Karvaly
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
| Accipiter nisus Linnaeus, 1758 |
|||||||||||||||||||
 Az elterjedési területe.
zöld = egész évben jelen van, piros = költő faj, kék = telelőterület |
|||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
A karvaly (Accipiter nisus) a madarak osztályának a sólyomalakúak (Falconiformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
- Egyes rendszertani munkák a sólymokat és az egyéb nappali ragadozó madarakat két külön rendnek tekintik, ebben az esetben ez a faj a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe tartozik.
- Más munkák szerint valamennyi sólyom és vágómadár, és így ez a faj is, a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe tartozik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Európában, Ázsiában él. A Kanári-szigetektől és Írországtól keletre Kamcsatkáig és Japánig terjed.
Bokros, tisztásokkal tarkított erdőben, parkokban és ligetekben érzi jól magát.
[szerkesztés] Alfajai
- Accipiter nisus nisus – Európa, Írországtól az Urálig; ez az alapfaj
- Accipiter nisus nisosimilis – Közép- és Kelet-Szibéria; nagyobb és sötétebb, mint az alapfaj
- Accipiter nisus melaschistos – Közép-Ázsia hegyvidékei; sötétebb és jóval nagyobb, mint az alapfaj
- Accipiter nisus granti – Madeira és a Kanári-szigetek; sötétebb és jóval kisebb, mint az alapfaj
- Accipiter nisus punicus – Észak-Afrika;világosabb és valamivel nagyobb, mint az alapfaj
- Accipiter nisus wolterstorffi – Korzika és Szardínia; kisebbés sötétebb, mint az alapfaj, a hasa jóval sűrűbben csíkozott
- Accipiter nisus dementjevi
[szerkesztés] Megjelenése
A hím testhossza 28 centiméter, a tojóé 38 centiméter. Szárnya fesztávolsága 55-70 centiméter, testtömege a hímnek 110-200 gramm, a tojónak 180-350 gramm. Az öreg madarak egész felső része feketés hamuszürke, alsó része fehér alapon rozsdavörös hullámvonalakkal és rozsdaszínű szárnyvonalakkal mintázott, melyek a hímnél élénkebb színűek, mint a tojónál. Farkán 5–6 fekete szalag látszik és hegye fehéren szegett. Szeme aranysárga, csőre kék, viaszhártyája sárga, lába hosszú és vékony, színe halványsárga.
[szerkesztés] Életmódja
Nagy magasságból csap le madarakból álló zsákmányára, a hím a fekete rigó, a tojó az örvös galamb nagyságú állatokat tudja elejteni. Néha rágcsálókat is elkap. A kisebb madarak csapatban megtámadják, a nagyobb ragadozómadarak pedig néha zsákmányul ejtik.
[szerkesztés] Szaporodása
Látványos nászrepülést végez. Általában előző évi helyétől nem messze építi fel faágakból álló fészkét, ritkás fenyvesekben. Fészekalja 4-6 tojásból áll, de az összes fiókát ritkán tudja felnevelni. A kotlás áprilisban kezdődik és 35 napig tart. A zsákmányt megkopasztva hordja az utódoknak.
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulása
Magyarországon fészkelő, még Budapesten a Népligetben is megtalálható. Nem vonuló.
[szerkesztés] Védettsége
Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 Ft.
