AGM–88 HARM
| AGM–88 HARM | |
| AGM–88 HARM F/A–18 Hornet vadászbombázóra függesztve | |
|
|
|
| Funkció | radarromboló rakéta |
| Gyártó | Texas Insrtuments/Raytheon |
| Szolgálatba állítás | 1984 |
| Ár | 284 000 USD |
|
|
|
| Irányítás | passzív lokátoros önirányítás |
| Robbanótöltet | 68 kg repesz-romboló töltet |
| Méret- és tömegadatok | |
| Hossz | 4,140 m |
| Szárnyfesztáv | 1,016 m |
| Törzsátmérő | 0,254 m |
| Indulótömeg | 360 kg |
| Repülési jellemzők | |
| Max. sebesség | 340 m/s |
| Hatótávolság | 90 km felett |
| Fokozatok | |
| Első fokozat | |
| Típusa | Thiokol |
| Tüzelőanyaga | szilárd |
Az AGM–88 HARM (High-speed Anti-Radiation Missile, magyarul „nagysebességű radarromboló rakéta”) egy levegő-föld indítású harcászati rakéta, amit az akítv, elektromos kisugárzással működő légvédelmi radarrendszerek ellen kifejlesztett Shirke és Standard ARM rakéták leváltására készített a Texas Instruments (TI). Később a fejlesztést a Raytheon Corporation (RAYCO) vette át a TI védelmi részlegének megvétele után.
Tartalomjegyzék |
Szerkezeti felépítés [szerkesztés]
Harci rész [szerkesztés]
Az A és B altípusok harci része 25 000 db acélrepeszből álló előformázott repesztestból, továbbá robbanóanyagból, gyutacsból és gyutacsgyorsítóból áll. A C altípusban az acél repesztest helyett 12 845 db-ra szakadó előformázott volfrám repesztestet építettek be, valamint növelték a robbanóanyag összetételét és hatásfokát.
Típusváltozatok [szerkesztés]
Több módosítást (szoftveres és hardveres) a különféle változatokon párhuzamosan hajtottak végre, így az egyes altípusok hasonló képességekkel rendelkeztek és rendelkezhetnek.
A altípus [szerkesztés]
B altípus [szerkesztés]
C altípus [szerkesztés]
D altípus [szerkesztés]
E változat [szerkesztés]
A legújabb altípus neve módosult AGM–88E AARGM-re (Advanced Anti-Radiation Guided Missile, magyarul „általános irányított radarromboló rakéta”). A fegyver fejlesztését az amerikai és az olasz védelmi minisztérium támogatja. Egy passzív radart és egy aktív, milliméteres hullámhossz-tartományban működő keresőt (EHF radart) is beépítettek, amikkel képes a kikapcsolt radarok nagy megbízhatósággal való megsemmisítésre is.
Alkalmazó repülőgépek [szerkesztés]
A rakéta optimális alkalmazására ún. SEAD-bevetéseket (Suppression of Enemy Air Defences, magyarul „ellenséges légvédelmet elnyomó”) dolgoztak ki. Az ilyen profilú bevetéseket speciálisan erre a feladatkörre felkészített repülőgépek hajtják végre. Ilyenek az A–6E, EA–6B, F–111B, F–4G, F–16CJ, F/A–18, F–15E, E–2C/D, P–3C, Tornado ECR, F–14B/D.[1]
Lábjegyzetek [szerkesztés]
- ↑ A Tomcat rendszereibe való integrálást nem fejezték be.
Források [szerkesztés]
Külső hivatkozás [szerkesztés]
- Air Power Australia cikke.
- FAS cikke.
- FAS cikke a HARM Targeting System-ről.
| Levegő-föld rakéták | Légiharc-rakéták | Páncéltörő rakéták | Légvédelmi rakéták | Ballisztikus rakéták | Robotrepülőgépek | Légibombák |
|---|
| AGM–119 Penguin | AGM–142 Have Nap | AGM–154 JSOW | AGM–158 JASSM |
| NATO-kódnevek AS–1 | AS–2 | AS–3 | AS–4 Kitchen | AS–5 | AS–6 | AS–7 Kerry | AS–8 | AS–9 |
| AS–10 Karen | AS–11 Kilter | AS–12 Kegler | AS–13 Kingbolt | AS–14 Kedge | AS–15 | AS–16 | AS–17 Krypton | AS–18 Kazoo |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||

