Takács Nándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Takács Nándor
székesfehérvári püspök
Takács Nándor 2007.jpg

Született 1927. január 15.
Rábacsanak
Elhunyt 2016. július 11. (89 évesen)
Székesfehérvár
Sírhely Szent István-székesegyház
Munkássága
Felekezet Római katolikus egyház
Pappá szentelés 1951. október 28.
Püspökké szentelés 1989. február 11.
Esztergom

Hivatal székesfehérvári segédpüspök
Hivatali idő 19881989

Hivatal székesfehérvári koadjutor püspök
Hivatali idő 19891991

Hivatal székesfehérvári püspök
Hivatali idő 19912003
Elődje Szakos Gyula
Utódja Spányi Antal
Takács Nándor a Catholic Hierarchy-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Takács Nándor témájú médiaállományokat.
Apostoli utódlás
Szentelés dátuma 1989. február 11.
Szentelés városa Esztergom
Szentelés helye Esztergomi bazilika
Szentelő Paskai László
Társszentelők Dankó László
  Seregély István

Takács Nándor Jusztin (Rábacsanak, 1927. január 15.Székesfehérvár, 2016. július 11.[1]) magyar kármelita szerzetes, székesfehérvári katolikus püspök. 1988 és 1989 között a Székesfehérvári egyházmegye segédpüspöke, majd 1989 és 1991 között koadjutor püspöke, 1991-től 2003-as lemondásáig pedig megyés püspök.[2]

Pályafutása[szerkesztés]

1938. augusztus 4-én kezdte meg tanulmányait Keszthelyen a premontrei gimnáziumban, majd felvételt nyert a keszthelyi karmelita kiskollégiumba. 19421943 után fogadalmas karmelita, beöltözött kispap volt, és 1945 júniusáig Győrben tartózkodott. 1947. május 27-én érettségizett; egy építőtáborban az atyapusztai (Pápakovácsi külterülete) remetekolostor építkezésén dolgozott.

1947-ben kezdte meg a teológiai tanulmányait. 1948-ban Kunszentmártonon, 1949 augusztusában Keszthelyen járt a magyarországi karmeliták teológiai főiskolájára. Az örökfogadalmat 1948. január 16-án tette le. 1950 augusztus közepétől újból Győrben élt. Szeptember 12-től a budapesti Központi Szemináriumban tanult, mint a Győri egyházmegye növendéke. 1951 októberében szentelték pappá.

1951-ben Gyöngyösön lett kántor, orgonista. 1954-től vezeti a kispap kórust; előadó tanár. 1954-ben magna cum laude letette a doktori vizsgáját. 1954–1959 között a központi szemináriumban éneket oktatott a kispapoknak. 1956 után a Magyar Rádióban megkezdődtek az úgynevezett „katolikus félóra” közvetítések vasárnap reggelente Takács atya közreműködésével; 1959. március elejéig 31 adást készített el.

1959-ben eltávolították a központi szemináriumból, és március 1-jétől fölmentették a prefektusi és énektanári-kórusvezetői szolgálat alól. 1959–1973 között el volt tiltva a papi működéstől. Ez idő alatt Erzsébetvárosban a Rózsák terén volt karnagy, majd a gyöngyösi Szent Bertalan-főegyházban kántor, karnagy (5 és fél évig); ezt követően a Szent Urbán-templomban szolgált, felújította a templomot és gyermekkórust vezetett. 1964. december 16-án Dömösre költözött, ahol kántor-tisztelendőként működött. Csornán az egyházközségi temető gondnoka is volt: parcellázta, többféle katasztert készített (időpont, névsor, és helyrajz szerint) és rendezte a temetőt. A plébánián található halottak anyakönyvében felfedezte az akkori premontrei prépost (Burány Gergely) bejegyzését kilenc ember kötél általi haláláról 1919 végén. Újjászervezte a csornai Jézus Szíve templom énekkarát. A fiatal káplánokkal megalapította az úgynevezett kegyes atyák névsorát. Ezt követően Budapest-Albertfalván volt kántor, és vezette az albertfalvai énekkart. 1971-ben jubileumi ünnepséget szervezett Szent István ezeréves évfordulójának megünneplésére, és a Szent István által alapított tíz egyházmegyéből is meghívott egy-egy személyt az albertfalvi templomba. Bibliaismereti versenyt rendezett, Szent Pál életútja és tanítása címmel szentírás-magyarázatot tartott felnőtteknek.

1973. március 25-i keltezéssel reaktiválták. Április 1-jei hatállyal a mosonmagyaróvári plébánián lettkinevezett káplán, később 1978. szeptember 1-jétől Tatabánya-Alsógallán plébános, ahol énekkart is vezetett. 1986. szeptemberétől a győri kispapok lelki igazgatója (a győri szeminárium spirituálisa). Papi és kántori tevékenysége mellett mindig sokat tett szolgálati helyein a helyi zenei kultúra fellendítéséért.

Püspöki pályafutása[szerkesztés]

1989. február 11-én, Mária lourdes-i jelenésének napján püspökké szentelték Esztergomban. Jelmondata: „Krisztus szeretetével és Mária hűségével” („Caritate Christi, fidalitate Mariae”).

Felépítette a Szent Gellért Tanulmányi Házat. Az egyházmegyéjében újra indultak egyházi iskolák, óvodák, általános és középiskolák, sőt, egyetem is működik. Új templomok épültek Százhalombattán, Oroszlányban, Dunaújvárosban. Egyházmegyei zsinatot hívott össze, melyet 1997. június 24-én, Keresztelő Szent János napján nyitottak meg. A zsinat határozatait 1998. augusztus 15-én, Mennybe Felvett Szűzanyának ünnepén hirdette ki. 2000-ben segítséget nyújtott az egyetlen magyarországi passió (Budaörsi Passió) létrejöttében.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferenciában a Karitász ügyeinek volt képviselője. A magyarországi egyházi zene központi szervezete, az Országos Magyar Cecília Egyesület püspök-elnökeként (1990–2004) a liturgikus zene ügyének volt felelőse.

2003-ban (76 éves korában) benyújtotta lemondási kérelmét a Szentatyának, s ennek elfogadása után nyugállományú megyés püspök volt.

2016. július 11-én, szentségekkel ellátva hunyt el életének 89. évében; július 27-én a székesfehérvári Szent István-székesegyház altemplomában helyezték örök nyugalomra.

Művei[szerkesztés]

Néhány a zenei szerzeményeiből: „Az elsőt a fájdalmas Szűzanyához, a másik a húsvéti örömteli Szűzanyához, Stabat Mater, Regina coeli.”

Szerkesztett magyar vesperást. Szervezett koncerteket, áhítatokat, zarándoklatokat.

  • Studia in honorem S.E.R. Dr. Nándor J. Takács O.C.D. episcopi Albae Regiae in Hungaria a professoribus et alumnis Scholae Superioris Catholicae Zsámbékiensis de Vilmos Apor Nominatae oblata; Corvinus, Zsámbék–Bp., 2001 (A hét szabad művészet könyvtára)
  • Kisbojtárból főpásztor. Szerdahelyi Csongor beszélgetése Takács Nándor nyugalmazott megyéspüspökkel; Szent István Társulat, Bp., 2008 (Pásztorok)
  • Laetare – gaudere. A XXI. sz. apostolutódja. Dr. Takács Nándor J. OCD. nyugalmazott megyéspüspök homíliái; Takács Nándor Jusztin, Székesfehérvár, 2016

Elismerések[szerkesztés]

  • A Keszthelyi Premontrei Öregdiák Szövetség örökös díszelnöke
  • 2000-ben a Fejér megyei közgyűlés a megye díszpolgárává avatta
  • 2001-ben Székesfehérvár díszpolgára lett[3]
  • 2009-ben a Rábacsanak is díszpolgárává fogadta

Források[szerkesztés]

  • Szerdahelyi Csongor interjú Takács Nándorral
  • Magyar katolikus lexikon, XIII. kötet, 2008. Budapest, Szent István Társulat

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Előző
Szakos Gyula
Székesfehérvár püspöke BishopCoA PioM.svg
1991 – 2003
Következő
Spányi Antal