Ugrás a tartalomhoz

Alsótizsény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 00:33-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források: források --> jegyzetek AWB)
Alsótizsény (Dolná Tižina)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rangközség
PolgármesterĽubica Ďuricová
Irányítószám013 04
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámZA
Népesség
Teljes népesség1456 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség98 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság440 m
Terület13,12 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 12′ 53″, k. h. 18° 54′ 58″49.214722°N 18.916111°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 53″, k. h. 18° 54′ 58″49.214722°N 18.916111°E
Alsótizsény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsótizsény témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsótizsény (szlovákul Dolná Tižina) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. 2011-ben 1290 lakosából 1253 szlovák volt.

Fekvése

Zsolnától 17 km-re keletre fekszik.

Története

1439-ben "Chysina" néven említik először. 1483-ban "Czyzyna", 1518-ban "Chyssyna", 1598-ban "Czizinna" alakban szerepel az írott forrásokban. Kezdetben az óvári, majd a sztrecsényi váruradalom része volt. 1598-ban malma és 23 háza volt. 1720-ban 21 adózó háztartása volt. 1784-ben 205 házában 212 családban 1226 lakos élt. 1828-ban 340 háza és 898 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint "TISZINA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura B. Splényi Uraság, lakosai katolikusok, a’ Sztrecsényi Uradalomhoz tartozik; Harmintzadgya is van; határja ollyan, mint A. Vaditsóé. " [2]

Fényes Elek szerint "Tissina, tót falu, Trencsén v., Várnához északra 1/2 mfd. Itt és a Belszkavölgyben lakik 875 kath., és 7 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Meszet a tissinaiak is jót égetnek. F. u. gr. Nyáry. Ut. p. Zsolna. " [3]

1910-ben 794, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

2001-ben 1194 lakosából 1191 szlovák volt.

Nevezetességei

  • Római katolikus temploma 1875-ben épült késő klasszicista stílusban, falfestményei 1915-ben készültek.
  • Kápolnák a 18. és 19. századból.

További információk

Források