2010-es köztársaságielnök-választás Magyarországon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
2010-es köztársaságielnök-választás Magyarországon
2005 ← 2010. június 29. 2012 →
Elnökjelölt Schmitt Pál Balogh András
Párt Fidesz–KDNP MSZP
Szavazat 263 59
Köztársasági elnök
a választás előtt 		Köztársasági elnök
a választás után
Sólyom László
 Schmitt Pál

A rendszerváltás utáni ötödik köztársaságielnök-választást Magyarországon 2010. június 29-én tartották. Ahhoz, hogy valaki hivatalosan is köztársaságielnök-jelöltté válhasson, az alkotmány alapján az Országgyűlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges.

Az alkotmány értelmében a Magyar Köztársaságban az 1990-es népszavazás eredményeként a köztársasági elnököt a parlament választja meg. A 2010-es választást a kormánypárt jelöltje az országgyűlés elnöke Schmitt Pál nyerte meg az ellenzéki MSZP-jelölt korábbi thaiföldi nagykövet Balogh Andrással szemben.

Előzmény[szerkesztés]

Az elnökválasztási készülődést 2009 novemberében a konzervatív Magyar Nemzet nyitotta meg egy felvetésekből álló cikkével. Írásában az újság azt vázolta fel, hogy a népszerűségi versenyben alaposan lemaradó Szocialista Párt nem várja majd meg, hogy 2010 áprilisában elveszítse a választást, hanem még a baloldali többségű Országgyűléssel 2010 elején megválasztják majd Sólyom László utódját. Erre az Alkotmány egy hiányossága adott volna lehetőséget; az Alkotmány csak az elnök mandátumának hosszát határozta meg, de azt nem, hogy utódját mikor kell megválasztani. A lap az elnöki tisztség várományosaként nevezte meg Kovács Lászlót[1] A Magyar Nemzet spekulációit a szocialista politikusok azonnal cáfolták.[2][3] A Magyar Nemzet cikke azonban ráirányította a figyelmet Sólyom László lejáró elnöki mandátumára.

Miután a 2010-es országgyűlési választásokat a Fidesz-KDNP pártszövetség kétharmados többségben megnyerte, várható volt, hogy a kormány jelöltje megnyeri a köztársasági elnökválasztást.

Jelöltek[szerkesztés]

Balogh András jelölése[szerkesztés]

A 2010-es választás előtt Kovács László volt a legtöbbet emlegetett potenciális szocialista jelölt, ugyanakkor ő maga nyilvánosan jobbára elhárította az erre vonatkozó kérdéseket.[4] 2010 után az MSZP volt az egyetlen ellenzéki párt, amely elég képviselővel rendelkezett ahhoz, hogy önálló elnökjelöltet állítson. A párt az emlékezetes 2009-es miniszterelnökjelölt-keresési folyamat után szerette volna rendezni a sorait és a nem a közvéleménynek szánt belső vitákat diszkréten rendezni.[5][6] (A párt zilált helyzetét jól mutatja, hogy az elnökválasztástól való távolmaradásnak komoly tábora volt a párton belül.[5][7][8]) Emiatt az elnökjelölt személyéről szóló egyeztetések kezdettől titkosak voltak, mindössze Vizi E. Szilveszter és Glatz Ferenc neve szivárgott ki.[6][9] Az MSZP-ben több lehetséges nem MSZP-közeli jelölt is szóba került, ezek közül az első a regnáló Sólyom László volt. 2006 után a kormányzó MSZP és Sólyom László viszonya konfliktusokkal teli volt. Az MSZP részéről azért merülhetett fel az elnök újrajelölése, mert joggal remélhették, hogy 2010 után Sólyom legalább annyira kellemetlen ellenfele lesz a kormányzó Fidesznek, mint amennyire kellemetlen ellenfele volt a baloldali kormányoknak. Szanyi Tibor vetette fel Orbán Viktor spekulatív jelölését.[10]

Az MSZP államfő-jelöltjéről a 2010. július 7-én összehívott zárt kongresszuson döntöttek. Az MSZP választmánya egyetlen jelöltet ajánlott a kongresszus figyelmébe: Balogh Andrást.[11] A választmány szerint a döntés legfőbb szempontja volt, hogy egy köztiszteletnek örvendő, de a Szocialista Párttal értékközösséget vállaló jelöltet állítsanak. Az ellenzéki párt kongresszusa a korábbi thaiföldi nagykövetet Balogh András történészt, egyetemi tanárt jelölte államfőnek.[12][13]

A Balogh András jelölté válásához szükséges ajánló aláírásokat 2010. június 25-én adta le Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője.[14]

Schmitt Pál jelölése[szerkesztés]

A 2010-es választásokon győztes Fideszben hosszas vita előzte meg a jelöltállítást. A jelöltkeresési folyamatból csak kevés információ szivárgott ki. A Fidesz vélhetően már a választási győzelme után eldöntötte, hogy nem kívánják Sólyom László újabb elnöki mandátumát, helyette egy pártjukhoz jóval közelebb álló személyt részesítenének előnyben.[15] A jelöltállítás kezdeti szakaszában a magyar értelmiség legrangosabb szereplőinek neve merült fel (Pálinkás József, Bihari Mihály, Vizi E. Szilveszter), illetve lehetséges jelöltként szerepelt Áder János EP-képviselő is.[16] Orbán Viktor Lázár Jánost bízta meg azzal, hogy az országgyűlési képviselőcsoport tagjaival konzultálva kutassa fel a leginkább támogatott/támogatható jelöltet.[15] A pártvezetés figyelme májusra egyre inkább Schmitt Pál irányába fordult. Schmitt jelölését elsősorban Orbán Viktor miniszterelnök támogatta, az egykori sportdiplomata jelölése azonban nem okozott osztatlan lelkesedést a párton belül. Az egykori sportdiplomata jelölését legeltökéltebben Kövér László ellenezte, aki nem tartotta államférfiúi személyiségnek Schmittet, illetve (később beigazolódott sejtése alapján) arra hivatkozott, hogy a Schmitt múltjában homályos és vitatható részek is vannak, amelyek a jelölt bukását okozhatják.[17] Az Orbán-Kövér vitát végül a miniszterelnök nyerte.

A Fidesz akkori belső szabályzata szerint a pártelnök (Orbán Viktor) joga volt, hogy köztársasági elnök személyére javaslatot tegyen. Ezt Orbán Viktor – később többször is felemlegetett módon – úgy oldotta meg, hogy bulgáriai nyaralásáról levelet küldött Lázár János frakcióvezetőnek, amelyben Schmitt Pál jelöléséről tájékoztatta.[18]

Ennek megfelelően a Fidesz és a KDNP az országgyűlés elnökét, Schmitt Pál olimpiai bajnok sportolót, sportdiplomatát jelölték.[19] Schmitt Pál jelölése 62 kereszténydemokrata és fideszes képviselő aláírásával június 25-én hivatalossá vált.[20]

Nem szereztek elég támogatást[szerkesztés]

Jobbik - A párt Morvai Krisztina európai parlamenti képviselőt jelölte államelnöknek, de a szükséges mennyiségű ajánlások hiányában nem került fel a szavazólapokra.[21] A Jobbik jelöltje mellett állt Molnár Oszkár az országgyűlés egyetlen független tagja is.

LMP - Az LMP a hivatalban lévő elnököt Sólyom Lászlót kívánta jelölni, de nekik sem sikerült összegyűjteni a szükséges számú ajánlást.[22]

A jelöltek meghallgatása[szerkesztés]

A 2010-es választás egyik sajátos vonása volt, hogy a kiélezett politikai hangulat ellenére az Országgyűlés pártjai gesztusokat gyakoroltak egymás jelöltjei irányában és azokat bemutatkozó beszélgetésre hívták saját frakcióik ülésére.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Szavazás[szerkesztés]

Köztársasági elnökválasztás, 2010

(első forduló)

Jelölt Jelölő párt Szavazat %
Schmitt Pál Fidesz-KDNP 263 68,1
Balogh András MSZP 59 15,3
Nem szavazott 20 5,2
Érvénytelen szavazat 44 11,4
Összes szavazat 366 94,8
Összes szavazó 386 100,00

Források[szerkesztés]

  1. ↑ Kovács László nagy visszatérése? (magyar nyelven). Napi Gazdaság, 2009. november 19. (Hozzáférés: 2017. november 7.)
  2. ↑ Rab László: Az MSZP nem akar előre hozott köztársaságielnök-választást (magyar nyelven). Népszabadság, 2009. november 20. (Hozzáférés: 2017. november 7.)
  3. ↑ Török László: Elnökválasztás: érvényesülhet az MSZP-s etika (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2009. november 27. [2018. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 7.)
  4. ↑ Kovács László nyilatkozott saját államfő-jelöltségének esélyeiről (magyar nyelven). HVG, 2009. november 6. (Hozzáférés: 2017. november 7.)
  5. ↑ a b Schmidt Gábor: Mégis jelölne államfőt az MSZP? (magyar nyelven). Népszabadság, 2010. június 3. (Hozzáférés: 2017. november 7.)
  6. ↑ a b Szalay Tamás Lajos: A bangkoki nagykövet lehet a szocialista párt államfőjelöltje (magyar nyelven). Népszabadság, 2010. június 4. (Hozzáférés: 2017. november 7.)
  7. ↑ Gergely Márton: Nem lesz ellenfele a Fidesz államfőjelöltjének, bárki is legyen (magyar nyelven). Népszabadság, 2010. május 29. (Hozzáférés: 2017. november 7.)
  8. ↑ Szalay Tamás Lajos: Szombaton eldőlhet, lesz-e szoci államfőjelölt (magyar nyelven). Népszabadság, 2010. május 27. (Hozzáférés: 2017. november 7.)
  9. ↑ Balogh András lehet a szocialista párt államfőjelöltje (magyar nyelven). HVG, 2010. június 4. (Hozzáférés: 2017. november 7.)
  10. ↑ Szegő Péter: Orbán Viktor mint az MSZP köztársaságielnök-jelöltje? (magyar nyelven). HVG, 2010. május 31. (Hozzáférés: 2017. november 7.)
  11. ↑ És tényleg: Balogh András az MSZP államfőjelöltje lesz (magyar nyelven). Népszabadság, 2010. június 7. (Hozzáférés: 2017. november 7.)
  12. ↑ http://hvg.hu/itthon/20100604_balogh_andras_allamfojeloltje
  13. ↑ http://hvg.hu/itthon/20100606_mszp_koztarsasagi_elnok_balogh_andras
  14. ↑ Ajánlóív a köztársasági elnök személyének jelölésére (Dr. Balogh András) (magyar nyelven). Országgyűlés, 2010. június 25. (Hozzáférés: 2017. november 7.)
  15. ↑ a b Csuhaj Ildikó: Most nem konzultál a Fidesz az emberekkel az államfőről (magyar nyelven). Népszabadság, 2010. június 2. (Hozzáférés: 2017. november 8.)
  16. ↑ Sajtóhírek szerint Schmitt Pál lehet az államelnök (magyar nyelven). HVG, 2010. június 4. (Hozzáférés: 2017. november 8.)
  17. ↑ Tóth Ákos: Fideszes civakodás után: Schmitt lesz az államfő (magyar nyelven). Népszabadság, 2010. június 12. (Hozzáférés: 2017. november 8.)
  18. ↑ Csuhaj Ildikó: Schmitt Pál Orbán Viktor államfőjelöltje (magyar nyelven). Népszabadság, 2010. június 24. (Hozzáférés: 2017. november 8.)
  19. ↑ http://hvg.hu/itthon/20100623_orban_schmitt_palt_akarja_allamfonek
  20. ↑ Ajánlóív a köztársasági elnök személyének jelölésére (magyar nyelven). Országgyűlés, 2010. június 25. (Hozzáférés: 2017. november 8.)
  21. ↑ http://hvg.hu/itthon/20100623_jobbik_morvai_allamfo_jelolt
  22. ↑ http://hvg.hu/itthon/20100625_schmitt_pal_balogh_andras_solyom
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=2010-es_köztársaságielnök-választás_Magyarországon&oldid=26880939”