Ugrás a tartalomhoz

Szerémség

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szerémség
A Szerémség városai   Horvátországi rész   Szerbiai rész
A Szerémség városai
  Horvátországi rész
  Szerbiai rész
Szerémség címere
Szerémség címere
ElhelyezkedésKárpát-medence, Alföld
Földrajzi adatok
Terület6866 km²
Legmagasabb pontVörös-bérc (539 m)
FolyóvizekDuna, Száva
Térkép
Elhelyezkedése
Szerémség (Kárpátok)
Szerémség
Szerémség
Pozíció a Kárpátok térképén
é. sz. 45° 10′ 12″, k. h. 19° 17′ 17″45.170000°N 19.288000°EKoordináták: é. sz. 45° 10′ 12″, k. h. 19° 17′ 17″45.170000°N 19.288000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerémség témájú médiaállományokat.

A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj Szlavónia és a Vajdaság között. A Szerémségben található a Tarcal-hegység (Fruška Gora).

A terület kiveszett magyaros neve Szerémország is volt.[1]

Története

[szerkesztés]

A Római Birodalom idején Sirmium néven Pannonia provincia része volt. Probus római császár itt engedélyezte először Itálián kívül a szőlő telepítését.

Az Avar Kaganátus déli határán laktak a timocsánok a Timok völgye mellett a Szerémségben és Szlavónia keleti részén. Az Avar Kaganátus felbomlása után területüket a bolgárok vonták fennhatóságuk alá. 820-ban Sirmiumot, 827-ben a Szerémséget és Kelet-Szlavóniát,[2] bár utóbbit a Frank Birodalom valószínűleg már 832-ben visszafoglalta és a Szlavóniai hercegséghez csatolta.[3] A bolgárok nyomása elől az ugyancsak szláv abodritek átkeltek a Duna északi oldalába, a Temesközbe, de 830 körül a bolgárok vereséget mértek rájuk és a Maros vonaláig kiterjesztették az uralmukat.[2]

A 10. századtól Magyarország része lett. Később itt alakult ki a földrajzi régióval többé-kevésbé megegyező területű Szerém vármegye, magyar többségű lakossággal. A középkorban hazánk egyik legjelentősebb szőlő- és bortermő területe volt, de fontos szerepet játszott a mezővárosi társadalmi-kulturális mozgalmakban is, mint például a huszitizmus. A mohácsi vészt követő belháborús zűrzavar során rövid időre a szerb Cserni Jován kényszerítette uralma alá a vidéket, amit saját magánállamaként kezelt, de a magyar seregek leverték. A török megszállás alatt magyar lakosságának többsége elpusztult, szerbek és horvátok települtek be, s a 18. században megjelentek a németek, szlovákok, csehek, ukránok és albánok is. A 18–19. században dunántúliak és bácskaiak bevándorlásával magyar szórványok is kialakultak a területen (Maradék, India, Ürög).

Nagyobb városai

[szerkesztés]

Horvátországban:

Szerbiában:

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]