Diplodocidae

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Diplodocidae
Evolúciós időszak: késő jura
Diplodocida
Diplodocida
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Saurischia
Alrend: Sauropodomorpha
Öregcsalád: Diplodocoidea
Család: Diplodocidae
Marsh, 1884
Szinonimák
  • Amphicoeliidae Cope, 1877
  • Atlantosauridae Marsh, 1883
  • Apatosauridae Huene, 1927
Család
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Diplodocidae témájú kategóriát.

A Diplodocidae vagy diplodocidák („duplagerendások”) sauropoda dinoszauruszok családja volt, amelynek tagjai a Föld leghosszabb szárazföldi állatai közé tartozhattak. A közéjük tartozó Diplodocus és Supersaurus 34 méteres testhosszt is elérhettek, az Amphicoelias pedig egyetlen fennmaradt csigolyája alapján még 40 méteresnél is hosszabb lehetett.

Leírásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Diplodocus, tüskékkel a hátvonalon.

Nagy testtömegük volt, de a titanosaurusokhoz és a brachiosaurusokhoz képest inkább megnyúltak voltak, mint testesek. Rövid lábaik az óriásdinoszauruszok „tacskóivá” tették őket. Mivel hátsó lábuk valamivel hosszabb volt az elsőnél, testük jellegzetesen enyhén előrefelé lejtett. Hosszú nyakuk előrenyúlt, eltérően a brachiosaurusoktól, amelyeknek az első lábaik voltak a hosszabbak és nyakuk a fakoronák közé emelkedett. Számítógépes szimulációk szerint talán nem is voltak képesek rá, hogy nyakukat felemeljék és így a fákról lakmározzanak, ehelyett a földről legelhettek.

Az 1990-es években egy példány leírásában az szerepelt, hogy a farkon szarutüskék futottak végig. Későbbi leletekből arra következtettek, hogy ezek a tüskék nem úgy helyezkedhettek el, mint például a mai iguana gyík hátán futó tüskék, hanem egyenletesebben oszlottak el a törzsön. Mivel a szaru ritkán őrződik meg a fosszíliákban, sok biztosat nem lehet tudni róla, mennyire voltak általánosak a háttüskék a diplodocidák közt, illetve hogyan helyezkedtek el rajtuk.

A fejük más sauropodákéhoz hasonlóan apró volt, az orrnyílással a koponya tetején (az orrlyuk azonban a pofa végéhez közel lehetett. Ceruzához vagy pecekhez hasonló fogaik voltak, de csak a száj első részében. Ezekkel valószínűleg csak leszakították a táplálékot, nem rágták össze, ehelyett a mai madarakhoz hasonlóan köveket (gasztrolit) nyelhettek le, hogy azok segítsenek összezúzni a növényi rostokat.

Hosszú, korbácsszerű farkuk volt, amely a tövénél vastag volt, de aztán elkeskenyedett. A számítógépes szimuláció szerint karikás ostorként pattogtathatták, 200 decibelnél is hangosabb hangrobbanásokat idézve elő, ami a párzásban, vagy a ragadozók elijesztésében játszhatott szerepet. A faroknak erre a használatára bizonyíték lehet, hogy sok diplodocida-farokcsigolya eldeformáltan, vagy sérülten került elő.

Besorolásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A családhoz tartozhatott a nagyon hosszú, alig ismert Amphicoelias is[1], de ezt sokszor a szélesebb Diplodocoidea csoport incertae sedis (bizonytalan) tagjaként sorolják be.

 
Diplodocidae

Apatosaurinae

Suuwassea




Supersaurus



Apatosaurus




Diplodocinae

Barosaurus



Diplodocus





A Diplodocidae kladogramja Lovelace, Hartman és Wahl (2008) alapján.[2]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Carpenter, K. (2006). "Biggest of the big: a critical re-evaluation of the mega-sauropod Amphicoelias fragillimus." In Foster, J.R. and Lucas, S.G., eds., 2006, Paleontology and Geology of the Upper Jurassic Morrison Formation. New Mexico Museum of Natural History and Science Bulletin 36: 131-138.[1]
  2. Lovelace, David M., Hartman, Scott A.; and Wahl, William R. (2007.). „Morphology of a specimen of Supersaurus (Dinosauria, Sauropoda) from the Morrison Formation of Wyoming, and a re-evaluation of diplodocid phylogeny”. Arquivos do Museu Nacional 65 (4), 527–544. o.  
  3. Remes, Kristian (2007.). „A second Gondwanan diplodocid dinosaur from the Upper Jurassic Tendaguru Beds of Tanzania, East Africa”. Palaeontology 50 (3), 653–667. o. DOI:10.1111/j.1475-4983.2007.00652.x.  
  4. Charig, A.J. (1980). "A diplodocid sauropod from the Lower Cretaceous of England." Pp. 231-244 in L.L. Jacobs (ed.), Aspects of Vertebrate History: Essays in Honor of Edwin Harris Colbert. Museum of Northern Arizona Press: Flagstaff.
  5. Bonaparte, J.F., and Mateus, O. (1999). "A new diplodocid, Dinheirosaurus lourinhanensis gen. et sp. nov., from the Late Jurassic beds of Portugal". Revista del Museo Argentino de Ciencias Naturales, 5(2): 13-29.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]