| AGM–45 Shrike |
 |
| Egy AGM-45 Shrike F-4G Wild Weasel szárnya alatt |
|
| Funkció |
lokátorromboló rakéta |
| Szolgálatba állítás |
1963 |
| Ár |
32 000 USD |
|
| Hordozó repülőgépek |
F–4G, F–105G, A–4, A–6, A–7 |
| Irányítás |
passzív lokátoros önirányítás |
| Méret- és tömegadatok |
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra. |
| Hossz |
3,05 m |
| Szárnyfesztáv |
0,914 m |
| Törzsátmérő |
0,203 m |
| Indulótömeg |
177 kg |
| Fokozatok |
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra. |
| Fokozatok |
| Tüzelőanyaga |
szilárd |
Az AGM–45 Shrike a világon az első szolgálatba állított lokátorromboló rakéta, melyet a Texas Instrumentsfejlesztett ki az Egyesült Államokban, az 1960-as évek elejére, az AIM–7 Sparrow légiharc-rakéta átalakításával. A rakéta önirányító rendszerét cserélték ki, a passzív lokátoros önirányítással működő lakéta a légvédelem üzemelő rádiólokátorainak sugárzását érzékeli, és ez alapján vezeti rá magát a célra. Ha a lokátort a rakéta repülésének ideje alatt kikapcsolták, a rakéta célt tévesztett, de ez az esetek nagy részében nem volt nagy baj, mert kikapcsolt lokátorokkal a légvédelem -rövid időre- megbénult. A rakéta kis tömege miatt a lokátorok antennáiban gyakran nem tudott végzezes pusztítást okozni. Nagyobb kapacitású repülőgépek emiatt gyakran -aszimmetrikusan függesztve- a másik fegyverfelfüggesztő csomópontjukon a későbbi és lényegesen nagyobb AGM–78 Standard ARM rakéta egy példányát hordozták. A vietnami háborúban tömegesen vetették be, emellett az Izraeli Légierő alkalmazta nagy számban a jom kippuri háborúban, itt egy gyorsítórakéta hozzátoldásával szárazföldi indítású változatát is kifejlesztették és alkalmazták, Kilshon néven. A falkland-szigeteki háborúban a RAF vetette be Avro Vulcan bombázóiról, eredményesen. Még az öbölháborúban is bevetették, igaz, ekkor már hadrendben álltak utódai, az AGM–88 HARM és az angol ALARM.