Vitézi rend

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Vitézi Rend szócikkből átirányítva)

A vitézi rend magyar alapítású rend, amelyet Horthy Miklós kormányzó alapított 1920-ban. Olyan személyeket avattak a rend tagjaivá, akik harcokban, vagy esetleg egyéb módon tűntek ki a magyar nemzet szolgálatában. Magyarországi története és működése elsősorban a Horthy-korszakhoz kapcsolható, bár a második világháborút követően sem szűnt meg teljesen, hiszen külföldön a rend tagjai továbbra is együttműködtek, valamint a rendszerváltás után újra alakulhattak a rend eszmeiségét követő szervezetek.

A korra jellemző modellértékű militarista szervezet volt, mely nem volt mentes a szélsőjobboldali befolyástól, de eszmei arculatát tekintve a konzervatív értékrendet képviselte. Tagjai vitézi telket, azaz földbirtokot is kaphattak, és a „vitéz” előnevet használhatták. A cím használatára a rend alapszabálya szerint a legidősebb férfi leszármazott is jogosulttá vált. A rend tagjai javarészben harcedzett katonák voltak, az Országos Vitézi Szék vezetői és alkalmazottai a honvédelmi minisztérium állományába tartoztak.[1]

1945 februárjában az Ideiglenes Nemzeti Kormány az 529/1945.ME. sz. rendeletében számos más szervezettel együtt a vitézi rendet is betiltotta. A cím használatát 1947 óta a ma is hatályos 1947. évi IV. törvény megtiltja.[2] Az Alkotmánybíróság különböző beadványok alapján többször is foglalkozott a kérdéssel, és a törvény vonatkozó rendelkezését mindannyiszor fenntartotta. 2011 októberében hozott határozatában megismételte, hogy a rangok és címek használatának korlátozása nem ellentétes az alkotmánnyal, és arra az államnak joga van. Kimondta azt is, hogy a címek és rangok nem részei a névnek, így ezek használatának tilalma nem függ össze a saját név használatához fűződő joggal. Leszögezte ugyanakkor azt is, hogy a korlátozás a hivatalos használatra vonatkozik, a magánhasználatban a tilalom betartása nem kényszeríthető ki, mert a törvény nem tartalmaz szankciót.[3]

A rend története[szerkesztés]

Nagybányai Horthy Miklós kezdeményezésre a 6650/1920 M.E. rendelettel alapították meg a vitézi rendet, mely alapítást az 1920:XXXVI törvénycikk 77. paragrafusa megerősített.

Vitézi bál 1934 februárjában

A rend jogi helyzete 1931-ben rendeződött, amikor a miniszterelnök 1931. november 29-én kiadta a vitézi intézmény vagyonjogi személyiségéről szóló 6.450/1931. M.E. számú rendeletét. A Rend vagyonjogi ügyeit az Országos Vitézi Szék bonyolította. A szerződések és jognyilatkozatok érvényességéhez, valamint vagyoni intézkedésekhez az Országos Vitézi Szék jóváhagyása is kellett. A törvényes képviselő az ügyvezető törzskapitány volt. A felavatott vitézek telekkel történő ellátását nem sikerült teljeskörűen megoldani, hiszen 1930 végére csak 31%-uk rendel­kezett vitézi telekkel. Tehát a vitézi cím nem járt automatikus vitézi telek adományozásával, hanem csak az arra való jogosultságot szerezte meg a rend tagja.[1]

A rend székháza Budapesten, az Üllői út 8. szám alatt volt. 1944 decemberében, a főváros szovjet ostroma során az épület kiégett, a vitézi rend levéltára és dokumentációja megsemmisült.[4]

A „VITÉZI REND” szóösszetétel a Magyar Szabadalmi Hivatal által a 160 272 lajstrom számon és a „VITÉZI JELVÉNY” a Magyar Szabadalmi Hivatal által a 161 696 lajstromszámon védettséget kapott.[5]

A második világháború után a rendet feloszlatták és a vitézi cím használatát együtt a korábban használt a származással összefüggő nemesi címekkel együtt ma is törvény tiltja.

A nyugatra került rendtagok a rendet továbbra is életben tartották, és Edinburghban 1962-ben a Lovagrendek Nemzetközi Állandó Bizottsága[6] által is elismertették. A vitézi rend kiadványában, a Register of Orders of Chivalryben 1964-ben hirdette ezt ki. Hivatalos elnevezése: The Knightly Order of Vitéz (A Vitézek Lovagrendje), jogforrásul, illetve legfőbb védnökéül a Szent Koronát ismerte el.[7]

Ma több szervezet is működik ezen a néven. Mindegyik Magyarországon jogilag elismert szervezet egyesületi vagy alapítványi formában tevékenykedik, és egységes bennük, hogy maguknak követelik a jogfolytonosságot.[8][9][10][11][12][13]

A rend kinyilvánított célja: „Utódaikban is jutalmazni s az ország hűségében megtartani mindazokat, kik a világháborúban és a forradalmak alatt egyéni vitézségük s nemzeti érzésükkel kitűntek, s melynek látható jeleként személyes vitézségért adományozott hadi kitüntetéssel rendelkeznek.”[14]

Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzónak, a rend főkapitányának 1921. augusztus 20-án tartott vitézavatáson mondott beszéde:

Vitéz BAJTÁRSAIM!

Meghatottan nézek végig soraitokon. Szeretettel üdvözöllek Benneteket, mint nagy és nehéz idők közepette fajunk legjobbjait. Melleteken a csillogó érdemrendek idegen országok harcairól beszélnek és egy sincs közöttetek, akinek hőstette magyar helységnévhez fűződnék. Ez mutatja legjobban, hogy minket nem győztek le soha! A mi diadalmas fegyverünket nem is az ellenség, hanem saját áruló honfitársaink orozva, hátulról ütötték ki kezünkből, azután meggyilkolták, gúny tárgyává tették győzhetetlen, büszke hadseregünket, nevetségessé a magyar vitézséget.

Én pedig örökké égő oltárt emelek, mikor a nagy háború legjobbjait hozzákötöm a hazai röghöz, amely évtizedeken keresztül nemcsak tovább táplálja a hősök nemzetségét, hanem megteremti, fennen hirdeti és ápolja a magyar vitézség kultuszát is.

A Vitézi Rendnek hármas célja van: jutalmazni a vitézséggel párosult honfi erényt, megtartani a nagy idők legjobbjait és biztosítani a hősök nemzetségének fennmaradását, végül bennük és utódaikban a magyar fajnak olyan hatalmat biztosítani, amely rettentő erővel sújt le minden felforgató állam- és nemzetellenes törekvésre.

A Vitézi Rendet a véráztatta televény magyar földbe ültetem; adja Isten, hogy mihamarabb gyökeret verjen benne. Legyen belőle hatalmas tölgyerdő, amely dacolhasson a második ezredév viharaival; legyen a Vitézi Rend turáni fajunk és hazánk büszkesége, de ha kell, élesen vágó kardja is.

Egész erőmet és véremet elárult, kifosztott, meggyalázott hazánk szolgálatába állítottam; tudom, hogy Ti, kiknek múltja tiszta, mint a kristály, kik bővelkedtek a férfi erényekben, kikre mindig büszkéséggel és meleg szeretettel gondolok, mindig lelkesedéssel haladtok velem a becsület és az önzetlenség útján.

Isten áldása kísérje a Vitézi Rend működését!

[15]

A vitézi rend főkapitányai[szerkesztés]

Főkapitány
1 Horthy Miklós kormányzó.jpg Horthy Miklós

(1868–1957)

1920 1957 altengernagy, 1944-ig kormányzó
2 Joseph August Austria 1872 1962 in1916.jpg Habsburg József

(1872–1962)

1957 1962 volt magyar királyi herceg és kormányzó, az MTA volt elnöke
3 Vitéz kisbarnaki Ferenc Farkas.jpg Farkas Ferenc

(1892–1980)

1962 1977 katonatiszt, cserkészvezető
4 Archiduc Joseph-Arpad de Habsbourg-Hongrie ~1.JPG Habsburg József Árpád

(1933–2017)

1977 2017 volt magyar királyi herceg
5 Habsburg József Károly

(1960–)

2017

Felvétel a vitézi rendbe[szerkesztés]

Történelmi Vitézi Rend a Székelyek Nagy Menetelésén - 2013

A vitézi avatás meghatározott ceremónia keretében, fényes külsőségek mellett zajlott. 1921 és 1944 között 23 800 főt avattak vitézzé.[13][16]

A rendbe történő felvételt elsősorban hadi (katonai) kitüntetések megszerzéséhez kötötték. Az első világháborúban a tábornokok és törzstisztek a Lipót-rend lovagkereszt hadiékítménnyel és kardokkal, a főtisztek a Vaskorona-rend III. oszt. hadiékítménnyel és kardokkal, és a legénységi állományúak részére a Nagyezüst vitézségi érem jelentette a biztos felvételt. A második világháborúban tábornokok és törzstisztek a Magyar Érdemrend tisztikeresztje hadidíszítménnyel és kardokkal, a főtisztek a Magyar Érdemrend lovagkereszje hadiszalagon kardokkal és a legénységi állományúak részére a Nagyezüst vitézségi érem volt a biztos felvétel záloga.[13]

A szovjet megszállást követően a vitézi rend Magyarországon nem tevékenykedhetett tovább. Az akkori kormányzat 1945-ben betiltotta a szervezetet, de az emigrációba kényszerített vitézek összefogásának köszönhetően működött továbbra is a rend.[8]

A második világháború utáni első magyarországi vitézavatásra 1992. október 26-án, Bicskén került sor. Látványos közéleti szereplésük pedig Horthy Miklós kenderesi újratemetésének (1993. szeptember 4) megszervezéséhez fűződik. A vitézi rend tagjainak kiemelkedő eseménye volt, hogy hagyományteremtő céllal megszervezésre került 2005. június 25-én Szilvásváradon az I. Országos Vitézi Találkozó.[17]

Az interneten is fellelhető legnagyobb névsor adatbázisában 26 500 név szerepel.[j 1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A rend irattára a második világháború alatt gyakorlatilag megsemmisült, és a fellelhető források adatai között között továbbra is sok ellentmondás tapasztalható ezért sok pontatlanság van a rend tagjaival kapcsolatban. Az egyik legnagyobb interneten is elérhető névsor adatbázisában 26.500 név szerepel. Forrás: [1]

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b Tátrai Szilárd: A VITÉZI REND TÖRTÉNETE A HARMINCAS ÉVEKtől A FELSZÁMOLÁSIG - I. A Vitézi Rend története a harmincas évek elejétől 1944 végéig (magyar nyelven). Hadtörténelmi Közlemények. (Hozzáférés: 2017. október 6.)
  2. "3. §. (1) A jelen törvény 1. §-ában említett rangjelző címek, valamint a „vitéz” cím használata tilos."
  3. A 988/B/2009. AB határozat (a dokumentum 8–9. oldalán)
  4. N. Kósa Judit: Hatalmas és fajmagyar (magyar nyelven). Népszabadságonline, 2010. január 16. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  5. 90 éves a Vitézi Rend (magyar nyelven). vitezirend.com. (Hozzáférés: 2010. május 8.)
  6. http://www.icocregister.org/
  7. A Vitézi Rend rövid története (magyar nyelven). vitezirend.co.hu. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  8. ^ a b A Vitézi Rend hitvallása, célja és eszménye (magyar nyelven). Történelmi Vitézi Rend vitezirend.co.hu. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  9. Vitézi Rend a szervezet (magyar nyelven). A Vitézi Rend Magyarországi törzsszékének honlapja. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  10. Vitézi Rend (magyar nyelven). vitezirend.com. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  11. Vitézi Rend Kárpát-medencei tartománya (magyar nyelven). vitezek.hu. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  12. 1956-os Vitézi Lovagrend (magyar nyelven). 56osvitezilovagrend.hu. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  13. ^ a b c dr Szentváry-Lukács János: VITÉZI REND Knightly Order of Bravery (magyar nyelven). akm.jjsoft.hu. (Hozzáférés: 2010. május 8.)
  14. A Vitézi Rend (magyar nyelven). bunkernet.freeweb.hu. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  15. Horthy Miklós avatási beszédei (vitézek albuma alapján) (magyar nyelven). vitezirend1920.hu, 1921. augusztus 20.
  16. The Hungarian Vitez Order (angol nyelven). vitez.6x.to. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  17. Kozákné Grosz Erna: Vitézi Rend (magyar nyelven). remeny.org, 2008. december 5. (Hozzáférés: 2010. március 7.)

Szakirodalom[szerkesztés]

  • Fekete Ferenc: A vitézi rend története. HK Hermanos Kiadó, 2011.
  • Hellebronth Kálmán, tisza-beői: Vitézi Rend története, szervezete és tagjainak névkönyve 1920-1941. Hermit Könyvkiadó Bt., 2013 (hasonmás kiadás).
  • Kerepeszki Róbert: A Vitézi Rend 1920–1945. Attraktor Könyvkiadó Kft., 2013.

További információk[szerkesztés]

  • Vitézi Rend (magyar nyelven). A Lovagrendek Nemzetközi Állandó Bizottsága (ICOC) által 1962 óta elismert és bejegyzett Vitézi Rend honlapja. (Hozzáférés: 2010. április 12.)
  • Történelmi Vitézi Rend (magyar nyelven). Történelmi Vitézi Rend. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  • Vitézi Rend (magyar nyelven). Vitézi Rend. (Hozzáférés: 2017. május 3.)
  • Levélváltás vitézi ügyekben (magyar nyelven). szentkoronaradio.com, 2007. november 13. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  • Erik Naberhuis: The Hungarian Vitéz Order (angol nyelven). austro-hungarian-army.co.uk. (Hozzáférés: 2010. március 15.)