| H–23 |
 |
| H–23 rakéta Szu–17M3 szárnya alatt. A rakétatörzs végén lévő fehér, kúpos burkolat a rádióantenna burkolata, alatta a rakéta vizuális követését elősegítő pirotechnikai világítótöltet, a szárnyak kilépőélének vonalában, a törzs oldalán a rakétahajtómű fúvócsöve van. |
|
| NATO-kód |
AS–7 Kerry |
| Funkció |
Rádiós parancsközlő távirányítású, földi célok elleni rakéta |
| Gyártó |
Zvezda / Sztrela |
| Tervező |
Yurii N. Korolyov[1] |
| Rendszeresítők |
Szovjetunió, Varsói Szerződés tagállamai, India, Irak |
| Szolgálatba állítás |
1973. |
|
| Hordozó repülőgépek |
MiG–21, MiG–23, Szu–17, Szu–22 |
| Méret- és tömegadatok |
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra. |
| Szárnyfesztáv |
0,785 m |
| Repülési jellemzők |
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra. |
| Max. sebesség |
2160–2700 km/h |
| Hatótávolság |
2–10 km |
A H–23 az egyik első, szovjet földi célok elleni, 10 km hatótávolságú irányított rakéta, melyet az 1960-as években fejlesztettek ki az R–8 és az K–5 légiharc-rakéta elemeinek felhasználásával, eredetileg a MiG–23 vadászrepülőgép számára. A rakétát a kalinyingrádi 455. sz. gyár tervezőirodája (később Zvezda tervezőiroda) fejlesztette ki, sorozatgyártása a Sztrela vállalatnál folyt. Első változata a vezetősugaras irányítású H–66 volt. A rádió-parancsközlő távirányítású H–23 rakétát az indító repülőgép vezetője egy külön botkormánnyal irányította, a kormányparancsok rádión (általában a Gyelta adatátviteli konténer segítségével) keresztül jutottak el a rakétához. A rakétatest végébe építették be a rádiójelek vételéhez szükséges antennát és egy pirotechnikai töltetet, mely intenzív fényt adva segítette, hogy a pilóta szabad szemmel követni tudja a rakétát, emiatt a rakétahajtómű fúvócsövei a törzs két oldalán, előrébb helyezkedtek el.
A rakéta a Magyar Honvédség MiG–23-asain is hadrendben állt.
- H–66 – a K–8 rakétán alapuló vezetősugaras változat
- H–23 – parancsközlő távirányítású, erősebb rakétahjatóművel ellátott változat (eredeti jelzése 68-as gyártmány)
- H–23M – továbbfejlesztett, javított változat. Elektronikáját a H–25 rakétából vették át.
- A921 – Romániában licenc alapján gyártott változat
- Grom - Jugoszláviában az 1980-as években gyártott változat
- Grom–B – Az 1990-es években gyártott jugoszláv, illetve szerb változat, melyet televíziós irányítással láttak el
- X-23 Гром – Az Ugolok nyeba repülő-enciklopédia cikke (oroszul)
AGM–12 Bullpup | AGM–45 Shrike | AGM–65 Maverick | AGM–78 Standard ARM | AGM–88 HARM | AGM–114 Hellfire
H–23 | H–25 | H–28 | H–29 | | H–31 | H–35 | H–58 | H–59
AS.20 | AS.30 | AM.39 Exocet 
Gabriel 
Rb–4 | Rb–5
