Árpatarló

Árpatarló (Рума)
Árpatarló főtere
Árpatarló címere Árpatarló zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Szerémségi
Község	Árpatarló
Rang	község
Alapítás éve	1746
Irányítószám	22400
Körzethívószám	+381 22
Rendszám	RU
Testvérvárosok	Lista Arzamasz
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Népsűrűség	477,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	111 m
Terület	67,5 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 00′ 11″, k. h. 19° 49′ 44″45.003055555556, 19.828888888889
Árpatarló weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Árpatarló témájú médiaállományokat.

Árpatarló (szerb nevén Ruma) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben. Közigazgatásilag Árpatarló község központja.

Fekvése

A Tarcal-hegység (Fruška Gora) déli lejtői alatt, Szávaszentdemetertől északkeletre fekvő település. Földrajzilag a Tarcal-Hegyalja és a Száva-vidék találkozásánál fekszik.

Története

Árpatarló ősidők óta lakott hely volt, melyet az itt talált bronzkori leletek is bizonyítanak. Első ismert lakói illírek és kelták voltak, majd a rómaiak, és később, a népvándorláskor a hunok, germán népek, avarok és szlávok követték egymást. A követő évszázadokbanban pedig a Frank-, Bolgár-, Bizánci Birodalom és a Magyar Királyság területe volt. A középkori források Árpatarló néven említik mint Szerém vármegye tartozékát. Akkoriban mezővárosként a Szerémség fontos helységének számított. Elsőként 1323-ban találkozunk nevével. 1496-98-ban tartozékai az alábbi települések voltak: Lüki, Gerdanóc, Petőc, Mitvárc, Maradék és Székely helységek, valamint Osziánpuszta. A középkorban a Tarcal-hegységet (Fruška Gora) párhuzamosan Árpatarlói-hegységnek is nevezték, ami szintén a város jelentőségére utal.

Miután a törökök 1521-ben Nándorfehérvárat elfoglalták, Árpatarló állandó hadszíntérré vált, a magyarok által lakott középkori mezőváros így lassanként elnéptelenedett. A települést Ruma néven 1566-ban, a török defterek összeírásában említették először. Ebben az időszakban Ruma már egy főként szerbek által lakott falu volt, 49 házzal, templommal és három pappal.

1718-ban Árpatarló újra a Magyar Királysághoz tartozott.

1746-ban, a régi Ruma közelében alakult meg Árpatarló városa, melynek első lakói a szomszédos településekről idetelepült szerbek, valamint Németországból érkezett németek voltak, majd a 19. században horvátok és magyarok is telepedtek ide.

1807-ben egy parasztlázadás helyszíne volt, melynek központja Vogány (Voganj) falu volt.

1848-ban Árpatarló volt a szerémségi szerb nemzeti mozgalom egyik legfontosabb központja.

1910-ben 12 148 lakosából 537 magyar, 6943 német, 1152 horvát, 3149 szerb volt. Ebből 8551 római katolikus, 3199 görögkeleti ortodox, 244 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szerém vármegye Árpatarlói járásához tartozott, majd a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (a későbbi Jugoszláv Királyság, 1945-től a szocialista Jugoszlávia) része lett.

A második világháború előtt Árpatarló volt a szerémségi német közösség egyik fontos központja. A sváb lakosságot a Tito-párti partizánok maradéktalanul elűzték. 2002-ben 32 ezer lakosának 87%-a szerb, 3%-a horvát és 1%-a magyar volt. Az árpatarlói magyarság közművelődési szerveződése a Hunyadi János Magyar Művelődési Egyesület.[1]

Demográfiai változások

Demográfiai változások

1948	1953	1961	1971	1981	1991	2002
14 001	15 619	19 446	23 933	27 699	28 582	32 229

Etnikai összetétel

Nemzetiség	Szám	%
Szerbek	28 032	86,97
Horvátok	1027	3,18
Jugoszlávok	709	2,19
Magyarok	362	1,12
Cigányok	249	0,77
Montenegróiak	79	0,24
Macedónok	77	0,23
Muzulmánok	41	0,12
Szlovákok	35	0,10
Németek	35	0,10
Albánok	35	0,10
Szlovének	30	0,09
Ukránok	20	0,06
Csehek	9	0,02
Ruszinok	8	0,02
Bolgárok	8	0,02
Oroszok	5	0,01
Bunjevácok	3	0,00
Bosnyákok	3	0,00
Románok	2	0,00
Egyéb/Ismeretlen

Hivatkozások

Ortodox templom, Ruma