Zsira
| Zsira | |||
 | |||
| Rimanóczy-kastély | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Kistérség | Sopron–Fertődi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dorogi Árpád Ferenc[1] | ||
| Irányítószám | 9476 | ||
| Körzethívószám | 99 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 823 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 50,98 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,73 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 27′ 25″, k. h. 16° 40′ 41″47.457081°N 16.678050°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 25″, k. h. 16° 40′ 41″47.457081°N 16.678050°E | |||
 Zsira
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
| |||
| Zsira weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsira témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Zsira (németül: Tening) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben.
Fekvése
A település a Kisalföld nyugati részén, Győr-Sopron megye délnyugati csücskében, a Répce folyó mellett fekszik. A megye székhelyétől, Győrtől 83, Soprontól 36, Kőszegtől pedig 17 kilométerre található, Bükfürdőtől 12 km távolságra van. Zsira 1920 óta határmenti település, a határ túloldalán a fülesi (Nikits) és malomházi (Kroatisch Minihof) erdő, nyugaton Locsmánd község (Lutzmannsburg) határolja. Kerékpárút köti össze Locsmánddal és Répcevissel, valamint Bükön át Bővel.
Belterülete százhat hektár, melyet gabonaföldek és háromszázötven hektáron erdő vesz körül. A környéket a pliocén korban lerakódott üledékréteg fedi, melynek alapját már a Kőszegi kristályos Ős-Répce rakta le. Zsira legmagasabb pontja a falutól északnyugatra fekvő erdőben van (225 méter), a táj e ponttól lankásan lejt a település felé. Maga a község csupán 100 méter magasan fekszik, a hajdani Ős-Répce medrében képződött öntéstalajon. (A Rozália-hegységben eredő Répce Locsmándnál két ágra bomlik, a falun átfolyó ágát Répcének, a másikat Újároknak nevezik.) A falu éghajlatát a Kőszeg-Répcevölgy klímája jellemzi, az uralkodó nyugati szelek a nyarakat hűvösebbé teszik, szeszélyes és gyakran hideg az április és október is. Esőt leggyakrabban a déli szél hoz az Írottkő felől. A környék kavicsos talaján a tölgy és cser az őshonos fafajta, de gyakori a feketefenyő is. A juhar, galagonya és kökénycserjék között számtalan ritka növény és gombafajta is megél, a környező erdők pedig gazdagok apró- és nagy vadban, különleges, ritka rovarokban.
Története
2012. december 19-én avatták fel a magyar oldalon elkészült Zsira és Locsmánd közötti új közút településrészeket és fürdőt elkerülő szakaszát. Az osztrák oldalon az építkezés 2013 tavaszán folytatódik.[3]
Nevezetességei
- egykori Rimanóczy-kastély vagy más néven: Gyülevizy-Pejacsevich-kastély, barokk műemlék, ma szociális otthon, parkja védett
- salamonfai rk. Szent József templom, a temető barokk Kálvária jelenete
- zsirai neoromán Östör kápolna
- rk. Szent Lőrinc templom, barokk szobrok a templom körül: Szentháromság szobor, Szt. Flórián szobor, Pietà,
- emlékkő a község 800 éves jubileumára
- az egykori vasfüggönyre emlékeztető emlékhely odatelepített magas megfigyelővel
- családi golfpálya
Forrás
Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd,1998) Kelemen Endréné írása átdolgozásával
Hivatkozások
- ↑ Zsira települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ (2012. december 19.) 120 milliárdból építenek utakat Ausztria és Magyarország között. vg.hu. (Hozzáférés: 2012. december 19.)
További információk
- Zsira az utazom.com honlapján
- Légifotók Zsiráról
- Zsira.lap.hu - linkgyűjtemény
- Rimanóczy kastély - Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona
