Karvalybagoly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Karvalybagoly
Sperbereule1a.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Bagolyalakúak (Strigiformes)
Család: Bagolyfélék (Strigidae)
Alcsalád: Surniinae
Nem: Surnia
Faj: S. ulula
Tudományos név
Surnia ulula
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Surnia ulula dis.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Karvalybagoly témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Karvalybagoly témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Karvalybagoly témájú kategóriát.

Sperbereule6a.jpg

A karvalybagoly (Surnia ulula) a madarak osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, a bagolyfélék (Strigidae) családjához tartozó Surnia nem egyetlen faja.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Skandináviától Szibérián keresztül, Észak-Amerikaig fészkel.Tűlevelű tajgákon, erdős tundrákon és a lomberdőkben is megtalálható. Kedvesli a ritkás erdőket, de mezőkön is előfordul, ahol megfelelő figyelőhelyet tud találni.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhosszúsága 36-39 centiméter, szárnyfesztávolsága 74-81 centiméter, a testtömege pedig 210-380 gramm. A tojó nagyobb és testesebb, mint a hím. A feje teteje gyöngyös mintázatú, arcfoltja szürke, sötét kerettel. Háta sötétbarna, világos foltokkal. Mellén sötét, világos vízszintes mintázat váltakozik.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Költési időben főleg kisemlősöket, pockokat, lemmingeket és vízipockokat zsákmányol, de eszik kétéltűeket, madarakat és halakat is. Darabszáma, élettere és fészkelése jelentősen függ a táplálék mennyiségétől. Megfelelő körülmények között helyben marad, élelemhiány esetén nagyszámban kóborol.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fészket nem épít, általában harkályok odúját használja költésre, március vége és június között. Fészekalja 3-13 tojásból áll, melyeken 25-30 napig kotlik. A tojások száma függ a táplálék mennyiségétől. A fiókákat a röpképességük előtt elhagyják a fészket, de repülni csak 5 hetes koruk után tudnak.

Még röpképtelen fiókák fészken kívül

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon alkalmi vendég, de inkább csak ritka kóborló, időszakonként viszont nagy számban jelenik meg.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]