Ugrás a tartalomhoz

Vízilófélék

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vízilófélék
Evolúciós időszak: Középső miocén - jelen, 16–0 Ma
Nílusi víziló (Hippopotamus amphibius)
Nílusi víziló (Hippopotamus amphibius)
Törpe víziló (Choeropsis liberiensis)
Törpe víziló (Choeropsis liberiensis)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Cetancodontamorpha
Alrend: Whippomorpha
Alrendág: Ancodonta
Öregcsalád: Hippopotamoidea
Család: Hippopotamidae
J. E. Gray, 1821
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vízilófélék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vízilófélék témájú kategóriát.

A nílusi víziló koponyája egy londoni múzeumban

A vízilófélék (Hippopotamidae) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Whippomorpha alrendjébe tartozó család.

A családba 5 recens faj tartozik.[* 1]

Korábban (pl. DudichLoksa-rendszer, Urania Állatvilág) a csoportot a párosujjú patásokon (Artiodactylia) belül a disznóalakúak (Suiformes) alrendjébe sorolták, addig az újabb kutatások szerint nem a disznófélék (Suidae) rokonai, hanem sokkal közelebb állnak a cetekhez (Cetacea). Vagyis a cetek nem egy teljesen elkülönült csoportként jelentkezik az emlősök törzsfáján, hanem a párosujjú patások közé ékelődik, mely közös őstől ered a vízilovakkal, vagyis a két csoport egyetlen egységbe, kládba vonható össze.[1][2] A vízilovak legközelebbi rokonai a fosszilis Anthracotheriidae család tagjai, amelyekkel parafiletikus csoportot alkotnak; azaz a csoport tagjai visszavezethetők egy közös ősre, viszont a csoport maga nem tartalmazza annak a bizonyos legközelebbi közös ősnek az összes leszármazottját.[3][4][5][6]

Testfelépítésük

[szerkesztés]

A vízilovak nehéz testű, rövid végtagú, erőteljes koponyájú párosujjú patások. Mind a mellső, mind a hátsó végtagon 4 ujjuk van, és mind a négy érinti a talajt. Lábuk hatalmas testükhöz képest kicsi, ennek ellenére a szárazföldön is gyors mozgásra képesek, akár hosszabb távon futni is. Koponyájuk nagy, masszív alsó és felső állcsonttal. A szájüregben az alsó szemfogak különösen fejlettek, szinte agyarszerűek. A hímek gyakran használják ezeket vetélkedéskor, és komoly sebeket tudnak vele egymáson ejteni. A vízilovak fogaiknak számozása a következő: . Növényevő állatok, általában a vízben tartózkodnak, de legelni kijárnak a szárazföldre. Gyomruk igen nagy, 3 szakaszra tagolódik, bélcsövük is nagyon hosszú. Bőrük rendkívül vastag, szőrtelen, igen érzékeny a kiszáradásra, így nagyon sokat tartózkodnak a vízben. Ha a szárazföldön vannak a bőrük nyálkát termel, mely védi őket a kiszáradástól, a bőr repedezésétől. A vízilovak a párosujjú patások egyetlen kimondottan kétéltű életmódot folytató csoportja (amfibiotikus szervezetek). Csak táplálkozni járnak ki a vízből, kicsinyeiket is a vízben szülik meg, és a szoptatás is ott történik.

Rendszerezés

[szerkesztés]

Az itteni rendszerezés a 2005-ben összeállított Boisserie-féle rendszerezésen alapul:[7]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. Azért recens és nem élő, mert az elmúlt 11 700 év alatt kihalt fajokat is tartalmazza.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Ursing, B.M. (1998). „Analyses of mitochondrial genomes strongly support a hippopotamus-whale clade”. Proceedings of the Royal Society 265 (1412), 2251–5. o. DOI:10.1098/rspb.1998.0567. PMID 9881471. PMC 1689531.  
  2. (2005) „The position of Hippopotamidae within Cetartiodactyla”. Proceedings of the National Academy of Sciences 102 (5), 1537–1541. o. DOI:10.1073/pnas.0409518102. PMID 15677331. PMC 547867.  
  3. (2015) „A phylogenomic analysis of the role and timing of molecular adaptation in the aquatic transition of cetartiodactyl mammals”. Royal Society Open Science 2 (9), 150156. o. DOI:10.1098/rsos.150156. ISSN 2054-5703. PMID 26473040. PMC 4593674.  
  4. Gatesy, J. (1997. május 1.). „More DNA support for a Cetacea/Hippopotamidae clade: the blood-clotting protein gene gamma-fibrinogen”. Molecular Biology and Evolution 14 (5), 537–543. o. DOI:10.1093/oxfordjournals.molbev.a025790. PMID 9159931.  
  5. (2009) „Hippopotamus and whale phylogeny”. Nature (journal) 458 (7236), E1–4; discussion E5. o. DOI:10.1038/nature07776. PMID 19295550.  
  6. Sanders, Robert: Scientists find missing link between the dolphin, whale and its closest relative, the hippo. Science News Daily, 2005. január 25. [2015. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 8.)
  7. Boisserie a Hippopotamus minor fajt Phanourios minutusként azonosítja, de ez nem széles körben elfogadott.
  8. Pickford, Martin (1983). „On the origins of Hippopotamidae together with descriptions of two new species, a new genus and a new subfamily from the Miocene of Kenya”. Geobios, Lyon 16, 193–217. o. DOI:10.1016/S0016-6995(83)80019-9.  

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]