Wenckheim család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Wenckheim család címere.
Wenckheimi báró Wenckheim Béla (1811-1879) magyar politikus, miniszterelnök..

A Wenckheim család a Wenck: birtok székhelyet, a heim: pedig oda valót jelent. A család eredetileg osztrák polgári származású volt, de később bárói és grófi rangra is szert tettek. Ez utóbbi két ág 1776 és 1802 között jutott el Magyarországra. A família tagjai politikusként és kultúrmérnökként jeleskedtek, elsősorban az akkor oly szükségessé vált vizek lecsapolásának munkálataiban vették ki részüket.

A család a Németországi Hund törzsből származtatja magát. Az ősi fészek a thüringeni erdő mellett volt. A 16. században élt ismert őseik: Wenck János apát, Wenck Henrik, a máltai rend nagymestere, Wenck János (16831711), grazi orvos. Fiai közül Wenck József Ágost (†1748), aki 1717-ben vette fel a Wenckheim nevet (Ő volt I. Wenckheim József). Ugyancsak állami szolgálatban, alsó-ausztriai kancellárként lett a nemesség megszerzője. Jó házasságot kötött, amikor 1730-ban feleségül vette az ugyancsak frissen nemesített Harruckern János György lányát, Mária Cecíliát. 1748-ban, apósához hasonlóan, ő is megkapta a római birodalmi lovagi rangot.

Grófi ág[szerkesztés]

Fia József altábornagy (17331803. május 11.) a – 18. század végére igencsak néptelenné és elhanyagolttá vált területet – a gyulai ráta ókígyósi részét választotta lakhelyül. József, aki a török elleni felszabadító háborúkban tanúsított vitézségéért előbb osztrák, majd magyar bárói címet szerzett, 1802-ben pedig grófi rangot kapott, amit leszármazottai is örököltek. Idősebb fia, a kiváló gazdaságszervező és politikus gróf Wenckheim József Antal (1780-1852), akinek dédanyái testvérek voltak (Harruckern Cecília és Johanna). Ókígyóson nagy majorságot létesített. Majd kastélyt építtetett, (ez romos állapotban ma is megvan) és onnan irányította gazdaságát. Jókai Mór róla mintázta az Egy magyar nábob regényének hősét. A grófnak csak a harmadik házasságából született gyermeke, gróf Wenckheim Krisztina (1849-1924) személyében, aki a gróf 1852-ben bekövetkezett halála után vagyonát örökölte. A jótékonykodásáról híressé vált Krisztina 1872-ben ment feleségül unokatestvéréhez, gróf Wenckheim Frigyeshez és felépíttették a szabadkígyósi kastélyt. Házasságukból hét gyermek született (3 fiú, 4 leány). A gyermekek neveltetése érdekében a házaspár sokat tartózkodott Budapesten ezért ott is építtettek egy palotát, amely 1889-re készült el, amely ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak ad otthont. A kastélyban a leszármazottak közül Wenckheim József maradt, akinek két fia volt, Dénes Siegfrid és Krisztián. Siegfridet repülőszerencsétlenség érte, Krisztián Nyugatra távozott családjával, s ott is halt meg.
1885-ben gróf Wenckheim Krisztina és férje megvásárolta a Győr vármegyei rárói és zsejkei uradalmakat, a mai Ásványráró területén feküdtek. A család birtokában voltak 1945-ig. 1890-ben lebontatták a rárói kastélyt, 1901-ben bővítették a templomot.

Bárói ág[szerkesztés]

A bárói ág alapítója II. Wenckheim József testvére, Xavér Ferenc (1736-1794), akinek unokája Wenckheim Béla, Magyarország miniszterelnöke (1875), és Wenckheim László.

Az eddig ismert családfa[szerkesztés]

Kastélyaik[szerkesztés]

A Wenckheim családnak csak Békés megyében 17 kastélya volt.

Külső hivatkozások[szerkesztés]