Karvaly
|
|
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett |
||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 50 000 Ft |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Accipiter nisus Linnaeus, 1758 |
||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
Az elterjedési területe.
|
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Karvaly témájú médiaállományokat. |
A karvaly (Accipiter nisus) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Európában, Ázsiában él. A Kanári-szigetektől és Írországtól keletre Kamcsatkáig és Japánig terjed.
Bokros, tisztásokkal tarkított erdőben, parkokban és ligetekben érzi jól magát.
Alfajai [szerkesztés]
- Accipiter nisus nisus – Európa, Írországtól az Urálig; ez a törzsalak,
- Accipiter nisus nisosimilis – Közép- és Kelet-Szibéria; nagyobb és sötétebb, mint a törzsalak,
- Accipiter nisus melaschistos – Közép-Ázsia hegyvidékei; sötétebb és jóval nagyobb, mint a törzsalak,
- Accipiter nisus granti – Madeira és a Kanári-szigetek; sötétebb és jóval kisebb, mint a törzsalak,
- Accipiter nisus punicus – Észak-Afrika;világosabb és valamivel nagyobb, mint a törzsalak,
- Accipiter nisus wolterstorffi – Korzika és Szardínia; kisebb és sötétebb, mint a törzsalak, a hasa jóval sűrűbben csíkozott
- Accipiter nisus dementjevi
Megjelenése [szerkesztés]
A hím testhossza 28 centiméter, a tojóé 38 centiméter. Szárnya fesztávolsága 55-70 centiméter, testtömege a hímnek 110-200 gramm, a tojónak 180-350 gramm. Az öreg madarak egész felső része feketés hamuszürke, alsó része fehér alapon rozsdavörös hullámvonalakkal és rozsdaszínű szárnyvonalakkal mintázott, melyek a hímnél élénkebb színűek, mint a tojónál. Farkán 5–6 fekete szalag látszik és hegye fehéren szegett. Szeme aranysárga, csőre kék, viaszhártyája sárga, lába hosszú és vékony, színe halványsárga.
Életmódja [szerkesztés]
Nagy magasságból csap le madarakból álló zsákmányára, a hím a fekete rigó, a tojó az örvös galamb nagyságú állatokat tudja elejteni. Néha rágcsálókat is elkap. A kisebb madarak csapatban megtámadják, a nagyobb ragadozómadarak pedig néha zsákmányul ejtik.
Szaporodása [szerkesztés]
Látványos nászrepülést végez. Általában előző évi helyétől nem messze építi fel faágakból álló fészkét, ritkás fenyvesekben. Fészekalja 4-6 tojásból áll, de az összes fiókát ritkán tudja felnevelni. A kotlás áprilisban kezdődik és 35 napig tart. A zsákmányt megkopasztva hordja az utódoknak.
Kárpát-medencei előfordulása [szerkesztés]
Magyarországon fészkelő, még Budapesten a Népligetben is megtalálható. Nem vonuló. A 2012. januárban végrehajtott madárszámlálás eredménye alapján 121 karvaly telelt Magyarországon.[1] Magyar neve "török" eredetű lehet, talán avar átvétel.[2]
Védettsége [szerkesztés]
Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 Ft.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ MTI (2012. 02). „Saslétszám:nincs változás”. Metropol, 23. o. Hozzáférés ideje: 2012. február 9.
- ↑ André Szabolcs Szelp: Zur Frage eines „awarischen“ Stratums des ungarischen Wortschatzes; Lásd még: Jakabb Oszkár: Madárnévkalauz ill. Ungi Balázs: Pénzváltó levélnéző (latin).
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 23.)
- Brehm: Az állatok világa
További információk [szerkesztés]

