11251 Icarion
| 11251 Icarion | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels[1] |
| Felfedezés ideje | 1973. szeptember 20.[1] |
| Felfedezés helye | Palomar |
| Névadó | Ikariosz |
| Alternatív név | 1973 SN1, 1992 JA5, 1996 RC33 |
| Pályaadatok | |
| Epocha | 2010. július 23. (2455400,5 JD) |
| Aphélium távolsága | 771 841 657 km (5,159 CsE)[1] |
| Perihélium távolsága | 770 718 506 km (5,152 CsE)[1] |
| Fél nagytengely | 771 280 081 km (5,156 CsE)[1] |
| Pálya excentricitása | 0,001[1] |
| Orbitális periódus | 4275,909 nap 11,71 év[1] |
| Közepes anomália | 195,772°[1] |
| Inklináció | 4,204°[1] |
| Felszálló csomó hossza | 101,997°[1] |
| Perihélium szöge | 121,675°[1] |
| Központi égitest | Nap |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Átlagos átmérő | 22,012 km |
| Forgási periódus | 10,448 h |
| Albedó | 0,058 |
| Abszolút fényesség | 11,9[1] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A 11251 Icarion (ideiglenes jelöléssel 1973 SN1) egy kisbolygó a Naprendszerben. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1973. szeptember 20-án.
Lásd még
Jegyzetek
 |
| ||||
 | |
| Égitestek | |
| Égitesttípusok | |
| Apró testek | |
| Feltételezett bolygók | |
| Rekordok | |
Lásd még: égitestek, a Naprendszer égitestjeinek listája | |
