Ugrás a tartalomhoz

Wenckheim család

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Wenckheim család címere
Wenckheimi báró Wenckheim Béla (1811-1879) magyar politikus, miniszterelnök..

A Wenckheim család a Wenck: birtok székhelyet, a heim: pedig oda valót jelent. A család eredetileg osztrák polgári származású volt, de később bárói és grófi rangra is szert tettek. Ez utóbbi két ág 1776 és 1802 között jutott el Magyarországra. A família tagjai politikusként és kultúrmérnökként jeleskedtek, elsősorban az akkor oly szükségessé vált vizek lecsapolásának munkálataiban vették ki részüket.

A család a Németországi Hund törzsből származtatja magát. Az ősi fészek a thüringeni erdő mellett volt. A 16. században élt ismert őseik: Wenck János apát, Wenck Henrik, a máltai rend nagymestere, Wenck János (1683–1711), grazi orvos. Fiai közül Wenck József Ágost (†1748), aki 1717-ben vette fel a Wenckheim nevet (Ő volt I. Wenckheim József). Ugyancsak állami szolgálatban, alsó-ausztriai kancellárként lett a nemesség megszerzője. Jó házasságot kötött, amikor 1730-ban feleségül vette az ugyancsak frissen nemesített Harruckern János György lányát, Mária Cecíliát. 1748-ban, apósához hasonlóan, ő is megkapta a római birodalmi lovagi rangot.

Grófi ág

[szerkesztés]

Fia József altábornagy (1733–1803. május 11.) a – 18. század végére igencsak néptelenné és elhanyagolttá vált területet – a gyulai ráta ókígyósi részét választotta lakhelyül. József, aki a török elleni felszabadító háborúkban tanúsított vitézségéért előbb osztrák, majd magyar bárói címet szerzett, 1802-ben pedig grófi rangot kapott, amit leszármazottai is örököltek. Idősebb fia, a kiváló gazdaságszervező és politikus gróf Wenckheim József Antal (1780-1852), akinek dédanyái testvérek voltak (Harruckern Cecília és Johanna). Ókígyóson nagy majorságot létesített. Majd kastélyt építtetett, (ez a kastély felújított állapotban ma igen népszerű turistacélpont) és onnan irányította gazdaságát. Jókai Mór róla mintázta az Egy magyar nábob regényének hősét. A grófnak csak a harmadik házasságából született gyermeke, gróf Wenckheim Krisztina (1849-1924) személyében, aki a gróf 1852-ben bekövetkezett halála után vagyonát örökölte. A jótékonykodásáról híressé vált Krisztina 1872-ben ment feleségül unokatestvéréhez, gróf Wenckheim Frigyeshez és felépíttették a szabadkígyósi kastélyt. Házasságukból hét gyermek született (3 fiú, 4 leány). A gyermekek neveltetése érdekében a házaspár sokat tartózkodott Budapesten ezért ott is építtettek egy palotát, amely 1889-re készült el, amely ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak ad otthont. A kastélyban a leszármazottak közül Wenckheim József maradt, akinek két fia volt, Dénes Siegfrid és Krisztián. Siegfridet repülőszerencsétlenség érte, Krisztián Nyugatra távozott családjával, s ott is halt meg.
1885-ben gróf Wenckheim Krisztina és férje megvásárolta a Győr vármegyei rárói és zsejkei uradalmakat, a mai Ásványráró területén feküdtek. A család birtokában voltak 1945-ig. 1890-ben lebontatták a rárói kastélyt, 1901-ben bővítették a templomot.

Bárói ág

[szerkesztés]

A bárói ág alapítója II. Wenckheim József testvére, Xavér Ferenc (1736-1794), akinek unokája Wenckheim Béla, Magyarország miniszterelnöke (1875), és Wenckheim László.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Az eddig ismert családfa

[szerkesztés]

Kastélyaik

[szerkesztés]

A Wenckheim családnak csak Békés vármegyében 17 kastélya volt.

Bővebben: Wenckheim-kastély (egyértelműsítő lap)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wenckheim_család&oldid=26849038”