Ugrás a tartalomhoz

VII. Károly svéd király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Turokaci (vitalap | szerkesztései) végezte 2019. december 12., 21:46-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Fordítás)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
VII. Károly
Karl Sverkersson pecsétje - az egyik legrégebbi svéd királyi pecsét.
Karl Sverkersson pecsétje -
az egyik legrégebbi svéd királyi pecsét.

Svédország királya
Uralkodási ideje
1161 1167
ElődjeII. Magnus
UtódjaI. Knut
Életrajzi adatok
UralkodóházSverker-ház
Született1135 k.
Elhunyt1167. április 12. (32 évesen)
Visingsö
NyughelyeAlcastra Apátság
ÉdesapjaI. Sverker
ÉdesanyjaUlvhild Håkansdotter
Testvére(i)
  • Helena of Sweden
  • Sune Sik
  • Boleslaw of Sweden
  • Johan Sverkersson the elder
HázastársaChristina Hvide
GyermekeiII. Sverker svéd király
A Wikimédia Commons tartalmaz VII. Károly témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

VII. Károly, svéd neve Karl Sverkersson (1135 k. – 1167. április 12.) Svédország királya 1160-tól haláláig.[1]

Élete

[szerkesztés]

Károly az 1156-ban megölt Idősebb Sverker fia. Édesanyja Ulvhild Håkansdotter.

Károly feltehetőleg már 1155-ben átvette a királyi címet édesapjától Götaland tartományban. 1161-es győzelme után, melyet az örebroi csatában vívott ki Magnus Henriksson dán herceg és svealandi régens felett, aki halálát lelte a csatában, Károly uralma egész Svédországra kiterjedt.

Károly uralma alatt nevezték ki az első svéd érseket is, 1164-ben. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy ezután Svédország majdnem teljesen függetleníteni tudta magát a lundi dán érsektől. Ez az egyházpolitikai siker főleg István (Stefan) szerzetesnek köszönhető, aki az alvastrai apátságból érkezett. István Jarl Ulffal együtt küldöttségbe mentek a pápához, mire Istvánt felkenték svéd érsekké.

Orosz források szerint Károly keresztes hadjáratot is vezetett Oroszországba, azonban lehet, hogy ezt valójában egy finn uralkodó vezette.

Károly 1163-ban feleségül vette Krisztinát, Stig Hvide schoneni nemes leányát. Krisztinától született Károly Sverker Karlsson nevű fia.

1167-ben Knut Eriksson Näs várában megölte a királyt.[2] Károly földi maradványait az alvastrai apátságban helyezték végső nyugalomra.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. IX. Károly király, egy XVI. századi mű alapján, elfogadta Svédország fiktív történetét, így lett - visszamenőleg - I. Károly királyból VII. Károly, II. Károly királyból VIII. Károly, ő maga pedig - III. Károly helyett - IX. Károly; annak ellenére, hogy - valójában - VII. Károly előtt nem uralkodott Károly nevű svéd király.
  2. Fodor Imre: Svéd történelem néhány magyar kapcsolattal, a szerző magánkiadása, év nélkül (2003 előtt?) , 60. oldal

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Karls VII. (Schweden) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]


Előző uralkodó:
II. Magnus
Következő uralkodó:
I. Knut, Kol, Boleszláv