Abszolút fényesség

Égitest	Abszolút fényesség (M)
Bolygók
Ceres, törpebolygó	+3,34
Csillagok és extragalaktikus objektumok
Nap, csillag	+4,83
Szíriusz, csillag	+1,45
Betelgeuse, csillag	-5,60
RR Lyrae típusú változócsillag	0,00
Rigel, csillag	-7,00
Deneb, csillag	-7,20
Nóva	-7,50 – -8,80
LBV 1806-20, fényes kék változócsillag	-14,20
Ia típusú szupernóva	-19,30
Tejútrendszer	-20,50
Messier 87 óriás elliptikus galaxis	-22,00
Átlagos kvazár	-25,50
3C 273 kvazár	-26,70

Az abszolút fényesség (M) egy égitest fényessége meghatározott távolságból nézve, melyet magnitúdóban mérünk. (A fényesség annál nagyobb, minél kisebb számértékű).

Meghatározás

Csillagok és galaxisok esetén azt mutatja meg, hogy 10 parszek távolságból milyen fényesnek látnánk, bolygók és más Naprendszerbeli égitestek esetén pedig azt, hogy milyen fényesnek látnánk, ha a Földtől és a Naptól is 1 csillagászati egység (CsE) távolságra lenne.

Mivel az abszolút fényességet a látszólagosból számítjuk, és ebből többféle is van (lásd Égitestek fényessége), ezt alsó indexben vagy szövegesen meg kell adni, mert esetenként nagyon eltérő is lehet. Így a Nap abszolút magnitúdója +4,83 a V (sárga) sávban és +5,48 a B (kék) sávban.

A csillagok abszolút fényessége -10^M és 17^M között mozog, a galaxisok abszolút fényességének értéke sokkal kisebb, mert fényesebbek, például az M87 elliptikus galaxis abszolút fényessége -22^M.

Kiszámítása

Az abszolút fényesség számított mennyiség:

$M = m + 5 - 5\lg{r}\!\,$

ahol M az abszolút fényesség, m a látszólagos fényesség (mindkettő magnitúdóban) és r a csillag távolsága parszekben.

Irodalom

• Csillagászat. Szerkesztette Marik Miklós (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989) ISBN 963 05 4657 4
• Csillagászati kislexikon, Szerkesztő: Kisbán Gyula, Fiesta és Saxum Kft., 2000, ISBN 9638133740,
• Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, PANEMEX, Budapest, 1999, ISBN 963909028X

Kapcsolódó szócikkek

• Égitestek fényessége