Ugrás a tartalomhoz

Sólyom Janka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sólyom Janka
SzületettSchlom Janka
1902. január 14.
Budapest
Elhunyt1972. március 15. (70 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaTeleki József
SzüleiSchlom Dezső
Zuckermann Fanni
Foglalkozásasanzonénekes
SírhelyeFarkasréti temető (22/1-1-41/42)
A Wikimédia Commons tartalmaz Sólyom Janka témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sólyom Janka (Budapest, 1902. január 14.[1] – Budapest, 1972. március 15.[2]) [* 1] magyar színésznő,[3] megzenésített költemények előadója, sanzonénekes.

Életpályája

[szerkesztés]

Schlom Dezső és Zuckermann Fanni leánya. Nevét már 1919-ben megtaláljuk énekesnőként a szegedi színház névlistáján.[4] Pályáját hivatalosan színésznőként kezdte a debreceni Csokonai Színházban 1921-ben. Ebben az időben nagy elismertsége volt az igényes dalok előadásának, Sólyom Janka Medgyaszay Vilmát választotta példaképül. Kabarékban lépett fel, kezdetben az Apolló Színházban, többnyire a Buday Dénes által megzenésített költeményekkel. Fellépett filmszínházak kulturális műsorain, ezek közül a Corvinról[5][* 2] tudunk (A legszebb éjszaka, Utazás Délolaszországban).[6] 1925-ben az akkor irodalmi kávéházként működő New York kávéházban is fellépett.[7] A sanzon műfajának jellegzetessége az élő előadás, a művész alkotó jelenléte, ezért előadásairól nagyon kevés hangfelvétel készült,[8] filmfelvételről pedig egyáltalán nem tudunk.

1950-ben férjhez ment, asszonyneveként széki gróf Teleki Józsefné formában szerepelt. Ebben az időszakban (1955-1966) a Vidám Színpad színésze volt.

Sírja a Farkasréti temetőben található.[9][10]

Kapcsolata József Attilával

[szerkesztés]

"... azt kívánom,
hogy se múlton
se díványon elmerengve
ne időzz,
ez a nyitja
mindeneknek,
ezt tanítja
míg remegnek
szempillái
a dizőz,
kit te ismersz,
bár nem is mersz
lenni, mint ő,
oly szabad ..."

Az oktató mama oktatása,
nővéréhez írt levelében[* 3]

Sólyom Janka a Bristol bárban rendezett irodalmi esteken lépett fel a harmincas években, főként a Buday Dénes által megzenésített költeményeket adta elő. Ezeknek a műsoroknak a jellegzetessége, hogy egy pisszenést sem lehetett hallani, sem a közönség, sem a pincérek részéről.[* 4]

József Attilával Balatonszárszón ismerkedett meg, ott nyaralt József Etelka. Sólyom Janka Siófokon nyaralt és meglátogatta őket. Az ismeretséget többszöri levélváltás követte.[11] József Attila számára izgalmassá vált, hogy költeményeit megzenésítve hallhassa. Így történt, hogy 1936-ban a művésznő Klotild utcai[* 5] lakásában megbeszélésre ültek össze Buday Dénessel és József Attilával. József Attila életének végén sok nő közeledett hozzá.[12]

Még 1936 telén és 1937-ben is találkoztak, erről részleteket nem tudunk. Ám az tény, hogy József Attila Mama című versét Sólyom Janka elénekelte. A költő nem ült le a közönség soraiba, a félrehúzott függöny mögül figyelte az előadást.

József Attilát több költeményéhez is inspirálta, ilyen Az oktató mama oktatása és a Balatonszárszó.

Hangfelvétel

[szerkesztés]
Nádor MihályRobert Burns: John Anderson, szívem John (részlet)

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. Kassa 1897 január 14, Rekord #5-0069 Slovak State Archive Kosice, Birth Register 174/04 értelmében
  2. Színházi Élet 1922. 48. sz. (36-38. old.) Megnyílt a Corvin Színház., Színház-avatás. A Corvin mozgó nyitására írta: Forró Pál, Az új kultúrpalota (Sas Ede) (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Folyóirattár)
  3. Attila anyjaként tekintett a nővérére
  4. A sanzon műfajához hozzátartozik a nagy hatású szünet. A néma csend megzavarása megtörné az előadás varázsát.
  5. Jelenleg Stollár Béla utca

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A halotti anyakönyv szerint Kassán született és 1906. január 14-én
  2. Sólyom Janka halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 379/1972. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 4.)
  3. Lexikon  Életrajzi adatai a Színháztörténeti lexikonban
  4. Névsor  Szegedi színésznőként 1919-ben
  5. Mozi  A várostörténeti gyűjteményben látható a Corvin képe
  6. Lloyd  A mozielőadások reklámozására előadóművészeket kértek fel
  7. Newyork  Irodalmi estek a New York kávéházban
  8. https://www.youtube.com/watch?v=ZNqciFmLFzM Archiválva 2014. június 27-i dátummal a Wayback Machine-ben Buday Dénes és Babay József egyik dala
  9. Sírja  Sírhelyek listája a Farkasréti temetőben
  10. Adat  Budapesti Negyed, EPA adatbázis
  11. Epizód  A költő és az énekesnő kapcsolatát az irodalomtörténész (Lengyel) Kristóf Károly és Szabolcsi Miklós munkái alapján ismerteti
  12. Rejtély  József Attila rejtélyes kapcsolata a nőkkel

Források

[szerkesztés]