2001: Űrodüsszeia

2001: Űrodüsszeia (2001: A Space Odyssey)
1968-as amerikai–brit film
Rendező	Stanley Kubrick
Producer	Stanley Kubrick
Alapmű	Arthur C. Clarke: 2001. Űrodisszeia (Az őrszem című novella alapján)
Műfaj	space adventure film irodalmi adaptáció rejtélyfilm filmeposz arthouse science fiction film
Forgatókönyvíró	Stanley Kubrick Arthur C. Clarke
Főszerepben	Keir Dullea Gary Lockwood William Sylvester Daniel Richter Douglas Rain
Zene	Richard Strauss Aram Iljics Hacsaturján Ligeti György ifj. Johann Strauss
Operatőr	Geoffrey Unsworth
Vágó	Geoffrey Unsworth
Jelmeztervező	Edwin Hardy Amies
Gyártás
Gyártó	MGM
Ország	USA Egyesült Királyság
Nyelv	angol orosz
Forgatási helyszín	Amalgamated Studios Harris Namíbia Monument Valley Arizona Utah Shepperton Studios
Játékidő	141 perc
Költségvetés	10 500 000 $
Képarány	2,2:1
Forgalmazás
Forgalmazó	MGM
Bemutató	1968. április 6. 1979. március 22.
Díj(ak)	1 Oscar-díj 3 BAFTA-díj
Korhatár	G
Bevétel	146 000 000 $ (világszerte) 60 481 243 $ (Amerikai Egyesült Államok)
Kronológia
Következő	2010 – A kapcsolat éve
További információk
weboldal IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz 2001: Űrodüsszeia témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A 2001: Űrodüsszeia (eredeti cím: 2001: A Space Odyssey) Arthur C. Clarke egyik legismertebb azonos című sci-fi regényének, a 2001. Űrodisszeiának 1968-ban készült amerikai filmváltozata, melyet Stanley Kubrick rendezett. Különlegessége, hogy a könyvet Arthur C. Clarke kimondottan a filmtervhez írta Stanley Kubrick megrendelésére. A filmet a sci-fi műfaj egyik klasszikusaként tartják számon, több rétege és mélyértelmű képi szimbolikája, a művész- és közönségfilm kategóriák közti átmeneti volta az egyik legtöbbet elemzett sci-fi filmmé tette, vizuális effektjeiért pedig Oscar-díjat kapott. Filmművészeti kifejezőerő tekintetében színhasználata is jelentős, úttörőnek mondható.

Történet

Négymillió éve egy idegen civilizáció segített egy főemlőscsoportnak elindulni az emberré válás útján. 1999-ben amerikai tudósok idegen civilizáció nyomára bukkannak a Holdon, több méterrel a felszín alatt, egy betemetett kráter mélyén. A felszínre hozott monolit a napfény hatására jelzést küld az űrbe, a Jupiter irányába. Az amerikai kormány expedíciót küld a Jupiterhez, hogy megtudják, kinek/minek küldött üzenetet az évmilliók óta eltemetett fekete tömb. Az űrhajó legénysége David Bowman és Frank Poole, illetve három tudós hibernálva. Az út során az űrhajót irányító HAL 9000 számítógép programozási hiba miatt úgy véli, hogy a legénység veszélyt jelent a küldetésre, ezért megöli Poole-t és a tudósokat. Bowmannel is végezni próbál, de ő még idejében kikapcsolja. Bowman végül egyedül érkezik meg a Iapetushoz, ahol a Holdon található monolittal megegyező méretarányú, de annál nagyobb monolittal találkozik. Ez beszippantja és egy szobában ébred. Rájön, hogy ez csak egy szimuláció, amit az idegenek az ő kedvéért hoztak létre. Ezután megöregszik, meghal, majd újjászületik a lét egy magasabb fokán.

HAL 9000 vörös szeme

Két képkocka a 2001: Űrodüsszeia filmből. Híres vágás két kockája, amikor a történet az őskorból az űrkorszakba vált

A monolit

Szereplők

• Dr. Dave Bowman – Keir Dullea
• Dr. Frank Poole – Gary Lockwood
• Dr. Heywood R. Floyd – William Sylvester
• Moon-Watcher – Daniel Richter
• Dr. Andrei Smyslov – Leonard Rossiter
• Elena – Margaret Tyzack
• Dr. Ralph Halvorsen – Robert Beatty
• Dr. Bill Michaels – Sean Sullivan
• HAL 9000 hangja – Douglas Rain

Regény és film

A forgatókönyv ötletét adó regényt Arthur C. Clarke 1964 és 1968 között írta, amihez egy korábbi novellájának, „Az őrszem”-nek az alapötletét dolgozta ki. A történetet Stanley Kubrick rendezővel közösen alakították, és a könyv írásával párhuzamosan Kubrick elkészítette hasonló című filmjét, ám a két mű tartalma néhány ponton eltér. A szokatlan forgatókönyvírási módszeren felül még az időzítés is különleges. A film mindössze egy évvel azelőtt készült el, hogy az amerikaiak Holdra szálltak. Így a film különleges történetében és látványtervében a tudományra és a képzelőerőre kellett támaszkodniuk. Például ez időben még nem állt rendelkezésükre megfelelő felvétel arról, miképp néz ki Földünk a világűrből. A létrehozott látvány végül is megadja a megfelelő érzést a néző számára, de a kép – ma már tudjuk – némileg pontatlan. A filmet 1968-ban mutatták be. A film zenéjét Richard Strauss (Ímigyen szóla Zarathustra), ifjabb Johann Strauss (Kék Duna keringő), Ligeti György (Atmosphères, Lux aeterna, Requiem), és Aram Hacsaturján (Gajane) című műveinek felhasználásával Kubrick állította össze. A könyv szintén 1968-ban jelent meg, pár hónappal a film bemutatása után. Kubrick felügyelte a látványterveket is, így a film után a vizuális effektusokért kapott Oscar-díj lett az első és egyetlen Oscarja.

Folytatások

A regénynek több folytatása is van, a 2010. Második űrodisszeia (1982), a 2061. Harmadik űrodisszeia (1987) és a 3001. Végső űrodisszeia (1997). Arthur C. Clarke úgy döntött, hogy a folytatásoknál nem a saját regényét, hanem Stanley Kubrick – kisebb változtatásokat tartalmazó – filmjét veszi alapul.

A folytatások közül csak egyet filmesítettek meg: 1984-ben mutatták be a 2010 – A kapcsolat éve című filmet.

Jövőbeli jóslatok

Arthur C. Clarke regénye és Stanley Kubrick filmje is korszakalkotó volt és számos látomásuk valóra vált az elmúlt évtizedek alatt. Például Kubrick filmjében megjelenik évtizedekkel a tényleges megjelenése előtt a ma népszerű táblagép, amire később az Apple és Samsung közötti szabadalmi perben is visszautalnak. Arthur C. Clarke pedig a folytatásban megjósolja, hogy az űrverseny harmadik szereplője Kína lesz.

Kulturális utalások

A film kultuszfilm lett. Egyes jelenetei számos más filmben és játékban is felbukkannak: A leggyakrabban parodizált jelenet az, amikor a majmok felfedezik az eszközhasználatot. Ez a filmrészlet megtekinthető a YouTube videómegosztó portálon is.

• A Zoolander, a trendkívüli című filmben a számítógép szétverése,
• A Futurama című rajzfilmben, mikor Leela megtalálja Fry koporsóját,
• Szintén a Futuramában, mikor Leela javítja az űrhajót,
• A Simpson család egyik epizódjában a szuperszámítógép HAL (angol hangja Pierce Brosnan) megpróbálja elcsábítani Marge Simpsont és megölni Homert (Simpsons Season 13 Episode 1)
• A Spore nevű játékban, mikor a lényfázisból törzsi fázisba lépünk,
• A South Park több epizódjában,
• A WALL·E című Pixar animációs filmben: Az Autopilot hasonlít HAL-ra, továbbá a kapitány első felállása a mozgó ágyról
• A Csillagkapu: Atlantisz-ban,
• A Függetlenség napja című filmben,
• A Charlie és a csokigyár című filmben, mikor a csokit áttranszportálják a TV-be,
• A Kalandférgek című filmben, amikor eljutnak a hamburgereshez és megkóstolják a hamburgert,
• A Tekerd vissza, haver! című filmben, mikor az eredeti filmet „megswedelik”.
• A Tom & Jerry: Macska a Marson c. filmben, mikor Tom elkóborol a Marson, talál egy monolitot.
• Monty Python Repülő Cirkuszában
• A Farscape (Csillagközi szökevények) utolsó, The Peacekeeper Wars részének végén a John Crichton agyában lévő neurális implantátum „halála”
• Az Adventure Quest World nevű angol MMORPG játékban J6 űrhajójában a szuperszámítógép neve HAL, valamint a kinézete is hasonlít rá
• a Metal Gear Solid videójátékokban a főszereplő Solid Snake eredeti neve Dave , Hacker partnere pedig Dr. "HAL" Emmerich,
• Az Agymenők című szituációs komédiában, mikor Howard bekapcsolja a Hi-Fi tornyot.
• A Kalózok! – A kétballábas banda című filmben, mikor a kapitány bemutatja a tudósoknak az utolsó élő dodót.
• A Castle című sorozat 7. szezonjának 16. részében a Mars kísérleti program beszélő számítógépe M.I.R.A. említésekor Castle utal a filmre.[1]
• A Csillagok háborúja I: Baljós árnyak című film egyik jelenetében, mikor alkatrészt keres Qui-Gon Jinn Watto ócskavastelepén, a háttérben kivehető Dave Bowman űrkompja.

Díjak, jelölések

• Oscar-díj (1969)
  • díj: legjobb vizuális effektusok – Stanley Kubrick
  • jelölés: legjobb rendező – Stanley Kubrick
  • jelölés: legjobb látványterv – Anthony Masters, Harry Lange, Ernest Archer
  • jelölés: legjobb eredeti forgatókönyv – Stanley Kubrick, Arthur C. Clarke
• BAFTA-díj (1969)
  • díj: legjobb díszlet – Anthony Masters, Harry Lange, Ernest Archer
  • díj: legjobb operatőr – Geoffrey Unsworth
  • díj: legjobb hang – Winston Ryder
  • jelölés: legjobb film – Stanley Kubrick
  • jelölés: UN Award – Stanley Kubrick
• Kansas-i Filmkritikusok Körének Díja (1969)
  • díj: legjobb rendező – Stanley Kubrick
  • díj: legjobb film
• David di Donatello-díj (1969)
  • díj: legjobb külföldi produkció

Jegyzetek

• Mindenki Kubricktól lop

További információk

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak 2001: Űrodüsszeia témában.

• 2001: Űrodüsszeia a PORT.hu-n (magyarul)
• 2001: Űrodüsszeia az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
• 2001: Űrodüsszeia az Internet Movie Database-ben (angolul)
• 2001: Űrodüsszeia a Rotten Tomatoeson (angolul)
• 2001: Űrodüsszeia a Box Office Mojón (angolul)
• Tillmann J. A.: A megalit, avagy a nagy attraktor. A 2001: Űrodüsszeia és a médium metafizikája