Ugrás a tartalomhoz

Manysi nyelv

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Vogul nyelv szócikkből átirányítva)
Manysi
ма̄ньси ла̄тыӈ
BeszélikOroszország
TerületHanti- és Manysiföld
Beszélők száma940 (2010)[1] fő
NyelvcsaládUráli nyelvcsalád
   ugor nyelvek
    Obi-ugor nyelvek
ÍrásrendszerCirill írás
RangNincs a 100 legnagyobb között
Hivatalos állapot
HivatalosHanti- és Manysiföld (Oroszország)
Nyelvkódok
ISO 639-3mns
A fennmaradt manysi nyelvek elterjedése; északi és keleti
A fennmaradt manysi nyelvek elterjedése; északi és keleti
A Wikimédia Commons tartalmaz ма̄ньси ла̄тыӈ témájú médiaállományokat.

A manysi nyelv (saját nyelvükön: ма̄ньси ла̄тыӈ) vagy az oroszoktól kapott néven vogul nyelv, az uráli nyelvcsalád tagja, legközelebbi rokona a hanti, valamint a magyar (ugor nyelvek). A manysik Észak-Szibériában, az Urál és az Ob folyó közötti területen élnek. 1960-ban 6 ezren vallották magukat manysinak, az anyanyelvi beszélők száma 60% volt. 1989-ben pedig ugyan 8500 ember mondta magát manysinak, de csak a 37%-uk beszélte a nyelvet.

Nyelvjárások

[szerkesztés]
A manysi nyelvjárások térképe

Négy nagy nyelvjárást különböztetünk meg, melyeket az égtájak nevével jelölnek. Ezek számos kisebb alnyelvjárásra oszthatók:[2]

  • Északi nyelvjárásterület (É. vagy N)
– a legnépesebb csoport,[3] és az egyetlen, amelynek írásbelisége van[4]
  • szigvai (Szi. vagy Sy)
  • obi
  • szoszvai (Szo. vagy So)
– a manysi irodalmi nyelvnek tekinthető
  • felső-lozvai (FL. vagy LO)


  • Nyugati nyelvjárásterület (kihalt) – W
  • közép-lozvai (KL. vagy LM)
  • pelimi/pelimkai (P.)
  • vagilszki (Vag./ÉVag./DVag. vagy VN/VS)
  • alsó-lozvai (AL. vagy LU)
  • Keleti nyelvjárásterület
  • felső-kondai (FK. vagy KO)
  • középső-kondai (KK. vagy KM)
  • alsó-kondai (AK. vagy KU)
  • jukondai (Ko. vagy Ju)
 
Déli nyelvjárásterület (kihalt)
tavdai (T.)

További jelölések:

  • kondai (K)
  • lozvai (L. vagy L)
  • észak-vagilszki: kamai (VNK) és szotnikovai (VNS)
  • déli [tavdai]: janicskovai (TJ), gorodoki (TG) és csandiri (TČ)

A rövidítések A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárának (TESz.) gyakorlatát,[5] illetve (a vagy utáni, pont nélküli jelölések) a többek közt Honti László által használt,[6] németes rendszert követik. Az Uralonet jelölései az utóbbit tükrözik. Ez utóbbi manysi vonatkozású címszavai legbővebben (egyenként 500–700 hivatkozással) a pelimi (ny.), a szoszvai (é.), az alsó-kondai (k.) és a janicskovai (d.) nyelvjárásokat fedik le, de a kondai és lozvai alnyelvjárásokra, valamint az északira és a tavdai délire is 50–300 közötti adatot hoznak.[7]

Nyelvtörténet

[szerkesztés]
Reguly Antal

A manysik a 17. században még legalább 100 ezren lehettek. Az 1631. évi, az oroszok által behurcolt fekete himlő járvány borzalmas pusztítást végzett soraikban, az akkori népességszám a felére csökkent. A következő évszázadokban a manysik száma egyre csak fogyott, míg végül 10 ezer alá süllyedt.

A legkorábbi manysi nyelvemlékek – főként személynevek – a 16–17. századi orosz krónikákban fordulnak elő, valamint Siegmund von Herberstein, V. Károly követének könyvében. 1725-ből Daniel Gottlieb Messerschmidttől származik az első manysi 41 szavas szójegyzék. 1730-ban Philipp Johann von Strahlenberg svéd tiszt közölt 25 manysi szót nyomtatásban. A 18. században Johann Eberhard Fischer német akadémikus 300 szavas szójegyzékét August Ludwig Schlözer közölte, valamint Peter Simon Pallas német polihisztor Linguarum totius orbis vocabularia comparativa című művében és Heinrich Julius Klaproth Asia Polyglotta című munkájában is több száz szó maradt fenn lejegyezve. A 18. század első feléből kisebb, a végéről több száz szavas szójegyzékek maradtak fenn. A 19. századi nagy kutató-gyűjtőutakat Reguly Antal nyitja meg a negyvenes években (1843–44), a sort a finn August Ahlqvist (1858, 1877, 1880) és a magyar Munkácsi Bernát (1888–89) folytatja a század második felében, akiknek a munkáját ezután folyamatosan közölték. A finn Artturi Kannisto 1901 és 1906 között gyűjtött a manysik között. A gyűjtött hatalmas néprajzi és népköltészeti anyag azonban teljesen független maradt a manysi írásbeliség kialakulásától.

Munkácsi Bernát

A manysi írásbeliségnek nincsenek hagyományai: a cári időkben elkészült néhány egyházi szöveg fordítása, az első manysi ábécéskönyvet 1932-ben adták ki, még latin betűkkel. 1939–40-ben – arra hivatkozva, hogy a kétféle írásrendszer tanítása körülményes a nemzetiségi iskolákban – a cirill írásmódot vezették be. A manysi irodalom létrehozói közé tartozik Matrena Vahruseva, akinek jelentősebb későbbi tudományos és pedagógiai munkássága, valamint Pantyelejmon Jevrin és Mihail Kazancev, akiknek szintén inkább alapítói, mintsem irodalmi érdemeik nagyobbak. Az első kirobbanó egyéniség az 1937-ben született Juvan Sesztalov, aki anyanyelvén és oroszul egyaránt publikálva, költészetben és prózában is ismertté tette népét és annak kultúráját.[8]

A manysi ábécé

[szerkesztés]

1932 előtt a nyelv nem volt írott, ekkortól próbálkoztak a latin írás bevezetésével, kevés sikerrel. A nyelvet 1939 óta cirill írással írják.

Ez azonban nem teljesen tudja leképezni a manysi hangjait, az olvasatot pedig az orosz esetén a lágyulás is befolyásolja, így a manysi kiejtését kiegészítő betűkkel és az alapértelmezettől eltérő hangkapcsolatokat jelölő sajátos betűkapcsolatokkal igyekeznek tükrözni.[4][9][10]

A ma használt cirill ábécé:

А, А̄, Б, В, Г, Д, Е, Е̄, Ё, Ё̄, Ж, З, И, Ӣ, Й, К, Л, М, Н, Ӈ, О, О̄, П, Р, С, Т, У, Ӯ, Ф, Х, Ц, Ч, Ш, Щ, Ъ, Ы, Ы̄, Ь, Э, Э̄, Ю, Ю̄, Я, Я̄

Az egykori latin ábécé:

A, B, D, E, F, G, H, Ꜧ, I, J, K, L, Ļ, M, N, Ņ, Ŋ, O, P, R, S, S, T, Ţ, U, V, Z, Ь

Nyelvtan

[szerkesztés]
Bővebben: Manysi nyelvtan

Példamondatok

[szerkesztés]

Az alábbi mondatok jól illusztrálják a rokon nyelvek szókészletbeli és nyelvtani párhuzamait[11][12]:

Manysi–magyar

[szerkesztés]
Cirill: Хӯрум нэ̄ витныл хӯлупыл хӯс хул пувы.
Átirat: Húrum né vitnil húlupil húsz hul puvi.
Három nő a vízből hálóval húsz halat fog.
Cirill: Хӯрум са̄т хӯс хулах самыӈ ампум витэн о̄лы.
Átirat: Húrum szát húsz hulach szaming ampum viten óli.
Háromszázhúsz hollószemű ebem vízen él.

Hanti–magyar

[szerkesztés]
Pegte lau lasinen menl tou szilna.
Fekete ló lassan megy a tó szélén.

Számnevek

[szerkesztés]
Bővebben: Manysi nyelvtan#A számnevek

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Forrás: www.ethnologue.com
  2. ↑ Forrás: Kálmán Béla: Chrestomathia Vogulica, Tankönyvkiadó, Budapest 1976
  3. ↑ Hány uráli nép van? 8. A manysik (Rénhírek, 2009. január 19.)
  4. ↑ a b Az uráli helyesírások 6. A mai manysi helyesírások (Rénhírek, 2009. április 6.)
  5. ↑ Forrásjelzések és egyéb rövidítések, 80–81. o.
  6. ↑ Az obi-ugor konszonantizmus története (Honti László, Szeged, 1999)
  7. ↑ Böngészés: manysi/vogul
  8. ↑ Forrás: Nyelvrokonaink. Teleki László Alapítvány, Budapest, 2000.
  9. ↑ Az uráli helyesírások 1. A cirill helyesírás alapjai (Rénhírek, 2009. március 2.)
  10. ↑ Az uráli helyesírások 2. A cirill helyesírás problémái (Rénhírek, 2009. március 9.)
  11. ↑ Афанасьева К.В., Собянина С.А. Школьный мансийско-русский (орфографический) словарь,2012 [1]
  12. ↑ Susanna S. Virtanen; Csilla Horváth; Tamara Merova (2021) Pohjoismansin peruskurssin (5 op) [Northern Mansi basic course] (POHJOISMANSIN PERUSKURSSI)[2], Helsinki: Helsingin yliopisto

További információk

[szerkesztés]

Magyarul

[szerkesztés]

Oroszul

[szerkesztés]

Angolul

[szerkesztés]

Más nyelven

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Manysi_nyelv&oldid=26956647”