Árpatarló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Árpatarló
(Рума)
Árpatarló főtere
Árpatarló főtere
Árpatarló címere
Árpatarló címere
Árpatarló zászlaja
Árpatarló zászlaja
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Szerémségi
Község Árpatarló
Rang község
Irányítószám 22400
Körzethívószám +381 22
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Népsűrűség 477,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 111 m
Terület 67,5 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Árpatarló (Szerbia)
Árpatarló
Árpatarló
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 00′ 17″, k. h. 19° 49′ 12″Koordináták: é. sz. 45° 00′ 17″, k. h. 19° 49′ 12″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Árpatarló témájú médiaállományokat.

Árpatarló (szerb nevén Ruma) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben. Közigazgatásilag Árpatarló község központja.

Fekvése[szerkesztés]

A Tarcal-hegység (Fruška Gora) déli lejtői alatt, Szávaszentdemetertől északkeletre fekvő település. Földrajzilag a Tarcal-Hegyalja és a Száva-vidék találkozásánál fekszik.

Története[szerkesztés]

Árpatarló ősidők óta lakott hely volt, melyet az itt talált bronzkori leletek is bizonyítanak. Első ismert lakói illírek és kelták voltak, majd a rómaiak, és később, a népvándorláskor a hunok, germán népek, avarok és szlávok követték egymást. A követő évszázadokbanban pedig a Frank-, Bolgár-, Bizánci Birodalom és a Magyar Királyság területe volt. A középkori források Árpatarló néven említik mint Szerém vármegye tartozékát. Akkoriban mezővárosként a Szerémség fontos helységének számított. Elsőként 1323-ban találkozunk nevével. 1496-98-ban tartozékai az alábbi települések voltak: Lüki, Gerdanóc, Petőc, Mitvárc, Maradék és Székely helységek, valamint Osziánpuszta.[1] A középkorban a Tarcal-hegységet (Fruška Gora) párhuzamosan Árpatarlói-hegységnek is nevezték, ami szintén a város jelentőségére utal.

Miután a törökök 1521-ben Nándorfehérvárat elfoglalták, Árpatarló állandó hadszíntérré vált, a magyarok által lakott középkori mezőváros így lassanként elnéptelenedett. A települést Ruma néven 1566-ban, a török defterek összeírásában említették először. Ebben az időszakban Ruma már egy főként szerbek által lakott falu volt, 49 házzal, templommal és három pappal.

1718-ban Árpatarló újra a Magyar Királysághoz tartozott.

1746-ban, a régi Ruma közelében alakult meg Árpatarló városa, melynek első lakói a szomszédos településekről idetelepült szerbek, valamint Németországból érkezett németek voltak, majd a 19. században horvátok és magyarok is telepedtek ide.

1807-ben egy parasztlázadás helyszíne volt, melynek központja Vogány (Voganj) falu volt.

1848-ban Árpatarló volt a szerémségi szerb nemzeti mozgalom egyik legfontosabb központja.

1910-ben 12148 lakosából 537 magyar, 6943 német, 1152 horvát, 3149 szerb volt. Ebből 8551 római katolikus, 3199 görögkeleti ortodox, 244 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szerém vármegye Árpatarlói járásához tartozott, majd a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (a későbbi Jugoszláv Királyság, 1945-től a szocialista Jugoszlávia) része lett.

A második világháború előtt Árpatarló volt a szerémségi német közösség egyik fontos központja. A sváb lakosságot a Tito-párti partizánok maradéktalanul elűzték. 2002-ben 32 ezer lakosának 87%-a szerb, 3%-a horvát és 1%-a magyar volt. Az árpatarlói magyarság közművelődési szerveződése a Hunyadi János Magyar Művelődési Egyesület.[1]

Demográfiai változások[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002
14 001 15 619 19 446 23 933 27 699 28 582 32 229[2]

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 28 032 86,97
Horvátok 1027 3,18
Jugoszlávok 709 2,19
Magyarok 362 1,12
Cigányok 249 0,77
Montenegróiak 79 0,24
Macedónok 77 0,23
Muzulmánok 41 0,12
Szlovákok 35 0,10
Németek 35 0,10
Albánok 35 0,10
Szlovének 30 0,09
Ukránok 20 0,06
Csehek 9 0,02
Ruszinok 8 0,02
Bolgárok 8 0,02
Oroszok 5 0,01
Bunjevácok 3 0,00
Bosnyákok 3 0,00
Románok 2 0,00
Egyéb/Ismeretlen[3]

Hivatkozások[szerkesztés]

Ortodox templom, Ruma

Források[szerkesztés]

  1. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában
  2. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima] [[Portable Document Format|PDF]]. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 8684433149 Knjiga 9 (szerbül)  
  3. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 8684433009 1. könyv