Uzun Haszan

Haszan
Akkojunlu emírje
Uralkodási ideje 1453 – 1478
Elődje	Muizz ad-Dín Dzsihángír
Utódja	Halíl Mírza
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Bajandur
Teljes neve	Haszan ibn Ali
Született	1423 Diyarbakır
Elhunyt	1478. január 6. Tebriz
Házastársa	Komnéna Teodóra, Sáh Begum
Gyermekei	Halíl, Jakup, Udzsurlu Mehmed, Makszúd, Júszúf
Édesapja	Núr ad-Dín Ali

Uzun Haszan ibn Ali („Hosszú Hasszán”, azeri اوزون حسن, Uzun Həsən, arab اوزون حسن‎, Úzún Haszan, törökül Uzun Hasan) Kara Jülük Oszmán unokája, Núr ad-Dín Ali fia. A oguz-török Akkojunlu törzsszövetség vezetője és a nagyhatalmi státuszú türkmén állam létrehozója a 15. század közepén. Nyugat-Irán, Irak és Kelet-Anatólia mellett hatalma még Afganisztán térségére is kiterjedt.

Uralkodása

Kara Oszmán ifjabb fiának, Hamzának nem volt gyermeke, ezért halála után unokaöccse, Muizz ad-Dín Dzsihángír következett. Ő azonban gyenge uralkodónak bizonyult, 1450-ben vereséget szenvedett a karakojunlui Dzsihán Sáhtól, és elismerte Karakojunlu fennhatóságát Akkojunlu felett. Ennek következtében 1453-ban félreállították, és testvérét, Núr ad-Dín Ali ifjabb fiát, Úzún Haszant állították a helyére. Haszan az első pillanattól kezdve az egyezmény ellenében foglalt állást, és már 1450-től szervezte az ellenállást. 1457-ban azonban Haszan is vereséget szenvedett, így lehetőséget teremtett Dzsihán Sáh számára a hórászáni hadjárat indítására.

Amíg Karakojunlu Hórászánban és más keleti területeken harcolt, Haszan megpróbálta talpra állítani a saját törzsszövetsége haderejét. A béke idejét meghosszabbította, hogy Dzsihán Sáh ellen saját fiai is fellázadtak, és csak 1467-ben indíthatott nyugatra, Akkojunlu ellen hadjáratot. Eddigre azonban Haszan megfelelően felkészült, és legyőzte Karakojunlut. Dzsihán Sáh halálával a lázadásoktól szétzilált Karakojunlu szinte azonnal szétesett, 1468-ban fővárosát, Tebrizt is elfoglalták. Ettől kezdve az Akkojunlu fővárosa is Tebriz lett Diyarbakır helyett.

Uzun Haszan jó kapcsolatokat ápolt a Trapezunti Császársággal. Az Akkojunlu irányultsága így továbbra is az Oszmán Birodalom elleni fellépés maradt. Amikor az oszmánok megtámadták Trapezuntot, Haszan a keresztény császár oldalán szállt csatába. Ez a támogatás sem segített azonban Trapezunt végnapjainak elkerülésében, az oszmánok 1461. szeptember 26-án sikerrel vívták meg Trapezunt várát. Haszan ugyan még több alkalommal legyőzte az oszmánokat nyílt ütközetben (1471-ben Erzincan mellett), de végül 1473-ban Otluk mellett maga is olyan súlyos vereséget szenvedett, hogy nem sikerült felmenteni sógora, II. Dávid városát. 1473-tól viszont már Velence követeinek erős biztatása ellenére sem vállalt újabb oszmánellenes hadjáratot.

Legidősebb fia, a törvénytelen származású Udzsurlu Mehmed fellázadt apja ellen, majd az oszmán szultánhoz menekült. Haszan bérgyilkosokat küldött utána, akik meggyilkolták. Egy grúziai hadjáratban Haszan megbetegedett. 1478-ban a fővárosban, Tebrizben halt meg. Halála után nem sokkal két fia – Jakup és Halíl – között testvérharc tört ki.

Családja

1458-ban feleségül vette IV. Jóannész trapezunti császár törvénytelen leányát, Teodórát, a „hatuni despinát”, aki Harput városában élt. Teodóra nem tért át az iszlám hitre, később a diyarbakiri keresztény templomban temették el. Teodórától három leánya és egy Jakup nevű fia született, aki korán meghalt. Haszannak korábban egy rabszolgaleánytól született a legidősebb fia Udzsurlu Mehmed. Halíl, Jakup és Júszuf nevű fiai a szeldzsuk főfeleségétől, Sáh Begumtól születtek, Makszúd anyja ismeretlen.

Az egyik lánya, Halime (keresztény nevén Martha), Hajdar Szultánhoz ment feleségül, akinek fia később I. Iszmáil néven a Szafavida-dinasztia alapítója lett. Később tehát a rokon uralkodóház, a Szafavidák szüntették meg az Úzún Haszan által létrehozott Akkojunlu államot.

Források

• The Enciclopaedia of Islam, 1986. (angol nyelven), 584–585. old.
• Bosworth, Clifford (1996) The New Islamic Dynasties: A Chronological and Genealogical Manual (2^nd ed.) Columbia University Press, New York, ISBN 0-231-10714-5

Előző uralkodó: Muizz ad-Dín Dzsihángír

Akkojunlu uralkodója 1453–1478 Bajandur

Következő uralkodó: Halíl Mírza Jakup