Acetil-koenzim-A

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2018. szeptember 14.) ezen a változaton alapul.

Acetil-koenzim-A

Kémiai azonosítók

181

SMILES
O=C(NCCSC(=O)C)CCNC(=O)[C@H](O)C(C)(C) COP(=O)(O)OP(=O)(O)OC[C@H]1O[C@H] ([C@H](O)[C@@H]1OP(=O)(O)O)n1cnc2c(N)ncnc12

Kémiai és fizikai tulajdonságok

Kémiai képlet

C₂₃H₃₈N₇O₁₇P₃S

Moláris tömeg

809,572 g/mol

Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az acetil-koenzim A (acetil-CoA) molekula fontos szerepet játszik az anyagcsere folyamataiban.

Fő feladata a citromsavciklusban az acetilcsoport oxidálandó szénatomjának szállítása az energiatermelés céljából.

Kémiailag a koenzim A tiolvegyület és az ecetsav (acetil-rész) tioésztere.

Az acetil-koenzim A az aerob sejtlégzés második lépésében, a piruvát dekarboxiláció során keletkezik, mely a mitokondriális mátrixban megy végbe. Ezután az acetil-koenzim A belép a Krebs-körbe.

Funkciók

Piruvát-dehidrogenáz reakció

A piruvát acetil-koenzim A-vá történő átalakulását piruvát-dehidrogenáz reakciónak nevezzük. A reakciót a piruvát-dehidrogenáz-komplex katalizálja.

Zsírsav-anyagcsere

Az állatokban az acetil-koenzim A központi szerepet játszik a szénhidrátok és zsírsavak anyagcseréje közötti egyensúly fenntartásában. Normál esetben a zsírsavanyagcseréből származó acetil-koenzim A belép a citromsavciklusba, és hozzájárul a sejt energiaellátásához. A májban a keringő zsírsavszint magas, a zsírokból származó acetil-koenzim A termelése meghaladja a sejtek energiaszükségletét. Annak érdekében, hogy a felesleges acetil-koenzim A energiája felhasználódhasson, ketontestek képződnek, melyek képesek a vérrel keringeni.

Néhány esetben túlzottan megnő a ketontestek száma a vérben, ezt az állapotot ketoacidózisnak nevezik. Ez diabetes mellitus, éhezés vagy alacsony szénhidráttartalmú diéta követése esetén lép fel, amikor a zsírok lebontása lesz az elsődleges energiaforrás.

Növényekben a de novo zsírsavszintézis a plasztiszokban megy végbe. A magvakban általában felhalmozódik a zsír, a csírázás és a növény korai fejlődésének elősegítése érdekében, mielőtt még önálló fotoszintézisre képes lenne. A zsírsavak a membránlipidekbe is beépülnek, melyek a legtöbb sejtmembrán fő alkotórészei.

Más reakciók

Ez a HMG-CoA prekurzora, amely állatokban kulcsfontosságú a koleszterin és a ketontestek szintézisében. Ezen kívül acetilcsoportot ad a kolinnak, az acetilkolin szintézisekor, amit a kolin-acetiltranszferáz enzim katalizál.
Növényekben és állatokban a citoszolban levő acetil-koenzim A-t az ATP-citrát-liáz képezi. Mikor sok glükóz van a vérben, glükolízis során piruváttá alakul a citoszolban és ez a mitokondriumban továbbalakul acetil-koenzim A-vá. A többlet acetil-koenzim A-ból citrát-többlet képződik, amely innen visszakerül a citoszolba, ahol citoszolikus acetil-koenzim A lesz belőle.
A citoszolban az acetil-koenzim A karboxilálódhat, ekkor malonil-CoA keletkezik. Ez a szubsztrát szükséges flavononok és a rokon poliketidek szintéziséhez, a zsírsavak meghosszabbításához, viaszok képződésekor, a kutikula, magolajok képződésekor a Brassicaceae családban és malonáló proteinek szintéziséhez. [1].
Két acetil-koenzim A molekula kondenzációjával acetoacetil-CoA keletkezhet, amely a HMG-CoA/mevalonát útvonal első lépése amely az izoprenoidok szintéziséhez vezet. Növényekben így keletkeznek a szeszkviterpének, a brasszinoszteroidok (hormonok), és a membrán-szterolok.