1473
| 1473 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1473 |
| Ab urbe condita | 2226 |
| Bahái naptár | -371 – -370 |
| Berber naptár | 2423 |
| Bizánci naptár | 6981 – 6982 |
| Buddhista naptár | 2017 |
| Burmai naptár | 835 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1465 – 1466 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1528 – 1529 |
| Shaka Samvat | 1395 – 1396 |
| Holocén naptár | 11473 |
| Iráni naptár | 851 – 852 |
| Japán naptár | 2133 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4169–4170 |
| Kopt naptár | 1189 – 1190 |
| Koreai naptár | 3806 |
| Muszlim naptár | 877 – 878 |
| Szeleukida naptár | 1784–1785 |
| Örmény naptár | 922 ԹՎ ՋԻԲ |
| Thai szoláris naptár | 2016 |
| Zsidó naptár | 5233 – 5234 |
Évszázadok: 14. század – 15. század – 16. század
Évtizedek: 1420-as évek – 1430-as évek – 1440-es évek – 1450-es évek – 1460-as évek – 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek
Évek: 1468 – 1469 – 1470 – 1471 – 1472 – 1473 – 1474 – 1475 – 1476 – 1477 – 1478
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- április 2. – Edelpeck Borbálától megszületik Mátyás természetes fia, Corvin János.
- június 5. – Hess András kinyomtatja Budán a Karai László budai prépost alkancellárnak ajánlott Budai Krónikát.[1] (Szerzője a magyarok történetét egy 14. századi gesztakéziratnak, valamint Tótsolymosi Apród János küküllei főesperes Nagy Lajos-életrajzának átvételével és folytatásával egészen 1473-ig mutatja be.)
- július 12. – A kolozsvári ötvösök céhszabályzata többek közt megszabja, hogy a mesterek hány legényt foglalkoztathatnak.
- augusztus 11. – II. Mehmed szultán döntő győzelmet arat Ak-Koyunlu türkmén fejedelemség urának, Uzun Hasszán serege felett Otlukbelinél.[2]
- augusztus 13. – Niccolo Marcello velencei dózse megválasztása. (1474-ig uralkodik.)
- december 9. – Mátyás magyar király elrendeli a székelyek összeírását, egyszersmind megtiltja a székely előkelőknek, hogy a lófőktől vagy a gyalogosoktól adót követeljenek.
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- Axayacatl azték uralkodó meghódítja a szomszédos Tlatelolco városát, mely elveszíti függetlenségét.
- Felvidéki harcok a huszitákkal.
- Megkezdődik a visegrádi királyi palota építése, gótikus stílusban, reneszánsz díszítőelemekkel.
- Az ismeretlen nevű jánosréti mester Garamszentbenedeken és Jánosréten (Bars vármegye) oltárképeket készít.
- Mátyás király pécsi püspökké nevezi ki Ernuszt Zsigmondot, annak ellenére, hogy nem volt felszentelt pap.[3]
- III. Frigyes német-római császár segítséget kér a birodalmi rendektől Mátyás magyar király ellen.[2]
Születések
[szerkesztés]- február 19. – Kopernikusz csillagász, matematikus és közgazdász († 1543)
- március 17. – IV. Jakab skót király († 1513)
- április 2. – Corvin János, Hunyadi Mátyás természetes fia († 1504)
- augusztus 17. – Richárd, York hercege († 1483)
- szeptember 24. – Georg von Frundsberg német zsoldoskapitány († 1528)
Halálozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Chronica Hungarorum (elektronikus dok.) : (Buda, 1473, Andreas Hess) / szerk. Ekler Péter, Káldos János, oszkdk.oszk.hu
- ↑ a b Csermelyi József: A Szendrő közelében épített magyar erődök szerepe Hunyadi Mátyás törökellenes védelmi rendszerében. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 124. évf., 2011/3. sz., 851-854. oldal, ISSN 0017-6540
- ↑ Kubinyi András: A kincstári személyzet a XV. század második felében (1957)
A Wikimédia Commons tartalmaz 1473 témájú médiaállományokat.