AGM–88 HARM

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
AGM–88 HARM
AGM-88 HARM on FA-18C.jpg
AGM–88 HARM F/A–18 Hornet vadászbombázóra függesztve

Funkció radarromboló rakéta
Gyártó Texas Insrtuments/Raytheon
Szolgálatba állítás 1984
Ár 284 000 USD

Irányítás passzív lokátoros önirányítás
Robbanótöltet 68 kg repesz-romboló töltet
Méret- és tömegadatok
Hossz 4,140 m
Szárnyfesztáv 1,016 m
Törzsátmérő 0,254 m
Indulótömeg 360 kg
Repülési jellemzők
Max. sebesség 340 m/s
Hatótávolság 90 km felett
Fokozatok
Első fokozat
Típusa Thiokol
Tüzelőanyaga szilárd

Az AGM–88 HARM (High-speed Anti-Radiation Missile, magyarul „nagysebességű radarromboló rakéta”) egy levegő-föld indítású harcászati rakéta, amit az aktív, elektromos kisugárzással működő légvédelmi radarrendszerek ellen kifejlesztett Shirke és Standard ARM rakéták leváltására készített a Texas Instruments (TI). Később a fejlesztést a Raytheon Corporation (RAYCO) vette át a TI védelmi részlegének megvétele után.

Szerkezeti felépítés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Harci rész[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az A és B altípusok harci része 25 000 db acélrepeszből álló előformázott repesztestből, továbbá robbanóanyagból, gyutacsból és gyutacsgyorsítóból áll. A C altípusban az acél repesztest helyett 12 845 db-ra szakadó előformázott volfrám repesztestet építettek be, valamint növelték a robbanóanyag összetételét és hatásfokát.

Típusváltozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több módosítást (szoftveres és hardveres) a különféle változatokon párhuzamosan hajtottak végre, így az egyes altípusok hasonló képességekkel rendelkeztek és rendelkezhetnek.

A altípus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

B altípus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

C altípus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Luftwaffe egyik Tornado ECR-je SEAD-bevetésen HARM-al a törzs alatt.

D altípus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

E változat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A E altípus egy F/A–18 Hornet előtt.

A legújabb altípus neve módosult AGM–88E AARGM-re (Advanced Anti-Radiation Guided Missile, magyarul „általános irányított radarromboló rakéta”). A fegyver fejlesztését az amerikai és az olasz védelmi minisztérium támogatja. Egy passzív radart és egy aktív, milliméteres hullámhossz-tartományban működő keresőt (EHF radart) is beépítettek, amikkel képes a kikapcsolt radarok nagy megbízhatósággal való megsemmisítésre is.

Alkalmazó repülőgépek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rakéta optimális alkalmazására ún. SEAD-bevetéseket (Suppression of Enemy Air Defences, magyarul „ellenséges légvédelmet elnyomó”) dolgoztak ki. Az ilyen profilú bevetéseket speciálisan erre a feladatkörre felkészített repülőgépek hajtják végre. Ilyenek az A–6E, EA–6B, F–111B, F–4G, F–16CJ, F/A–18, F–15E, E–2C/D, P–3C, Tornado ECR, F–14B/D.[1]

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Tomcat rendszereibe való integrálást nem fejezték be.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz AGM–88 HARM témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]



Levegő-föld rakéták | Légiharc-rakéták | Páncéltörő rakéták | Légvédelmi rakéták | Ballisztikus rakéták | Robotrepülőgépek | Légibombák
Egyesült Államok AGM–12 Bullpup | AGM–45 Shrike | AGM–65 Maverick | AGM–78 Standard ARM | AGM–88 HARM | AGM–114 Hellfire
AGM–119 Penguin | AGM–142 Have Nap | AGM–154 JSOW | AGM–158 JASSM
szovjet H–23 | H–25 | H–28 | H–29 | | H–31 | H–35 | H–58 | H–59
NATO-kódnevek AS–1 | AS–2 | AS–3 | AS–4 Kitchen | AS–5 | AS–6 | AS–7 Kerry | AS–8 | AS–9
AS–10 Karen | AS–11 Kilter | AS–12 Kegler | AS–13 Kingbolt | AS–14 Kedge | AS–15 | AS–16 | AS–17 Krypton | AS–18 Kazoo
francia AS.20 | AS.30 | AM.39 Exocet izraeli Gabriel svéd Rb–4 | Rb–5