„Tüzesfejű királyka” változatai közötti eltérés

Tüzesfejű királyka
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Alrend:	Verébalkatúak (Passeri);
Család:	Királykafélék (Regulidae);
Nem:	Regulus;
Faj:	R. ignicapillus;
Tudományos név
	Regulus ignicapillus; Temminck, 1820
Szinonimák
	Regulus ignicapilla
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Tüzesfejű királyka témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tüzesfejű királyka témájú médiaállományokat és Tüzesfejű királyka témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2016. március 29., 23:52-kori változata

A tüzesfejű királyka (Regulus ignicapillus) vagy (Regulus ignicapilla) a verébalakúak rendjébe és a királykafélék (Regulidae) családjába tartozó faj. Európa mérsékelt éghajlatú területeinek jelentős részén költ, valamint Afrika északnyugati részein is fészkel. Részben költöző madár, közép-európai állománya a telet rendszerint elterjedési területének délebbi részein tölti. A Baleár-szigeteken és Afrika északi részein élő állományát széles körben különálló alfajként, míg a madeirai királykát (Regulus madeirensis) önálló madárfajként tartják számon. A királyka egyik ősét azonosították egyetlen szárnycsontból.

A tüzesfejű királyka testének zöldessárga felső része és fehéres alsó testtájai vannak. Szárnyain két fehéres csík található, szeme körül fekete csík fut, mely fölött fehér a szemöldöki rész. A hím egyedek fején a korona narancssárga, míg a tojókon sárga színű, mely párzási, költési időszakban a legszembetűnőbb. E madárfaj meglehetősen hasonlít a sárgafejű királykára, mellyel európai elterjedési területének jelentős részén osztozkodik, ám a tüzesfejű királyka bronz színezetű vallai és pofájának mintázata segíti e két madárfaj beazonosítását. E madárfaj éneke magas hangok sorozatából áll, mely némileg mélyebb hangzású, mint a sárgafejű királyka éneke.

E madárfaj széleslevelű és tűlevelű erdőkben és kertekben költ, ahová tömör fészkét ágakra építi. A tojó hét, tizenkettő tojást tojik, melyeken kizárólag a nőstény kotlik. A kikelt fiókákat mindkét szülő táplálja, melyek 22-24 napon belül megtollasodnak a kikelést követően. A királykák állandóan mozgásban vannak, rovarok után kutatva és telente gyakran alkotnak csapatot cinegefélékkel közösen. Egyedszámának néhány helyi visszaesésétől eltekintve állománya stabilnak mondható, jelentős kiterjedésű életterén több millió egyedből áll populációja, mely miatt a nem veszélyeztetett madárfajok közé tartozik. Számos ragadozó madár zsákmányként tekint a tüzesfejű királykákra, melyeket ezen kívül élősködők is megtámadhatnak. Az európai néphagyományok szerint a madarak királya.

Előfordulása

Európa mérsékelt övi területein, Madeira szigetén és Afrika északi részén fészkel, rövidtávú vonuló, de néha áttelel. Lucfenyők, elegyes erdők, borókások és lombos erdők lakója.

Alfajai

Regulus ignicapillus balearica
Regulus ignicapillus caucasicus
Regulus ignicapillus ignicapilla
Regulus ignicapillus madeirensis – Madeira szigetén él, egyes rendszerek szerint külön faj Regulus madeirensis néven
Regulus ignicapillus tauricus

Megjelenése

A tüzesfejű királyka tömzsi madár, melynek testhossza 9 cm, szárnyfesztávolsága 13-16 cm. Testsúlya 4-7 gramm. Fényes olívazöld testének felső része, melyet bronz beütésű folt tarkít vállainál, valamint testének alsó részei fehéres színűek, mely barnásszürke árnyalatú a szárnyak alján és a madár begyénél. Szárnyain két fehér, tónustalan csík fut, rövid, hegyes csőre van és barnásfekete lábai. Szemeinél fekete sáv húzódik, mely fölött a szemöldöki résznél fehér folt található. Barkója és halántéka szürkés tollazatú. Feje búbján sárga, vagy narancssárga színezetű a tollazat, melyet a csőr irányából fekete tollsáv patkója ölel körül. A tojók és a hímek hasonlóak egymáshoz, bár a tojók némileg halványabb tollazattal rendelkeznek, valamint párzási időszakban különösen szembetűnő, hogy a fejükön lévő korona színe a hímeknél narancssárga, míg a tojóknál sárga színű. A tojók általában valamivel kisebb testalkatúak a hímeknél. A fiatalok szürkés árnyalatú tollazattal bírnak, valamint testük felső részein a tollazat halványabb, valamint hiányzik róluk a korona színezete, míg a fej többi díszítőmotívuma jelen van, ám halványabb árnyalatokban pompázik, mint a kifejlett társaiké. Életük első évében a fiatalok szárny- és farktollaikat nem vedlik le, ugyanakkor a terepen gyakorlatilag megkülönböztethetetlenek a felnőttektől.

A felnőtt egyedeket nehéz összetéveszteni más madarakkal, bár a királyfüzikének hasonló a feji és szárnyakon lévő mintázata, ám koronája halvány citromsárga színű, nem pedig élénk sárga, vagy narancssárga, valamint a szemöldöki rész szintén halványsárga, nem pedig fehér színű. A fiatal egyedek összetéveszthetőek a sárgafejű királykával, de általában elegendő a pofájuk mintázata ahhoz, hogy az megkülönböztethetővé tegye őket rokonuktól, melynek nagyon egyszerű és halvány feji mintázata van minden életkorban. A fiatal egyedeket nagyobb valószínűséggel a vándorfüzikékkel lehet összetéveszteni, melyeknek feji mintázata hasonló. ^[1]

Életmódja

Pókokkal, levéltetvekkel, poloskákkal és kabócalárvákkal táplálkozik, amit az olyan vékony ágakon keresgél, amelyek a többi madár súlyát már nem bírják el.

Szaporodása

Lucfenyők ágaira a tojó mohából és pókhálóból építi fészkét, melynek elkészítése 2–3 hétig is eltart. Mivel nagyon apró madár, ezért érzékenyebb a hidegre és a fészeknek melegnek és esőtől védettnek kell lennie. Fészekalja 7–13 tojásból áll. A költési időszak 14–15 napig tart és a kikelt fiókákat a szülők még 19–20 napig gondozzák, mire kirepülnek. Egy évben kétszer fészkel, általában májusban és júniusban.

A tüzesfejű királyka monogám madár. A hímek a költési időszakban énekelnek, gyakran koronájukat felemelve tartanak bemutatót, miközben csőrükkel a másik madárra mutatnak és megmutatják erős mintázatukat arcukon. Ez eltér a kevésbé karakteres ábrázatú egyedek bemutatójától, melyek lehajtják fejüket, hogy jobban kihangsúlyozzák koronájukat. Fészkelőterületük mintegy fél hektárnyi területet tesz ki és időnként átfedéseket képezhet a szomszédos királykák fészkelőterületeivel. A tüzesfejű királykák időnként hevesen védelmezik területüket a sárgafejű királykákkal szemben. Ilyenkor megemelik fejüket, és heves szárnycsapásokkal űzik el a betolakodót, ugyanakkor e két madárfaj közt nem túl gyakoriak a versengések. előfordul, hogy a hímek nem csupán az adott fajra jellemző, hanem a másik királykafaj énekét is belekeverik, vagy átveszik énekükbe, amely főleg akkor fordul elő, amikor az egyik madárfaj populációja meghaladja a másik helyi csoport egyedszámát.^[2] A két királykafaj megtanulta megkülönböztetni saját énekét a másik fajétól. Párzási bemutatójuk során a hím a fészek fölé emelkedik, rámutat csőrével párjára, majd köröz fölötte, mielőtt a párzás végbemenne.

A fészek gyakran egy lógó ágra van felfüggesztve, általában kis magasságban, de Eric Simms brit ornitológus 2,5 és 20 méteres magasságok között is talált fészkeket. A királykák gyakran héják fészkének közelében fészkelnek. A nagyobb egyedek a karvalyok, a keleti szürkemókusok, a szajkók és a nagy fakopáncsok potenciális zsákmányát képezik.^[3] Akárcsak a család többi tagjánál, a tüzesfejű királykák is zárt csésze formájú fészkeket építenek, melyeknek egy kis bejárata van tetejének közelében. A fészek külső része mohából készül, melyet belülről több, mint 3000 tollal és szőrökkel bélelnek ki. A fészek kisebb, mélyebb, és jóval tömörebb, mint a sárgafejű királykáé. Körülbelül 8 cm keresztben és 5-7 cm mélységben, míg falvastagsága két centiméter. A fészket kizárólag a tojó készíti el, bár a hím csatlakozhat hozzá később, mivel az építés pár naptól kezdve akár három hetet is igénybe vehet.

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon rendszeres fészkelő, de vonuláskor nagyobb létszámaban jelenik meg. Az öreg lucosokban kis számban fészkel, főleg az Alpokalján.

Védettsége

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség listáján, de még mint nem veszélyeztetett. Európában biztos állományú fajként tartják nyilván, Magyarországon védett, eszmei értéke 25 000 Ft. Becsült állománya világszerte 10,5-26,8 millió egyed, melyből európai populációja 9,9-20,1 millió példány. Európában mintegy 3,3-6,7 pár költ e madárfajból. Állományát a Természetvédelmi Világörökség stabilnak tartja és emiatt, valamint jelentős egyedszáma és nagy elterjedési területe miatt a nem veszélyeztetett állatfajok közé tartozik. elterjedési területe mintegy 2 710 000 négyzetkilométer. Nyugat-Európában, Dél-Európában, Közép-Európában elterjedt, Észak-Európában csak Dániában és Svédországban telepedett meg, míg Egyiptomban és Libanonban időnként felbukkannak egyedei.^[4]

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 10.)
Az MME Monitoring Központ adatlapja
ITIS szerinti rendszerbesorolása

További információk

Képek az interneten a Tüzesfejű királykakáról

↑ Barthel, Peter H (2003). „Juvenile firecrests Regulus ignicapilla as a confusion risk with yellow-browed Phylloscopus inornatus and Pallas's warblers P. proregulus” (german nyelven). Limicola 17 (3), 139–151. o.
↑ Becker, Peter H (1977). „Verhalten auf Lautäußerungen der Zwillingsart, interspezifische Territorialität und Habitatansprüche von Winter- und Sommergoldhähnchen (Regulus regulus, R. ignicapillus)” (german nyelven). Journal fũr Ornithologie 118 (3), 233–260. o. DOI:10.1007/BF01643534.
↑ Mawson, Geoff (2010. április 1.). „Apparent nesting association of Northern Goshawks and Firecrests”. British Birds 103, 243–244. o.
↑ Regulus ignicapilla. iucnredlist.org. (Hozzáférés: 2016. március 25.)

[Barthel-1] Barthel, Peter H (2003). „Juvenile firecrests Regulus ignicapilla as a confusion risk with yellow-browed Phylloscopus inornatus and Pallas's warblers P. proregulus” (german nyelven). Limicola 17 (3), 139–151. o.

[Becker-2] Becker, Peter H (1977). „Verhalten auf Lautäußerungen der Zwillingsart, interspezifische Territorialität und Habitatansprüche von Winter- und Sommergoldhähnchen (Regulus regulus, R. ignicapillus)” (german nyelven). Journal fũr Ornithologie 118 (3), 233–260. o. DOI:10.1007/BF01643534.

[BB103-3] Mawson, Geoff (2010. április 1.). „Apparent nesting association of Northern Goshawks and Firecrests”. British Birds 103, 243–244. o.

[4] Regulus ignicapilla. iucnredlist.org. (Hozzáférés: 2016. március 25.)

[1]

[2]

[3]

[4]

@@ 48. sor: / 48. sor: @@
 == Szaporodása ==
 [[Fájl: Regulus ignicapilla MHNT.ZOO.2010.11.207.jpg|thumb|''Regulus ignicapilla'']]
-[[Lucfenyő]]k ágaira a tojó mohából és pókhálóból építi fészkét, melynek elkészítése 2–3 hétig is eltart. Mivel nagyon apró madár, ezért érzékenyebb a hidegre és a fészeknek melegnek és esővédettnek kell lennie. Fészekalja 7–13 [[Tojás (biológia)|tojásból]] áll. A költési időszak 14–15 napig tart és a kikelt fiókákat a szülők még 19–20 napig gondozzák, mire kirepülnek. Egy évben kétszer fészkel, általában májusban és júniusban.
+[[Lucfenyő]]k ágaira a tojó mohából és pókhálóból építi fészkét, melynek elkészítése 2–3 hétig is eltart. Mivel nagyon apró madár, ezért érzékenyebb a hidegre és a fészeknek melegnek és esőtől védettnek kell lennie. Fészekalja 7–13 [[Tojás (biológia)|tojásból]] áll. A költési időszak 14–15 napig tart és a kikelt fiókákat a szülők még 19–20 napig gondozzák, mire kirepülnek. Egy évben kétszer fészkel, általában májusban és júniusban.
+A tüzesfejű királyka monogám madár. A hímek a költési időszakban énekelnek, gyakran koronájukat felemelve tartanak bemutatót, miközben csőrükkel a másik madárra mutatnak és megmutatják erős mintázatukat arcukon. Ez eltér a kevésbé karakteres ábrázatú egyedek bemutatójától, melyek lehajtják fejüket, hogy jobban kihangsúlyozzák koronájukat. Fészkelőterületük mintegy fél hektárnyi területet tesz ki és időnként átfedéseket képezhet a szomszédos királykák fészkelőterületeivel. A tüzesfejű királykák időnként hevesen védelmezik területüket a sárgafejű királykákkal szemben. Ilyenkor megemelik fejüket, és heves szárnycsapásokkal űzik el a betolakodót, ugyanakkor e két madárfaj közt nem túl gyakoriak a versengések. előfordul, hogy a hímek nem csupán az adott fajra jellemző, hanem a másik királykafaj énekét is belekeverik, vagy átveszik énekükbe, amely főleg akkor fordul elő, amikor az egyik madárfaj populációja meghaladja a másik helyi csoport egyedszámát.<ref name= Becker>{{cite journal| last= Becker | first= Peter H | year= 1977 | title= Verhalten auf Lautäußerungen der Zwillingsart, interspezifische Territorialität und Habitatansprüche von Winter- und Sommergoldhähnchen (''Regulus regulus'', ''R. ignicapillus'') |language = German | journal= Journal fũr Ornithologie | volume= 118 | issue = 3 | pages= 233–260 | doi = 10.1007/BF01643534}}</ref> A két királykafaj megtanulta megkülönböztetni saját énekét a másik fajétól. Párzási bemutatójuk során a hím a fészek fölé emelkedik, rámutat csőrével párjára, majd köröz fölötte, mielőtt a párzás végbemenne.
+A fészek gyakran egy lógó ágra van felfüggesztve, általában kis magasságban, de [[Eric Simms]] brit ornitológus 2,5 és 20 méteres magasságok között is talált fészkeket. A királykák gyakran [[Héja|héják]] fészkének közelében fészkelnek. A nagyobb egyedek a [[karvaly]]ok, a [[Keleti szürkemókus|keleti szürkemókusok]], a [[szajkó|szajkók]] és a [[Nagy fakopáncs|nagy fakopáncsok]] potenciális zsákmányát képezik.<ref name= BB103>{{cite journal| last= Mawson | first= Geoff |date=April 2010| title= Apparent nesting association of Northern Goshawks and Firecrests | journal= British Birds | volume= 103 | pages= 243–244}}</ref> Akárcsak a család többi tagjánál, a tüzesfejű királykák is zárt csésze formájú fészkeket építenek, melyeknek egy kis bejárata van tetejének közelében. A fészek külső része mohából készül, melyet belülről több, mint 3000 tollal és szőrökkel bélelnek ki.  A fészek kisebb, mélyebb, és jóval tömörebb, mint a sárgafejű királykáé. Körülbelül 8 cm keresztben és 5-7 cm mélységben, míg falvastagsága két centiméter. A fészket kizárólag a tojó készíti el, bár a hím csatlakozhat hozzá később, mivel az építés pár naptól kezdve akár három hetet is igénybe vehet.
 == Kárpát-medencei előfordulása ==