H–23

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
H–23
Sukhoi Su-17M3 2008 G10.jpg
H–23 rakéta Szu–17M3 szárnya alatt. A rakétatörzs végén lévő fehér, kúpos burkolat a rádióantenna burkolata, alatta a rakéta vizuális követését elősegítő pirotechnikai világítótöltet, a szárnyak kilépőélének vonalában, a törzs oldalán a rakétahajtómű fúvócsöve van.

NATO-kód AS–7 Kerry
Funkció Rádiós parancsközlő távirányítású, földi célok elleni rakéta
Gyártó Zvezda / Sztrela
Tervező Yurii N. Korolyov[1]
Rendszeresítők Szovjetunió, Varsói Szerződés tagállamai, India, Irak
Szolgálatba állítás 1973.

Hordozó repülőgépek MiG–21, MiG–23, Szu–17, Szu–22
Méret- és tömegadatok
Szárnyfesztáv 0,785 m
Repülési jellemzők
Max. sebesség 2160–2700 km/h
Hatótávolság 2–10 km

A H–23 az egyik első, szovjet földi célok elleni, 10 km hatótávolságú irányított rakéta, melyet az 1960-as években fejlesztettek ki az R–8 és az K–5 légiharc-rakéta elemeinek felhasználásával, eredetileg a MiG–23 vadászrepülőgép számára. A rakétát a kalinyingrádi 455. sz. gyár tervezőirodája (később Zvezda tervezőiroda) fejlesztette ki, sorozatgyártása a Sztrela vállalatnál folyt. Első változata a vezetősugaras irányítású H–66 volt. A rádió-parancsközlő távirányítású H–23 rakétát az indító repülőgép vezetője egy külön botkormánnyal irányította, a kormányparancsok rádión (általában a Gyelta adatátviteli konténer segítségével) keresztül jutottak el a rakétához. A rakétatest végébe építették be a rádiójelek vételéhez szükséges antennát és egy pirotechnikai töltetet, mely intenzív fényt adva segítette, hogy a pilóta szabad szemmel követni tudja a rakétát, emiatt a rakétahajtómű fúvócsövei a törzs két oldalán, előrébb helyezkedtek el.

A rakéta a Magyar Honvédség MiG–23-asain is hadrendben állt.

Típusváltozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • H–66 – a K–8 rakétán alapuló vezetősugaras változat
  • H–23 – parancsközlő távirányítású, erősebb rakétahjatóművel ellátott változat (eredeti jelzése 68-as gyártmány)
  • H–23M – továbbfejlesztett, javított változat. Elektronikáját a H–25 rakétából vették át.
  • A921Romániában licenc alapján gyártott változat
  • Grom - Jugoszláviában az 1980-as években gyártott változat
  • Grom–B – Az 1990-es években gyártott jugoszláv, illetve szerb változat, melyet televíziós irányítással láttak el

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz H–23 témájú médiaállományokat.
  • X-23 Гром – Az Ugolok nyeba repülő-enciklopédia cikke (oroszul)

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]



Levegő-föld rakéták | Légiharc-rakéták | Páncéltörő rakéták | Légvédelmi rakéták | Ballisztikus rakéták | Robotrepülőgépek | Légibombák
Egyesült Államok AGM–12 Bullpup | AGM–45 Shrike | AGM–65 Maverick | AGM–78 Standard ARM | AGM–88 HARM | AGM–114 Hellfire
AGM–119 Penguin | AGM–142 Have Nap | AGM–154 JSOW | AGM–158 JASSM
szovjet H–23 | H–25 | H–28 | H–29 | | H–31 | H–35 | H–58 | H–59
NATO-kódnevek AS–1 | AS–2 | AS–3 | AS–4 Kitchen | AS–5 | AS–6 | AS–7 Kerry | AS–8 | AS–9
AS–10 Karen | AS–11 Kilter | AS–12 Kegler | AS–13 Kingbolt | AS–14 Kedge | AS–15 | AS–16 | AS–17 Krypton | AS–18 Kazoo
francia AS.20 | AS.30 | AM.39 Exocet izraeli Gabriel svéd Rb–4 | Rb–5