Karvalybagoly

Karvalybagoly
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon védett Eszmei érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Bagolyalakúak (Strigiformes) Család: Bagolyfélék (Strigidae) Alcsalád: Surniinae Nem: Surnia Faj: S. ulula
Tudományos név
Surnia ulula (Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Karvalybagoly témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Karvalybagoly témájú médiaállományokat.

A karvalybagoly (Surnia ulula) a madarak osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, a bagolyfélék (Strigidae) családjához tartozó Surnia nem egyetlen faja.

Előfordulása

Skandináviától Szibérián keresztül, Észak-Amerikaig fészkel.Tűlevelű tajgákon, erdős tundrákon és a lomberdőkben is megtalálható. Kedvesli a ritkás erdőket, de mezőkön is előfordul, ahol megfelelő figyelőhelyet tud találni.

Alfajai

• karvalybagoly (Surnia ulula ulula) – Eurázsia északi része
• Tien-San-i karvalybagoly (Surnia ulula tianschanica) – Tien San hegység
• sólyombagoly (Surnia ulula caparoch) – Észak-Amerika

Megjelenése

Testhosszúsága 36-39 centiméter, szárnyfesztávolsága 74-81 centiméter, a testtömege pedig 210-380 gramm. A tojó nagyobb és testesebb, mint a hím. A feje teteje gyöngyös mintázatú, arcfoltja szürke, sötét kerettel. Háta sötétbarna, világos foltokkal. Mellén sötét, világos vízszintes mintázat váltakozik.

Életmódja

Költési időben főleg kisemlősöket, pockokat, lemmingeket és vízipockokat zsákmányol, de eszik kétéltűeket, madarakat és halakat is. Darabszáma, élettere és fészkelése jelentősen függ a táplálék mennyiségétől. Megfelelő körülmények között helyben marad, élelemhiány esetén nagyszámban kóborol.

Szaporodása

Fészket nem épít, általában harkályok odúját használja költésre, március vége és június között. Fészekalja 3-13 tojásból áll, melyeken 25-30 napig kotlik. A tojások száma függ a táplálék mennyiségétől. A fiókákat a röpképességük előtt elhagyják a fészket, de repülni csak 5 hetes koruk után tudnak.

Még röpképtelen fiókák fészken kívül

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon alkalmi vendég, de inkább csak ritka kóborló, időszakonként viszont nagy számban jelenik meg.

Forrás

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. május 12.)
• Az MME Monitoring Központjának adatlapja. (Hozzáférés: 2010. május 12.)

Külső hivatkozás

• Ritka madarak hazai előfordulásai
• Képek az interneten a fajról
• Internet Bird Collection - videók a fajról