Bandikutalakúak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Bandikutalakúak
Evolúciós időszak: Késő oligocén – jelen
Kitömött Isoodon sp.
Kitömött Isoodon sp.
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Erszényesek (Marsupialia)
Rend: Bandikutalakúak (Peramelemorphia)
Ameghino, 1889
Szinonimák
  • Peramelia
  • Perameliformes
  • Perameloidea
Családok
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Bandikutalakúak témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bandikutalakúak témájú kategóriát.

Kis bandikut (Isoodon obesulus)
Nyugati bandikut (Perameles bougainville)

A bandikutalakúak vagy bandikutok (Peramelemorphia) az emlősök (Mammalia) osztályának, az elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának és az erszényesek (Marsupialia) alosztályágának egyik rendje.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rendbe három család tartozik, bár az esőerdei bandikutokat egyes rendszerezések külön családba sorolják. Megint más rendszerezések a sertéslábú bandikutot (Chaeropus ecaudatus) a bandikutfélék családjába sorolják.

Elterjedésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bandikutalakúak Ausztráliában, Tasmániában, Új-Guineában és a környező szigeteken honosak.

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bandikutok hossza farok nélkül 15-65 centiméter között van és testtömegük 200-4700 gramm között.

Életmódjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állatok általában éjjel aktívak, magányosan élnek és territoriális talajlakók. Táplálékuk gerinctelenek, kisebb gerincesek, magvak, bogyók, növényi rostok, gumók és gombák. A bandikutok 3 évnél többet is élnek.

Szaporodásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivarérettséget 3-6 hónapos korban érik el. A párzási időszak területenként eltérő. A vemhességi idő körülbelül 12 napig tart, ennek végén 1-7, többnyire 2-4 utód jön a világra. Az utódok mintegy 50 napig maradnak az erszényben. A legtöbb faj nősténye, évente háromszor is ellhet.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]