A Keresztapa II.
| A Keresztapa II. (The Godfather: Part II.) | |
| 1974-es amerikai film | |
 | |
| Rendező | Francis Ford Coppola |
| Producer | Gray Frederickson Albert S. Ruddy |
| Alapmű | Mario Puzo: A keresztapa |
| Műfaj | |
| Forgatókönyvíró | Mario Puzo Francis Ford Coppola |
| Főszerepben | Robert De Niro Al Pacino Robert Duvall |
| Zene | Carmine Coppola Nino Rota |
| Operatőr | Gordon Willis |
| Vágó | Peter Zinner Richard Marks Barry Malkin |
| Jelmeztervező | Theadora Van Runkle |
| Díszlettervező | Dean Tavoularis |
| Gyártás | |
| Gyártó | Paramount Pictures |
| Ország |  USA |
| Nyelv | angol |
| Forgatási helyszín | |
| Játékidő | 200 perc |
| Költségvetés | 13 millió USD |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó |  Paramount Pictures UIP-Dunafilm |
| Bemutató | 1974. december 20. 1983. április 21. MOKÉP |
| Korhatár | .svg){kind=icon} III. kategória (F/1112/J) |
| Bevétel | 102 millió USD |
| Kronológia | |
| Előző | A Keresztapa |
| Következő | A Keresztapa III. |
| További információk | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz A Keresztapa II. témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Keresztapa II. (The Godfather: Part II) egy 1974-ben bemutatott színes amerikai film Francis Ford Coppola rendezésében, mely A Keresztapa c. film folytatása.
A Keresztapa második epizódja részben az első részt megelőző, részben azt követő cselekményeket mutat be. Ahogy Francis Ford Coppola az 1974-es Oscar-gálán, a legjobb rendezőnek járó díj köszönőbeszédében elmondta: „Charlie Bluhdorn ötlete volt. Amikor meghallottam, mondtam neki: »A Keresztapának folytatást készíteni garantált bukást jelent, és mindent elveszíthetek, amit eddig sikerült elérnem.« (…) Örülök neki, hogy megpróbáltam.”
Történet
A film két különböző történetet mesél el: az egyik közvetlen folytatása az előző résznek, míg a másik Vito Corleone történetét meséli el.
Michael története
1958-ban, fiának elsőáldozása alkalmából Michael, mint keresztapa, fogadja az alvilág prominens tagjait. Egyikük, Frank Pentangeli sérelmezi, hogy Michael nem segít neki megvédeni brooklyni területeit a Rosato testvérektől – akik Michael üzleti partnerének, Hyman Rothnak dolgoznak. Aznap éjjel megpróbálnak vele végezni a saját otthonában, ezért elhatározza, hogy Nevadába menekül, s addig mindent Tom Hagenre bíz.
Michael azt gyanítja, hogy Roth állhat a gyilkossági kísérlet mögött, ezért meglátogatja Miamiban a látszólag betegeskedő maffiózót, aki előtt leplezi gyanúját. Eközben Pentangeli megpróbál békét kötni a Rosato testvérekkel, de azok megpróbálnak végezni vele. Roth, Michael, és pár üzleti partnerük Havannába utaznak, ahol a helyi diktátorral, Fulgencio Batistával szeretnének hosszútávú partnerséget kötni. Michael elbizonytalanodik, amikor a kubai forradalom előszelét megérzi. Szilveszter este megpróbálja megöletni Roth-ot és a testőrét, Johnny Olát. Roth túléli, Michael testőrét pedig lelövik a rendőrök. Michael a testvérét, Fredót kezdi el gyanítani az események mögött, amikor a bátyja elszólja magát, hogy korábban találkozott Olával. Időközben kitör a kubai forradalom, Batistát megfosztják a hatalmától, a kialakuló káoszban Michael, Fredo,és Roth is visszaszöknek az Egyesült Államokba. Hazatérve Michael döbbenten tudja meg, hogy felesége, Kay elvetélt.
Ha ez még nem lenne elég, Amerikában a szenátus szervezett bűnözés elleni vizsgálóbizottsága érdeklődni kezd a Corleone család tevékenysége iránt.Pentangeli, aki azt hiszi, hogy Michael elárulta őt és meg akarja öletni, kész eskü alatt ellene vallani, ezért bekerül a tanúvédelmi programba.
Fredo visszatér Nevadába, ahol négyszemközt bevallja Michaelnek, hogy féltékenységében, amiért nem ő lett a család feje, segített Roth-nak, azért, hogy cserébe kapjon valamit – bár mint mondja, azzal nem számolt, hogy öccsét megölhetik. Michael óriásit csalódik Fredóban, és ezt a tudtára is hozza. Közben mivel Pentangelit nem tudja elérni, szicíliai testvérén keresztül éri el, hogy az vonja vissza vallomását. Kay bevallja Michaelnek, hogy nem vetélt el, hanem igazából elvetette a gyereket, mert félt az alvilági üzelmektől. Az őrjöngő Michael elzavarja Kayt és elszakítja őt a gyerekektől.
Miután anyjuk, Carmela meghal, Michael látszólag megbocsát Fredónak, azonban elrendeli, hogy Al Neri ölje meg a testvérét a tónál. Hyman Roth nem kap menedékjogot Izraelben, sőt az ország területére sem léphet be, ezért visszatér Amerikába. Michael lelöveti őt Rocco Lamponéval, akivel közvetlenül utána a rendőrök végeznek. Eközben Tom Hagen felkeresi Pentangellit, és közli vele, hogy az ókori Rómában a császár sikertelen merénylői öngyilkosságot követtek el. Miután biztosítékot kapott, hogy a családja biztonságban lesz, Pentangelli felvágja az ereit a fürdőszobában és meghal. Eközben Michael magányosan ül a tó melletti családi fészekben.
Vito története
1901-ben a kilencéves Vito Antolini családját megölik a szicíliai Corleonéban, mert az apja ellenszegült a helyi maffiavezérnek, Don Cicciónak. A kisfiú Amerikába hajózik, ahol tévedésből a Corleone vezetéknevet kapja.
1917-ben Vito már házas ember,és első fia, Sonny is megszületett. A gazember Don Fanucci üzelmei miatt elveszíti állását, ezért nem sokat gondolkodik, amikor Pete Clemenza megkéri, hogy segítsen egy betörésben.
1920-ban már Fredo és Michael is megszülettek, Vito pedig továbbra is a bűn útját járja. Don Fanucci ezt megneszeli és védelmi pénzt követel tőle és társaitól. Clemenza és Salvatore Tessio aggodalmaskodnak és szó nélkül fizetnének, de Vito szerint egy kisebb összeg is elegendő lesz neki, mert úgymond tesznek neki egy ajánlatot, amit nem fog visszautasítani. Egy fesztivál során beszökik abba az épületbe, ahol Don Fanucci lakik és lakása ajtajában lelövi őt.
Vito hírneve most már elég nagy lett ahhoz, hogy tiszteljék és féljenek tőle. Egy özvegyasszony főbérlőjét, aki ki akarja lakoltatni a nőt, pusztán ez a hírnév elrettenti ezen szándékától. Vito és társai elindítják legális vállalkozásukat, a "Genco Pura Olive Oil"-t.
1923-ban Vito hazalátogat Szicíliába. Ő és Don Tommassino névleg azért mennek oda, hogy áldásukat kérjék Don Cicciótól az olívaolajas vállalkozásukra. Vito végül felfedi magát és bosszút áll családja meggyilkolásáért a keresztapán. A dulakodásban Don Tommassino is súlyosan megsérül.
1941. december 7-én az egész család Vito meglepetés-születésnapi ünnepségére készül, amikor váratlanul betoppan Michael. Közli, hogy a Pearl Harbor elleni támadás miatt otthagyja az egyetemet és belép a hadseregbe. Sonny és Tom dühösen és megdöbbenve fogadják a hírt, egyedül Fredo szimpatizál vele.
Produkció
A Paramount a századelői jeleneteket a burbanki stúdióban akarta forgatni, de a rendező ragaszkodott hozzá, hogy Vito életének középső szakaszát, és a helyi Don Vitóvá való átalakulását eredeti helyszíneken, New York századelői hangulatot sugárzó utcáin vegyék fel. Arról a részről, mikor Michael bátyját – aki mint kiderül, elárulja őt – szemrebbenés nélkül kivégezteti, Mario Puzo erről a nem éppen nézőcsalogató tettről ekképpen nyilatkozott: „Amikor Francis úgy döntött, hogy Michael ölje meg Fredót, én azt mondtam neki, hogy ne tegye, de ő hajthatatlan volt. Tudomásul vettem, de azt ajánlottam, hogy legalább Michael várja meg, amíg a mama meghal, s csak azután végezzen a fivérével. Látszott, hogy nem engedi ki a keze közül a dolgokat, és amit kitalált, azt véghez is viszi.”
Az ifjú Vito Corleone kiválasztása nehéz feladat volt a rendező és a stúdió számára, ugyanis Coppola A Keresztapa első részében készített próbafelvételek alkalmával meglátott valamit Robert De Niróban. Francis előszedte az első rész próbafelvételei alkalmával meghallgatott, kissé rideg, ám felettébb karizmatikus személyiséget, aki végül eljátszhatta az emigránsként Amerikába érkezett kis Vito harmincéves énjét. De Niro a szerep eljátszásához különböző fortélyokat vetett be, és Pacinóhoz hasonlóan ő is meghálálta a szerepet, mely végül Oscar-díjat eredményezett a számára. A film elején még olyan problémák merültek fel, hogy Vitónak milyen kinézete legyen, és hogy olaszként viseljen-e bajuszt, vagy sem. A probléma megoldására De Niro így emlékszik vissza: „Az egészet egy pénzérmével oldottuk meg: ha fej, lesz bajusz, ha írás, nem lesz.” Az első és a második rész világviszonylatban közel 800 millió dollárt hozott.
Szereplők
- Al Pacino – Don Michael Corleone – Végvári Tamás (Első szinkron), Végvári Tamás (Második szinkron)
- Robert De Niro – Vito Corleone – eredeti nyelven szólal meg
- Robert Duvall – Tom Hagen – Dózsa László (Első szinkron), Helyey László (Második szinkron)
- James Caan – Sonny Corleone – Márton András (Első szinkron), Szakácsi Sándor (Második szinkron)
- Diane Keaton – Kay Corleone – Egri Márta (Első szinkron), Kovács Nóra (Második szinkron)
- John Cazale – Fredo Corleone – Halmágyi Sándor (Első szinkron), Incze József (Második szinkron)
- Talia Shire – (Connie Corleone Rizzi) – Kiss Mari (Első szinkron), Vándor Éva (Második szinkron)
Díjak és jelölések
- Oscar-díj (1975)
- díj: legjobb férfi mellékszereplő (Robert De Niro)
- díj: legjobb látványtervező (Dean Tavoularis, Angelo P. Graham és George R. Nelson)
- díj: legjobb rendező (Francis Ford Coppola)
- díj: legjobb filmzene (Nino Rota, Carmine Coppola)
- díj: legjobb film (Francis Ford Coppola, Gray Frederickson és Fred Roos)
- díj: legjobb adaptált forgatókönyv (Francis Ford Coppola és Mario Puzo)
- jelölés: legjobb férfi főszereplő (Al Pacino)
- jelölés: legjobb férfi mellékszereplő (Michael V. Gazzo)
- jelölés: legjobb férfi mellékszereplő (Lee Strasberg)
- jelölés: legjobb női mellékszereplő (Talia Shire)
- jelölés: legjobb jelmeztervező (Theadora Van Runkle)
- BAFTA-díj (1976)
- díj: legjobb férfi alakítás (Al Pacino)
- jelölés: Anthony Asquith-díj a legjobb filmzenének (Nino Rota)
- jelölés: legjobb vágás (Peter Zinner, Barry Malkin, Richard Marks)
- jelölés: legígéretesebb főszereplő újonc (Robert De Niro)
- Golden Globe-díj (1975)
- jelölés: legjobb rendező (Francis Ford Coppola)
- jelölés: legjobb eredeti filmzene (Nino Rota)
- jelölés: legjobb vágás (Peter Zinner, Barry Malkin, Richard Marks)
- jelölés: legjobb filmdráma
- jelölés: legjobb forgatókönyv (Francis Ford Coppola, Mario Puzo)
- Writers Guild of America (1975)
- díj: legjobb adaptált forgatókönyv (Francis Ford Coppola, Mario Puzo)
- National Society of Film Critics Awards (1975)
- díj: legjobb rendező (Francis Ford Coppola)
- díj: legjobb operatőr (Gordon Willis)
- Kansas City Film Critics Circle Awards (1975)
- díj: legjobb rendező (Francis Ford Coppola)
- Directors Guild of America (1975)
- díj: legjobb rendezés (Francis Ford Coppola, Michael S. Glick (plakett), Newt Arnold (plakett), Henry J. Lange Jr. (plakett))
További információk
- A Keresztapa II. az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- A Keresztapa II. a PORT.hu-n (magyarul)
