Szerkesztővita:Moonwalkr/archiv 0 - 2020 jan - dec

S-IC

Szia!

Az S-IC rakétafokozatról szeretnék tőled kérdezni. Lehetséges, hogy ez a rakétafokozat még szétbontható (vész esetén?) még további két különálló fokozatra? – B.Zsolt ^vita 2019. október 28., 23:20 (CET)

@B.Zsolt: Abszolut nem. Ez a fokozat egyetlen integráns egész. Egyetlen fő üzemanyagtartállyal és szintén egyetlen oxidálótartállyal, alul pedig a csokorba szerelt 5 hajtóművel. Ha másért nem, azért nem szétválasztható, mert a tartályokból csak egy-egy van.Moonwalkr ^vita 2019. október 29., 09:01 (CET)

Különös... Emiatt a kép miatt kérdezem amúgy: https://i.redd.it/b0k9hleq2m621.jpg Tudom, ez csak egy játék, de miért fektettek időt és energiát egy plusz hajtómű építésébe, ha a valóságban nincs is és még csak nem is látszik? Az USA felirat fölött látszik a hajtómű. Vagy esetleg az a rész valami mást próbál szimbolizálni? – B.Zsolt ^vita 2019. október 29., 10:54 (CET)

@B.Zsolt: Hát igen...Legoék kissé leegyszerűsítették. Az igaziban ott semmiféle hajtómű nincs, ott „jönnek ki a csövek” a tartályból és futnak bele a turbószivattyúba, amelyik aztán szabályszerűen belenyomja a naftát a hatóművek torkába. azaz ez lehet a turbószivattyú háza, nem pedig egy „eldugott”, külön hajtómű. Fogalmam sincs, hogy az igaziban ez egy ilyen kúpos izé-e, de valószínű, mert még a Lego sem szokott nagyon eltérni a valóságtól.Moonwalkr ^vita 2019. október 29., 11:20 (CET)

@B.Zsolt: A másik tippem, hogy valahol a hajtóművek és a tartályok között volt egy hőpajzs, hogy a hajtóművek működése folytán létrejövő hő ne hasson ki a tartályokra, illetve a kapcsolódó műszerekre, berendezésekre, esetleg a hőterhelés miatt nehogy repedés, vagy bármilyen vetemedés jöjjön létre. Ez a kúpos izé akár ez a hőpajzs is lehet.Moonwalkr ^vita 2019. október 29., 11:28 (CET)

Köszönöm a válaszokat! :) Amúgy jól néz ki nagyon! Csak kicsit drága volt! :) – B.Zsolt ^vita 2019. október 29., 13:55 (CET)

@B.Zsolt: November 7-én van a szülinapom, már nagyon dörzsölöm a teny

erem, hogy megkapjam (holdkompom már van:). De ha akkor nem, talán a Jézuska meghozza nekem is:) Moonwalkr ^vita 2019. október 29., 14:06 (CET)

Biztos nem fogsz csalódni! :) – B.Zsolt ^vita 2019. október 29., 17:33 (CET)

Megérkezett-e a Saturn V rakéta? :) És ha igen, elégedett vagy-e vele? :) – B.Zsolt ^vita 2020. január 7., 19:45 (CET)

@B.Zsolt: Bizony! Jézuska meghozta:) Csak még nem álltam neki összerakni. De amit eddig láttam, attól mosolyog a szám:)Moonwalkr ^vita 2020. január 7., 20:37 (CET)

Újabb érdekesség: A Sonic mozifilmben a gyerek a nagynéninél szintén ezt a rakétát építi! :) – B.Zsolt ^vita 2020. május 19., 22:55 (CEST)

Közeleg „Az év szócikke 2019” verseny

Szia, Moonwalkr!
A 2019-es év folyamán jelentősen bővítetted az Apollo–12, az Apollo–14, az Apollo–16, a Buzz Aldrin, a Gemini-program, a Michael Collins (űrhajós) és a Neil Armstrong szócikket.
Ezt egyfelől köszönjük, másfelől értesítünk arról, hogy ezeket a szócikkeket a Wikipédia közössége jelölte a 2019-es „Az év szócikke” versenyen.
A szavazás hétfőn, január 20-án 0:00 órakor indul és a Wikipédia szerkesztői 2020. március 2-án éjfélig adhatják le voksukat az általuk legjobbnak ítélt szócikkekre több kategóriában is. Arra kérünk, vegyél te is részt a szavazásban, ismerd meg a 2019-es Wikipédia-termés legjavát, szavazatoddal erősítsd meg szerkesztőtársaid munkáját, megjelenéseddel buzdíts másokat is a közös munka értékelésében való részvételre, így végső soron mások is jobban megismerhetik a te hozzájárulásodat. (Arra felhívjuk azonban a figyelmedet, hogy a kiírás szellemében az általad indított vagy jelentősen bővített szócikkekre szavazni nem etikus.)
Hétfőtől várunk a lapon!
Pasztilla 2020. január 19., 18:15 (CET)

Szia! Köszönjük, hogy szavaztál már a 2019-es év szócikkére. Még van egy hét a versengés lezárulásáig, és arra, hogy a hátrelévő 13 kategóriában is leadd a voksodat. Pasztilla 2020. február 23., 11:24 (CET)

A 2019-es Év szócikke verseny

		Az év szócikke 2019
		A 2019-es Az év szócikke versenyen a Neil Armstrong című szócikked a Történelmi életrajz kategóriában a második helyezést érte el! Gratulálunk! Pasztilla és Dodi123 vita 2020. március 3., 10:47 (CET)

		Az év szócikke 2019
		A 2019-es Az év szócikke versenyen a Buzz Aldrin című szócikked a Történelmi életrajz kategóriában a harmadik helyezést érte el! Gratulálunk! Pasztilla és Dodi123 vita 2020. március 3., 10:47 (CET)

		Az év szócikke 2019
		A 2019-es Az év szócikke versenyen a Gemini-program című szócikked a Műszaki és alkalmazott tudományok kategóriában az első helyezést érte el! Gratulálunk! Pasztilla és Dodi123 vita 2020. március 3., 10:47 (CET)

		Az év szócikke 2019
		A 2019-es Az év szócikke versenyen az Apollo–16 című szócikked a Műszaki és alkalmazott tudományok kategóriában a második helyezést érte el! Gratulálunk! Pasztilla és Dodi123 vita 2020. március 3., 10:47 (CET)

		Az év szócikke 2019
		A 2019-es Az év szócikke versenyen az Apollo–14 című szócikked a Műszaki és alkalmazott tudományok kategóriában a harmadik helyezést érte el! Gratulálunk! Pasztilla és Dodi123 vita 2020. március 3., 10:47 (CET)

Hűha, ez aztán a szép teljesítmény! :) Gratulálok! – B.Zsolt ^vita 2020. március 3., 21:49 (CET)

Apollo–4

Szia!

Gondolom még fogsz a cikkel foglalkozni. Célszerű lenne "tataroz" sablont tenni rá, mert most eléggé csonk szintűnek néz ki. misibacsi*^üzenet 2020. március 16., 16:34 (CET)

@Misibacsi: Tettem rá.Moonwalkr ^vita 2020. március 17., 11:37 (CET)

OK, kösz, a többiek nevében is! misibacsi*^üzenet 2020. március 17., 16:31 (CET)

Saturn V

Szia!

Van egy ilyen kezdetű mondat a cikkben: "Később a Jupiter/Jionu rakétákat..."

Mivel szerepel a cikkben "Juno" rakéta, ezért kérdezem, hogy a fenti az elírás, vagy ilyen furcsa nevű is volt? (eléggé valószínűtlen, de nem írtam át). misibacsi*^üzenet 2020. április 3., 15:44 (CEST)

@Misibacsi: Szia. Elírás: Juno.Moonwalkr ^vita 2020. április 3., 16:08 (CEST)

Az már a kiválasztásánál világossá vált, hogy a rakéta nem indítható egyetlen a Cape Canaveral Air Force Station területén rendelkező indítóállásból, illetve az azokat kiszolgáló létesítmények felhasználásával.

Kimaradt ebből a szakaszból a leglényegesebb dolog: miért? Tehát miért gondolták, hogy Cape Canaveral nem alkalmas az indítására? misibacsi*^üzenet 2020. április 22., 16:20 (CEST)

@Misibacsi: Nem CC, mint helyszín volt alkalmatlan, hanem a légierőbázis indítóállásai, mivel a legnagyobb is csak az 50 valahány méter magas rakéta indítására volt alkalmas, de ez a rakéta 110 m volt. Ráadásul még ha bármelyik alkalmas lett volna, más összeszerelési filozófia mentén fogadta a rakétákat, ez pedig az oroszokkal vívott késhegyre menő verseny tempója miatt volt így. Beleírhatok egy fél mondatot, hogy pl. “a rakéta méretei miatt nem volt alkalmas”, ha gondolod. Moonwalkr ^vita 2020. április 22., 20:51 (CEST)

Szerintem egy ilyen félmondat hasznos lenne. Érdekes, hogy a magasságukban 2x különbség van. misibacsi*^üzenet 2020. április 23., 07:20 (CEST)

Neil Armstrong

Megkérlek, ne állítsd vissza a szócikket. Tudom, hogy okádsz ettől a változattól (azaz, szerinted szar), de ez nem indok a visszacsinálásra. A hozzáfűzött indoklásod már indoklás, de nem meggyőző. Amit a NASA-n belül csinált, még ha az ily jelentős is, a NASA-n belül kell kezelni. Ettől még nem lesz kevésbé jelentéktelen az esemény sem a WP-n belül sem azon kívül. Kérlek, próbáld elfogadni. Köszönöm a megértésedet! Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2020. április 11., 14:25 (CEST)

Korábban nem, de most megnéztem más nyelvű WP-ken (angol, német, spanyol, olasz, cseh) és mindegyik az űrhajós karrier alá rendezi a holdutazást. Nem gondolom, hogy neked/nekünk pápábbnál kéne lennünk a pápánál, hogy jobban tudjuk, hogyan és hová kell helyezni ezt a részt. Az angol wikit amerikaiak is szerkesztik, és a NASA is amerikai, ahogyan Armstrong is. Ha ők is ezt az elrendezést preferálják (a többi nyelvű változat mellett), akkor nem hiszem, hogy nálunk indokolt lenne eltérni ettől, csak mert neked nem tetszik ez a változat. Kérlek, legalább erre legyél tekintettel, ha már a korábbi észérvekre nem vagy. Köszönöm a figyelmedet! Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2020. április 29., 20:32 (CEST)

Saturn V#Mentőrakéta

Szia!

A fenti szakaszban van egy ilyen mondatrész:

a másik vége pedig egész lenne a 110 méter magas rakéta aljáig volt vezetve

Gondolom itt a "lenne" helyett például "lentre" szó kellene, vagy "lentig". Vagy ezt kihagyni, és csak: "egészen a 110 méter magas rakéta aljáig..."

A "Q-golyó"-t ismertető részt eggyel feljebb kellene rakni szerintem, mert most legalul van leírva, hogy mi is ez, tehát nem logikus a sorrend (az alsó két szakaszról van szó). misibacsi*^üzenet 2020. április 20., 16:48 (CEST)

@Misibacsi: a "lenne" kiszedve, elírás volt, de belátom nélküle is jó a mondat. A Q golyó nem alul, hanem felül van (a felvezető mondatban van, hogy alulról felfele). Az alsó két szakasz sorrendje elvben akár felcserélhető, bár igazából itt egyetlen részegységről van szó (mint a motor és a hengerfej), de mivel a fedőlap ilyen érdekes, a funkciójánál sokkalta bonyolultabb szerkezet, ezért választottam ketté (az angolban is ezt a megoldást választották). Így igazából nincs jelentősége, hogy mi van alul és felül. Nekem így jó, de ha gondolod és kicseréled, nem leszek sértődött. Moonwalkr ^vita 2020. április 21., 08:28 (CEST)

Akkor maradjon így a sorrend, nekem amúgy is eléggé érthetetlen ennek a "Q golyó"-nak a működése. Ebben a cikkben olvastam róla először. misibacsi*^üzenet 2020. április 21., 09:01 (CEST)

Kiemelési javaslat: Apollo–16 link nem jó

Szia!

A link nem jó helyre mutat, mert a korábbi, lezárt eljárás oldalára visz:

Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre#Apollo–16 (cikk, vita)

misibacsi*^üzenet 2020. április 26., 10:20 (CEST)

Szia!

Szerintem időnként majd frissítsd a kiemelési lapon legalul lévő összesítő táblázatot. Sajnos ez sem automatikus.

Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Apollo–16 (másodszor)#Összesítés

Nem azt mondom, hogy a te feladatod lenne, azért írtam, hogy "időnként nézz rá", és módosítsd az értékeket. Lehet, hogy az értékelők dolga lenne, de kicsit macerás egyenként végig menni a táblázat sorain. misibacsi*^üzenet 2020. április 28., 12:16 (CEST)

Gemini-4 2.

Szia!

A bevezetőt néztem csak meg tüzetesen és az alábbi kérdéseim vannak:

• A repülés során a két űrhajós 62 Föld körüli keringést tett meg (66-szor kerülve meg a Földet).

@Misibacsi:: Akkor nézzük sorjában. A keringés és a fordulat nem szinonim kategória. Az űrhajó a Föld körül keringve kb. másfél óra alatt tesz egy „kört”. Ez alatt a másfél óra alatt a Föld is elfordul alatta (az űrhajózásban az esetek 99%-ban ellenkező irányba). Így a végletekig leegyszerűsítve egy Föld körüli fordulat a földfelszín egy rögzített pontjához képest végzett keringést jelent, míg egy keringés egy teljes kört (értelemszerűen ebben a teljes kört bezárva alant nem ugyanaz a látvány). Innen a különbség.Moonwalkr ^vita 2020. május 4., 12:08 (CEST)

Értem. misibacsi*^üzenet 2020. május 4., 16:00 (CEST)

Elírás? Hogyan kell értelmezni a két ellentmondó adatot?

• randevút támogató radar nem készült el, így az űrhajósoknak csak a saját szemükre hagyatkozva kellett megkísérelniük egymás közelébe kormányozni a két űreszközt.

Egyáltalán látható volt számukra szabad szemmel, vagy túl messze volt, és ez volt a baj? Vagy közel volt, látható volt, de radar hiányában mégsem tudtak dokkolni? Egyáltalán gyakorolták-e a kézi dokkolást? Az egyik legnehezebb manőver.

Ettől sokkal bonyolultabb a helyzet. A megoldást úgy hívják, hogy orbitális paradoxon és a lényege, hogy a földi lényegében kétdimenziós (előre-hátra, jobbra-balra – és most vonatkoztassunk el attól, hogy az űrhajósok pilóták voltak, ezért számukra a fel-le is ismert:) mozgásrendszerhez szokott szemnek kell átállnia az űrbeli háromdimenziós mozgáshoz. Ugyanis odafönn nem működik az az idelenn bevált axióma, hogy „odamegyek”. Ha egy űrhajó egy pályán repül és mondjuk gyorsít, akkor párhuzamosan a pályamagassága is emelkedik és fordítva, ha lassít, akkor süllyed is. Ezért nem elég látni a célpontot és gázt adni, hogy „odamegyek”, mert akkor fölé is lövök egyúttal. A radar és a kapcsolódó komputer ehhez kellett (volna), mert egy másik objektum megközelítése bonyolult, szövevényes manőverek összessége. McDivitték erre nem voltak kellőképpen kiképezve, azaz a földi koordinátarendszerhez szokott szemük ezért volt kevés.Moonwalkr ^vita

Ezekkel tisztában voltam, de nem baj... Esetleg beleírhatnád a cikkbe, hogy a cél látótávolságban volt, de mivel a megközelítés nehéz művelet és a Földön nem gyakorolták eléggé, ezért nem sikerült. misibacsi*^üzenet 2020. május 4., 16:00 (CEST)

@Misibacsi: Szerintem ezek benne vannak: "megpillantották...célkeresztbe állították...a sötétben látták a rakéta helyzetjelző fényeit" én ezt nem tupírozom tovább. Ahogy egyébként a fenti magyarázat is benne van, hogy nem a látásukkal volt baj, hanem az orbitális mozgás másfajta gondolkodást igénnyel. Moonwalkr ^vita 2020. május 5., 09:42 (CEST)

• az űrhajó csaknem egy teljes fordulatig volt kihermetizált állapotban

Milyen fordulatról van szó? Föld körüli v. az űrhajó tengelye körüli? Mert az első neve "keringés". misibacsi*^üzenet 2020. május 4., 11:31 (CEST)

Természetesen Föld körüli fordulatig (amely ebben a kontextusban az időtartamot, azaz a másfél órát akarta szemléltetni). Fentebb láthatod, hogy ennek neve nem feltétlenül keringés. Persze ha úgy érzed, hogy javítandó, akkor árjuk át.Moonwalkr ^vita 2020. május 4., 12:08 (CEST)

Szerintem legyen odaírva vagy a "Föld körüli fordulat", vagy az is, hogy ez kb. 1,5 óráig tartott. misibacsi*^üzenet 2020. május 4., 16:00 (CEST)

Odaírtam. Moonwalkr ^vita 2020. május 5., 09:42 (CEST)

Gemini–4

Szia! Lezártam a jó szócikk-eljárást, a Gemini–4 szócikk megkapta a státuszt, gratulálok! – Gerry89 ^vita 2020. május 21., 08:23 (CEST)

Apollo-13 távolsági rekord?

Szia!

Látom régen szerkesztetted a cikket, de utána tudnál nézni annak a dátumnak, hogy kb. mikor volt az űrhajó a Holdnál vagy a Hold körül?

Ide jó volna beírni: Apollo–13#Létfontosságú pályakorrekciók

Felmerült, hogy vajon ez az űrhajó volt-e a legtávolabb a Földtől az Apollo expedíciók között, és most nézegetem a távolságokat, ehhez kellene a dátum. misibacsi*^üzenet 2020. május 27., 16:23 (CEST)

Közben megtaláltam a dátumot, de erősítsd meg, hogy ez jó: 1970. április 15., ők nagyjából ekkor kerülték meg a Holdat. misibacsi*^üzenet 2020. május 27., 17:12 (CEST) @Misibacsi: Igenm 1970. április 15. 00:21:35 volt a Hold takarásába lépés időpontha, 00:46:10 pedig a kilépésé Apollo-13 timeline, ennek a közepén, tehát 00:33 körül volt a távolpont. Moonwalkr ^vita 2020. május 27., 20:16 (CEST)

Rendben, kösz! misibacsi*^üzenet 2020. május 27., 20:51 (CEST)

AS–203

Szia!

Ki lehetne deríteni, hogyan viselkedett az üzemanyag a súlytalanságban? Engem roppant érdekelne. A cikkben csak annyi van, hogy "ahogy várták", tehát ebből semmi nem derül ki. Feltételezem, hogy esetleg cseppekre, vagy nagyobb "buborékokra" bomlott? Vagy a tartály falához tapadt? Volt-e az üzemanyagtartályhoz csatlakozó szivattyú? Feltételezem, hogy igen, mert az üzemanyagot valahogy mozgatni kellett, de erről sem esik szó. Ezekkel jó lenne kiegészíteni a cikket, persze csak ha sikerülne kideríteni megbízható forrásból. Tudom, hogy nem minden műszaki részletet szoktak ledokumentálni a nyilvánosság számára. Ezek egy része lehet akár katonai vagy nemzetbiztonsági titok is.

@Misibacsi: Szia. Megmondom férfiasan, kevés fehér folt van az Apollo-ban, de ez nekem az. Tudom, hogy van egy ilyen jelenség (elsősorban az Apollo–13-ról, ahol éppen azért támadt gond, mert a gáz fura viselkedése miatt kellett melegíteni és keverni a tartály tartalmát, hogy mérni lehessen), de én sehol se találtam megbízható leírást, hogy miben is merül ki ez a fura viselkedés, egyetlen utalást találtam rá, hogy rétegződik a gáz (de milyen alapon, hogyan, nem tudom).Moonwalkr ^vita 2020. június 1., 15:41 (CEST)

Formázás: látom, hogy használod a "szám" sablont, viszont abba célszerű belerakni a dimenziót is, így egyben marad az egész. Egy függőleges vonal kell csak hozzá. Nézd meg, hogyan csináltam a cikkben. misibacsi*^üzenet 2020. május 29., 16:40 (CEST)

Értem. Ha nincs forrás hozzá, akkor ez egyelőre homályban marad... misibacsi*^üzenet 2020. június 1., 17:02 (CEST)

Apollo–4#AS–500F

Szia!

Apollo–4#AS–500F:

Hiányolom a súly/tömeg említését, ami szerintem fontos. Például a hernyótalpas jármű kipróbálásakor nem mindegy, hogy mekkora tömeget kell mozgatnia. Utána tudsz ennek nézni? Hátha megemlítik valahol. Vagy burkoltan, ha a kihagyott felszerelés tömegét ismerjük, abból ki lehetne számolni, hogy mennyi marad. misibacsi*^üzenet 2020. július 20., 18:13 (CEST)

@Misibacsi: Nem igazán értem, hogy mit szeretnél. Az 500F-fel nem azt próbálták ki, hogy elbírja-e a rakétát a hernyótalpas, hanem, hogy illenek-e a csavarok a fúratokba, be lehet-e dugni az elektromos csatlakozókat a konnektorba, ilyenek. Megpróbálhatok adatokat szerezni, bár eddig a világon sehol nem emlékszem az 500F tömegére. Nyilván sokkal kevesebb, a cikkben is írom, hogy mi minden volt üres (IU, CSM, egy csomó hajtómű és hozzá tartozó tartályok), mert a méret, a centiméteres voltak a lényeg és nem a kilók. Azt az Apollo-4-gyel tesztelték. Moonwalkr ^vita 2020. július 20., 21:31 (CEST)

A kérdésem is az Apollo–4-re vonatkozik, illetve a cikk fenti részére.

Maradjunk a hernyótalpas jármű kipróbálásánál. Nemrég láttam egy dokumentumfilmet, amiben részletesen beszéltek a járműről. Ott szóba került, hogy milyen teljesítményű motorokat használtak a jármű mozgatásához.

Mivel a cikkben is az szerepel, hogy a hernyótalpas jármű is új, kipróbálatlan konstrukció volt, nagyon nem mindegy, hogy mekkora tömeg mozgatásával tesztelik: a majdani, éles üzemű rakéta tömegével megegyező tömeggel, vagy csak valami félig üres héjjal, aminek a súlya is mondjuk csak fele akkora.

Megemlíted a cikkben, hogy több ezer dolgot teszteltek, biztosan ez sem maradt el, legfeljebb nem hangsúlyozták eléggé. Egy másik cikkedben olvastam, hogy még az út anyaga is speciális volt, kimondottan a hatalmas súly miatt. misibacsi*^üzenet 2020. július 21., 08:24 (CEST)

@Misibacsi:Szia. Tömegadatot hosszú kutakodás után sehol sem találtam. Annyit azért igen, hogy az Apollo űrhajó egy üres makett volt, valamint az IU is üres volt, de a Saturn V-ben ami nem volt benn, azt ballaszttal helyettesítették. Elvileg a Saturn V 184 tonna volt üresen (a crawler ugye üres tömeget vitt mindig), ebben persze teljesen felszerelt IU értendő, aminek a teljes tömege ~2000 kg. Valamint az űrhajó üres tömege 11900 kg. Eddig az egzakt adatok. Ha azt feltételezem, hogy az IU fele a szerkezeti tömeg, fele a "töltet", valamint az űrhajónak is nagyjából ilyen arányú a tömege, akkor kb. 7000 kg hiányozhatott, ami a teljes üres tömeg 3%-a az 500F esetén. Az Apollo–4 már repképes volt, így ott ez a 3% sem hiányzott. Ezt lehet valahogy belefogalmazni, mert ezekre van forrás (kivéve természetesen a becslést). Szerinted? Moonwalkr ^vita 2020. július 21., 12:33 (CEST)

Kösz az utánanézést. Ezek szerint nem lehetett nagy a különbség a kétféle terhelés között (3%), lehet, hogy ezért nem is nagyon foglalkoztak vele. Talán ezt érdemes volna megemlíteni a cikkben, hogy "bár sok mindent kiszereltek, de az össztömegben ez csak pár százalékot jelentett". misibacsi*^üzenet 2020. július 21., 17:47 (CEST)

@Misibacsi: Beletettem a következő mondatot: Ez az oda-vissza út egyben a hernyótalpas szállítójármű tesztje is volt, amely első ízben szállított rakétát. Ugyan a rakéta inkább csak mérethű, életnagyságú makett volt, működőképes rendszerek nélkül, a tömegére igyekeztek ügyelni, a hiányzó rendszereket a legtöbb esetben ballaszttal helyettesítették, csak az Apollo CSM és az IU volt üres héj, amely nem képviselt különösebb tömegcsökkenést, mindössze a tömeg 3-5 százaléka hiányzott csak, a hernyótalpas jármű tesztje így lényegében teljes értékű volt.'. Talán így vállaható. Moonwalkr ^vita 2020. július 22., 09:55 (CEST)

Szerintem is, ez teljesen jó és korrekt, így ez az infó sem maradt ki. misibacsi*^üzenet 2020. július 22., 17:37 (CEST)

AS-500D vs SA-500D

Szia! Ezek ugyanazok a típusok? Az AS-500D cikkedhez nincs wikidataelem, és keresgélve az enwikin csak SA-500D-t találok. A tartalom alapján ez ugyanaz a rakétaprototípus, de akkor miért AS a neve a magyar cikkben? Összekapcsolható a wikidataában a két cikk? Köszi, üdv, Xia ^Üzenő 2020. július 23., 21:42 (CEST)

@Teemeah: Az AS–500F/SA–500F nem egy rakétatípus, hanem egyetlen művelet kódjelzése (az összes Apollo művelet, tesztek, próba- és éles repülések kaptak ilyen kódot). A repülések a kód mellett nevet is kaptak, Apollo–8, Apollo–11, stb. az érdektelenebb tesztek pedig megmaradtak csak a kódjelzésnél. Az AS az Apollo-Saturn rövidítése (ahogy a korábbi programokban is volt Mercury-Redstone, vagy Mercury-Atlas, mindig az űrhajó/rakéta párosítás mindkét tagjának megnevezésével jelölték a repüléseket). Az irodalomban aztán keveredik, hogy AS vagy SA, azaz Apollo-Saturn, vagy Saturn-Apollo. A NASA azonban következetesen adta ki a kódneveket AS jelöléssel (AS-201, AS–202..AS–504, AS–505...stb.). Én csak ennél a következetességnél maradtam. Szerintem az SA is jó, annyifelé használják, csak az slendriánabb. Bátran összekapcsolható a wikidatában, ugyanarról van szó. Moonwalkr ^vita 2020. július 24., 08:55 (CEST)

Köszönöm szépen! Xia ^Üzenő 2020. július 24., 09:49 (CEST)

Apollo-4

Sajnálom, hogy nem kapta meg a jócikk-plecsnit a cikk. Szerintem kiemeltnek kellene jelölnöd. - Tündi ^vita 2020. augusztus 12., 10:45 (CEST)

@Hujber Tünde, Tündi: Hát megint rosszkor voltam rossz helyen...Ugyanígy jártam az Apollo–14-gyel is, amit kiemeltnek jelöltem, de érdeklődés hiányában annak is elmaradt a minősítése, immár másodszor (talán nem nagyképűség, hogy a cikket jónak tartom, csak kevesen vannak, akiket érdekel). Most biztos nem húzok 19-re lapot, hogy nem sikerült a jó szócikk jelölés, akkor mehet kiemeltre, most azt hiszem egy darabig megint hanyagolom a jelöléseket. Moonwalkr ^vita 2020. augusztus 12., 11:20 (CEST)

Szerintem csak nyár van. :) Ilyenkor mindig kisebb az aktivitás. No meg úgy általában nem lehet előre kiszámolni, mi vonzza az embereket. A legtöbb jócikk-jelöltön már a jelölés utáni félórában ott díszeleg két támogatás (ez se jó irány, szerintem), aztán meg van, hogy 2 hétig a kutya se szól hozzá, ezért nem kapja meg a plecsnit. - Tündi ^vita 2020. augusztus 12., 12:07 (CEST)

Mercury/Redstone

• Mercury hordozórakéta (vitalap | | hivatk | | | | | | | )

Szia, ránéznél erre a cikkre – egészen pontosan a címére? Emlékeim szerint a hordozórakéta neve Redstone, az űrhajó pedig Mercury. --Pallerti^tcoC 2020. augusztus 29., 23:03 (CEST)

@Pallerti, Pallerti: Ez így nem jó. Egyrészt ennek az a neve, hogy Redstone. Másrészt Mercury hordozórakéta lényegében kettő volt, mivel ott volt az Atlas is.Moonwalkr ^vita 2020. augusztus 30., 09:19 (CEST)

Apollo-küldetéstípusok

Üdv! Egyetértenél velem abban, hogy az „A” típusú, „B” típusú stb. szerkezetekből elhagyjuk az idézőjelet? Egyszerűen csak A típusú, B típusú stb. Az idézőjelet (a magyar nyelvben legalábbis) nem használjuk ilyesmire. S látom, a témával kapcsolatos cikkek mind átvették ezt az írásmódot. Köszönöm, – Vépi ^Vita 2020. szeptember 21., 17:13 (CEST)

@Vépi, Vépi: Miért ne értenék egyet? Igazából az én erősségem a tartalom, ezzel szemben a helyesírás nem zsibbadt annyira. Ha azt mondod, hogy úgy jobb, akkor legyen úgy, elfogadom. Bottal lehet cserélgetni? És neked van ilyen botod?Moonwalkr ^vita 2020. szeptember 21., 20:09 (CEST)

Ha soknak tűnik, majd a botgazdákhoz fordulok. – Vépi ^vita 2020. szeptember 21., 20:25 (CEST)

Egységekkel felszerelt űrszonda

Szia, rá tudnál nézni erre a szócikkre? Szükséges külön, vagy beépíthető az űrszonda cikkbe? Köszi! Xia ^Üzenő 2020. szeptember 25., 12:14 (CEST)

@Teemeah: Baromi nehezet kérdezel. Egyrészt ha van olyan, hogy távközlési műhold, vagy felderítő műhold külön cikkben, akkor ez is elfér önállóan. Ugyanakkor nyilván a funkció szerinti osztályozás mentén van ezernyi alváltozat, ez azonban kevésbé a funkciót, mint inkább a felépítést takarja, akkor meg jobb a műhold alá gyűrni. Ha engem kérdezel, érzésre nálam 51-49 % arányban az győz hogy menjen a műhold alá, de nem vagyok benne sziklaszilárd. Moonwalkr ^vita 2020. szeptember 25., 12:30 (CEST)

Holdkomp‎‎ 2020-10-22

Szia!

Megtennéd, hogy ha befejezted a cikk szerkesztését, akkor szólsz nekem? misibacsi*^üzenet 2020. október 22., 17:23 (CEST)

@Misibacsi, Misibacsi: Hát ez nem ma lesz...Moonwalkr ^vita 2020. október 23., 19:43 (CEST)

Nem baj, ráérsz vele. misibacsi*^üzenet 2020. október 23., 20:13 (CEST)

@Misibacsi, Misibacsi: Szia! Lényegében kész vagyok a holdkomppal. Még egy helyesírás ellenőrzést kell csinálnom, de nem volt hozzá erőm:(Moonwalkr ^vita 2020. november 6., 14:06 (CET)

Rendben, kösz, hogy szóltál! Megpróbálok holnap ránézni. Ma csak átfutottam, a cikk borzasztó hosszú, tehát lehet, hogy nekem is hosszabb idő lesz átnézni... Már bekapcsoltad a böngésződben a helyesírás-ellenőrző funkciót? Az nagy előrelépés volna! misibacsi*^üzenet 2020. november 6., 14:20 (CET)

Szia!

Átnéztem a cikket, és helyesírási szempontból sok helyen javítottam.

Az alábbi kérdések merültek fel:

"a Bell Aerosystems lett a leszálló hajtómű, a Hamilton Standard a létfenntartó rendszer, a Marquardt a reaktív kormányrendszer és a TRW's Space Technology Laboratories a leszálló hajtómű tervezője és beszállítója."

Két külön cég a leszálló hajtómű tervezője? Kellene érzékeltetni az időbeli vagy logikai sorrendiséget. Pl. hogy az első tervező nem vált be, ahogy később olvasható.

::@Misibacsi, Misibacsi: Nem, az egyik a TRW elírás volt, ők felszálló tervezték. Javítottam a cikkben.Moonwalkr ^vita 2020. november 7., 21:34 (CET)

"Máig szokatlan, hogy a NASA megvétózzon egy beszállítói, alvállalkozó kiválasztási döntést"

Miért volna szokatlan, hogy a NASA a saját korábbi döntését felülbírálja?

@Misibacsi, Misibacsi: Olvasd el mégegyszer a mondatot. A NASA egy alvállalkozói vétózott meg, miközben ők a fővállalkozóval állnak kapcsolatban és elvileg nincs beleszólásuk, hogy az kikkel akar dolgozni. Moonwalkr ^vita 2020. november 7., 21:34 (CET)

Értem. Azt nem figyeltem, hogy "alvállalkozó". Szerintem az a konkrét szerződéstől függ, hogy a megbízó mibe szólhat bele. misibacsi*^üzenet 2020. november 8., 08:24 (CET)

"az ivóvízkészlet is olyan volt, hogy a fejadagot napi 3 deciliterre kellett korlátozni"

Ez teljesen biztos adat? Az amcsi mértékegységek átszámításából adódhatnak hibák. Számszerűleg nagyon kevésnek tűnik a napi 3 deci víz. misibacsi*^üzenet 2020. november 7., 09:01 (CET)

@Misibacsi, Misibacsi: Akkor itt egy erős forrás: the astronauts cut their daily ration to about a fifth of a liter apiece, a small glass ful. Ez még az én 3 decimnél is kevesebbet ír. A teljes forrás itt: Apolló Lunar Surface Journal Moonwalkr ^vita 2020. november 7., 21:48 (CET)

Rendben. Érdemes volna ezt a plusz forrást odatenni a mondat után (ha még nincs benne).

@Misibacsi, Misibacsi: Betettem az inkriminált mondatba a forrást. Moonwalkr ^vita 2020. november 9., 09:06 (CET)

Még egy adalék, amit bele lehetne írni a cikkbe, hogy ezek szerint nem volt vízforgató vagy vizelet feldolgozó egységük, tehát rendelkezésükre állt az a vízmennyiség, amit felvittek magukkal(?), és egy decivel sem több. Vagy a felvitt víz egy része is elszökött az űrbe?

Manapság az ISS gyakran bekerül a hírekbe, és az emberek természetesnek veszik, hogy van fent vízforgató berendezés, tehát ők gyakorlatilag annyi vizet ihatnak, amennyit akarnak. misibacsi*^üzenet 2020. november 8., 08:32 (CET)

@Misibacsi, Misibacsi: Beleírtam a következőt: (Az Apollo űrhajók nem vittek magukkal vizet, azt mind az üzemanyagcella állította elő oxigénből és hidrogénből – melléktermékként – a repülés során. Az oxigénkészlet elillanásával ez lehetetlenné vált és csak a robbanás pillanatáig előállított és már tárolt készletekre lehetett támaszkodni.) Moonwalkr ^vita 2020. november 9., 09:15 (CET)

Ez nagyon jó infó! Úgy emlékszem, a maradék oxigén kevés volt nekik a lélegzéshez is. misibacsi*^üzenet 2020. november 9., 09:21 (CET)

@Misibacsi, Misibacsi: Ez annyiban nem igaz, hogy a holdkomp éppen azért volt ideális mentőcsónak, mert önállóan is rendelkezett olyan készletekkel, amelyeket csak a holdfelszínen akartak felhasználni, ám mivel a küldetés azon része ugrott, ezért szabadon felhasználható volt. A holdkomp légkörének feltöltéséhez használt oxigénen kívül még ott voltak az első holdsétához teljesen feltöltött hátizsákok is, amely készlete szintén szabadon felhasználható volt, így a légzéshez volt elég oxigén. Moonwalkr ^vita 2020. november 9., 10:04 (CET)

Apollo-1

Szia!

Lehet, hogy furcsán fog hangzani és megharagszol érte, de szeretek minőségi munkát végezni, amihez nekem hosszabb idő kell. Jobb lett volna, ha pár héttel korábban, a cikk jelölésekor szólsz, akkor bőven lett volna időm rá, hogy átolvassam a cikket, szóvá tegyem a kérdéseimet és azokat megbeszéljük. A cikk borzasztó hosszú és részletes, tehát például a Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Apollo–1#Megszövegezés pontnál lévő kritériumnak szerintem nem felel meg:

"A cikk áttekinthető és jól tagolt, szövegezése világos és tömör" - A szöveg mindennek mondható, csak "tömör"-nek nem. Most nyilván jó lenne megbeszélni, hogy miért gondolom ezt, de pont arra nem elég 2-3 nap, hogy alaposan átolvassam a cikket (mivel eddig nem szerkesztettem a cikket, tehát nem ismerem a szövegét), példákat hozzak rá, hogy hol lehetne átfogalmazni, rövidíteni, stb., majd ezeket el is végezni. Például miért van szó a Apollo–1#Szojuz–1-ről, ráadásul külön szakaszban? Ez a szövegrész szerintem elhagyható. Bizonyára meg kell adni egy csomó háttérinformációt egy ilyen esemény kapcsán, de valahol meg kell húzni a határt. misibacsi*^üzenet 2020. december 1., 06:40 (CET)

@Misibacsi, Misibacsi: Persze, megértem, mindenkinek más a munkamódszere. Azt is megértem, ha szerinted nem üti meg a szintet. Bár én meg azt gondolom, hogy a részletes és a tömör egymás mellett jól meglevő dolgok, csak ha részletes, azaz kitér a lehető legtöbb információra, akkor hosszú is, de ettől még lehet tömör. Éppen ezért van benne például a Szojuz-1, hogy kitérjen minden információra, kontextusra. Mert például, ha muszáj lenne egyetlen mondatba sűríteni az Apollo–1 lényegét, akkor a következőt mondanánk: A Holdra tartó amerikaiak az oroszokkal vívott verseny miatti sietségben hanyagul kezelték az űrhajó gyártását, ami miatt az felrobbant és meghaltak az űrhajósai. Na ennek a mondatnak a fele arról szól, hogy sietség, meg az oroszokkal vívott verseny. Adódik a kontextus, hogy közben mi történt a Szovjetunióban. Hátha még azt a véletlent is mellétesszük, hogy az oroszok pont ott tartottak, mint az amerikaiak (ki akarták próbálni az új, Holdra szállásra tervezett űrhajójukat) és pont úgy jártak, mint az amerikaiak (tervezési hiba miatt az űrhajó balesetet szenvedett és az utasa, Vlagyimir Komarov meghalt), na ha ennek a kontextusnak nincs itt helye, akkor én megeszem a kalapom. De azért kösz a választ, tiszteletben tartom. Moonwalkr ^vita 2020. december 1., 08:38 (CET)

Szócikk kiemelése - „Jurij Alekszejevics Gagarin”

Szia!

Még nem néztem meg a szócikket, de majd sort kerítek arra is. Most csak általánosságban arra szeretnék rámutatni, hogy miután befejezted a cikk szerkesztését, és jelölted kiemelt cikknek, még 44 db szerkesztés történt mások által. Ahogy felületesen láttam, ezek nagyrészt javítások voltak (elírások, nyelvtani hibák, hivatkozások javítása). Ez valószínűleg más szerkesztők cikkeivel is hasonlóképpen van. Több szem többet lát alapon.

A jelenség az, amire valakinek a vitalapján utaltam is, hogy szükség lenne a kiemelt cikknek jelölés előtt egy olyan fázisra, amikor a többi szerkesztő elolvassa és javítja a szócikket (ennek külön megadott időszaka lenne). Utána, a kiemelési eljárás után még újabb szerkesztők kapcsolódhatnak be a folyamatba, és tehetnek szóvá hiányosságokat, majd szavaznának a cikkről. Feltehetően a feljavítás után már kevesebb lenne a szócikkben a hiba, és a kiemelés gyorsabban menne. A feljavításra persze kellő időt kellene hagyni. (most is van lehetőség javítani a cikket, amikor a kiemelési próbapadon van, de úgy vettem észre, hogy a cikket "elkezdő" szerkesztő ilyenkor is módosít ezt-azt, tehát a cikk szövege változik - így nem könnyű másoknak javítani közben).

Korábban, évekkel ezelőtt létezett ilyen, úgy neveztük, hogy "referálás", nem tudom, hogy akkor itt voltál-e már. Szerintem ezt érdemes volna visszavezetni a gyakorlatba, hogy a kiemelési eljárás gördülékenyebben menjen, a funkciói szétváljanak, tehát amikor a cikket elindító szerkesztő úgymond "befejezte" a cikk szerkesztését, akkor lenne egy ellenőrzési / feljavítási fázis és utána egy értékelési fázis (ez a mostani kiemelés).

A mostani kiemeléssel nekem az az egyik problémám, hogy kevés az idő a cikk alapos elolvasására és javítgatására, ráadásul ilyenkor az elindító szerkesztő többször módosítani szokta a cikket, a kifogások rendezése miatt. Gondolom, ezt már átélted te is.

Nem tudom, mi a véleményed erről, hogy legyen egy ilyen feljavítási fázis? misibacsi*^üzenet 2020. december 4., 12:51 (CET)

@Misibacsi: Tudod mi volt erre az első gondolatom? Hogy most is lasszóval kell fogdosni az embereket, hogy bekapcsolódjanak egy kiemelt eljárásba. Lehet persze, hogy más témáknak nagyobb a tábora, akik érdeklődnek utána, de egy kétlépcsős eljárás soha nem menne végig. Tudom, az az én keresztem, hogy béna vagyok a helyesírással, meg az elütésekkel (be is vallhatom, hogy nem zsibbaszt igazán) és tényleg néha 44 szerkesztőnek kell utánam még elsöpörni a sittet...Ez van. Amit Te javasolsz, az egy nagyon szép, kerek, gondos történet. A világ viszont rég nem ilyen már. Erre Te nem fogsz embert találni...Moonwalkr ^vita 2020. december 4., 13:28 (CET)

Persze, ez csak "jó lenne" ötlet szintjén van, és nem vagyok az a fajta, aki keresztülverekszi a javaslatát egy Kocsmafalon, ahol hasonlóképpen nem értenék meg...

A lényeget kihagytam:

A lényeg az, hogy ez 2 db független fázis. Az 1. fázis lenne "a cikk átnézése, feljavítása". Ez nagyrészt szerkesztési munka, tehát az, amit a legtöbb szerkesztő jelenleg is csinál. Ehhez nem kell új ember, csak meg kell hirdetni, hogy van egy ilyen cikk (ez nagyjából az a fázis, amikor most a kiemelendő cikk a munkapadra kerül - ezt szerintem kevesen figyelik). Ha ez lezajlott, utána jöhet egy szünet, hiszen a kiemelést elindító szerkesztőn múlik, hogy most mit csinál: eszébe juthatott valami, amit átír a cikkben, kivesz belőle valamit vagy hozzátesz. Majd indítja a 2. fázist.

A 2. fázis a mostani kiemelésnek felel meg. Ekkorra a cikk már csillog-villog, tartalma, formája, helyesírása rendbe van téve, többen átnézték, javították, sok kifogás nem jöhet ellene, hogy megérdemli a csillagot. Ez egy eléggé formális szavazást jelent szerintem. Valóban kell hozzá 5 ember, de részükről a teendő minimális, csak annyi, hogy el kell olvasni a cikket és értékelni kell. (ezért jó, ha minél rövidebb a cikk szövege).

Ahogy a múltkor írtam, nekem a kiemelési eljárásban mondjuk 2-3 nap nem elég egy ilyen hosszúságú cikk átolvasásához és javításához (esetleg források kereséséhez). Nem szeretem a szoros határidőt sem. A jelenlegi eljárásban a kifogásokat az a szerkesztő válaszolja meg, illetve javítja a cikket, aki kiemelésre vitte, azaz ez 1 ember. Gondolom evidens, hogy több ember többet tud javítani egy cikken, mint az az egy szál ember.

Van még egy olyan feltétel is a kiemelési eljárás során, hogy a cikk hossza nem növekedhet túlságosan (azt hiszem nem szabad, hogy ez +10% legyen vagy afölötti, de utána kellene nézni). Tehát igazából ekkor már sem szabad bővíteni a cikket, csak a meglévő szöveget javítani, ami nem jár lényeges karakterszám-növekedéssel.

Tehát a jelenlegi eljárásban több olyan korlát van szerintem, ami akadályozza a produktív munkát. misibacsi*^üzenet 2020. december 4., 15:30 (CET)

Hip-hip és pezsgődurranás! Megvannak a szavazatok, gratulálok! Akár le is zárhatod, mert úgy láttam, nem maradt nyitott kérdés. (bár tüzetesen nem néztem át a kötetlen részt, de részemről rendben vannak a változtatások). misibacsi*^üzenet 2020. december 25., 16:54 (CET)

Apollo parancsnoki és műszaki egység - konvertálás

Szia!

Az infoboxban van pár számérték, amit feltehetően az enwikiről másoltál át, mert birodalmi egységek vannak benne megadva, ráadásul nálunk nem létezik "cvt" sablon, így mindegyik hibásan jelenik meg, pirossal. Hogy nem vetted észre?

A birodalmi egységek természetesen felejtősek, ezeket nehogy beleírd, helyette az egyenkénti konvertálást tudom javasolni, például ezen az oldalon, amit rendszeresen használok hasonló esetekben:

https://www.onlineconversion.com/

A hossz, távolság, illetve a tömeg ezeken az oldalakon vannak:

• https://www.onlineconversion.com/weight_common.htm
• https://www.onlineconversion.com/length_common.htm

misibacsi*^üzenet 2020. december 14., 10:37 (CET)

@Misibacsi: Átírtam.Moonwalkr ^vita 2020. december 14., 11:19 (CET)

Rendben, kösz. misibacsi*^üzenet 2020. december 14., 12:21 (CET)

Apollo parancsnoki és műszaki egység - kérdések

Szia!

Pár kérdés, illetve megjegyzés a cikk olvasása közben.

"Ekkor született meg az Egyesült Államokban a szándék, hogy ember juttat a Holdra" - Talán érdemes volna megemlíteni, hogy a CIA jelentések szerint a szovjetek is a Hold emberes elérésén dolgoztak, ez az infó is ebbe az irányba vitte a folyamatot, talán gyorsította is a végrehajtását. Azt hiszem, ez az Apollo-8 dokumentumfilmben hangzott el.

@Misibacsi: Na itt megálltam kicsit. Pont az a gondom, hogy hol találok forrást ahhoz, hogy a CIA is besegített a Kennedy-döntésbe. Mert nyilvánvaló, amit írsz, csak én nem emlékszem olyan forrásra, ami ezt a részletet alátámasztaná, az meg nekem kevésnek tűnik, hogy „Azt hiszem, ez az Apollo-8 dokumentumfilmben hangzott el”, bocs.Moonwalkr ^vita 2020. december 14., 15:23 (CET)

@Misibacsi: Ja és a forráskeresés közben ugrott be, hogy nem is igaz! Mert a szovjetek Kennedy döntésének pillanatában még csak ott tartottak, hogy röhögjenek a markukba, hogy Gagarinnal megint borsot törtek a szovjetek orra alá és eszük ágában sem volt a Holdra menni. Az a döntés csak tényleg AZUTÁN született meg, hogy Kennedy kimondta az „A”-t. Tehát úgy igaz a mondat, ahogy leírtam: Amerikában megszületett a szándék, hogy embert juttatnak a holdra és ezt nem gyorsította semmi, mert az ellenszándék csak ezt követően született meg Moszkvában is. Moonwalkr ^vita 2020. december 14., 15:58 (CET)

"6315 oxidálószert fogadott magába, amelynek teljes térfogata 4573 m3) volt."

Hiányzik a dimenzió. A második számérték túl nagy.

Kicsit lejjebb: "ugyanúgy azonos méretben, 3201 befogadó képesség mellett." Mi a dimenziója?

"áramerősségük pedig 1250 amper volt". - Ez elírás lehet, túl nagynak tűnik.

@Misibacsi: Szia! a 6315, a 3201 kapott dimenziót, a 4,573 m3 pontosításra került (nem volt benne tizedesvessző) és az 1250 amper is átalakult 1250 voltamperré (bár nagyon nem vagyok villanyszerelő) Moonwalkr ^vita 2020. december 14., 15:20 (CET)

"tiszta oxigén légkört tartottak fenn" - Nem féltek az Apollo-1 tragédia megismétlődésétől? Az 1/3 légköri nyomás halálosan kevésnek tűnik. Nem "egyharmaddal kevesebb"?

@Misibacsi:Szia! Erre a felvetésre a legkönnyebb a válasz. Egyrészt azért nem féltek az Apollo–1 megismétlődésétől, mert a startkor még normál nyomású levegő (nitrogén-oxigén) atmoszféra volt az űrhajóban (csak a létfenntartó rendszerre kötött űrruhában volt tiszta oxigén), amelyet egy bonyolult mechanizmussal cseréltek kisebb nyomású oxigénre, ahogy emelkedett az űrhajó és csak a célérték volt a csökkentett nyomású tiszta oxigén. Másrészt: az 1/3 oxigén nyomás is igaz, mert ha a levegő tömegét kitevő 78%-nyi nitrogént kivonjuk, a maradék oxigén mindössze 21%-nyi nyomást képvisel, mégis alkalmas a légzés fenntartására, tehát az 1/3 nyomású tiszta oxigén még majdnem sok is, kis túlbiztosítás. Moonwalkr ^vita 2020. december 14., 14:15 (CET)

OK, értem, oxigén rendben. misibacsi*^üzenet 2020. december 14., 14:45 (CET)

misibacsi*^üzenet 2020. december 14., 12:34 (CET)

Szovjet holdprogram

Szia!

Egy kis információ a témáról, hogy a szovjetek foglalkoztak-e a Hold meghódításával:

https://science.howstuffworks.com/5-secrets-about-soviet-space-program.htm#pt3

"As it turns out, it was a race — but the world didn't know for sure until 1989. That's when the Soviets let a group of U.S. scientists tour relics of the communist country's manned lunar program dating from the 1960s and 1970s. Among the equipment was an advanced lunar-landing craft and Earth-return module, indicating not only that the communist nation had a lunar program, but that they were actually quite serious about it [source: Wilford]. The Soviets might have even beaten the U.S. to the moon except for one problem: the rockets. They just didn't have the power to launch equipment with the complexity needed for a moon landing. Tests flights produced mixed results, and in the face of several American successes, the Soviets scrapped the program in the 1970s [source: Hardigree]." (formázás tőlem)

Nem mellékes, hogy a legnagyobb fejlesztőjük, Koroljov 1966-ban meghalt, majd 1969-ben az amerikaiak elérték a Holdat, utána már nem volt értelme ezen dolgozni a szovjetek részéről.

Egy másik oldal:

https://www.popularmechanics.com/space/rockets/a22531/why-didnt-russia-make-it-to-the-moon/

"On July 3, 1969, just 17 days before Neil Armstrong and Buzz Aldrin walked on the lunar surface, the USSR made its second attempt to test-fire its own moon rocket, known as N1.

No official announcement about the secret mission had ever been made, but in subsequent passes over the Soviet test range in Tyuratam, Kazakhstan, U.S. spy satellites glimpsed utter devastation at one of the two launch pads known to host the moon rocket.

The Soviet Union didn't know it at the time, but its hopes for reaching the moon also ended on that charred launch pad in 1969."

misibacsi*^üzenet 2020. december 15., 10:02 (CET)

@Misibacsi: Igen, ez mind igaz, azt nem vitatom, hogy a szovjeteknek is volt holdprogramjuk. Én azt mondom, hogy Gagarin (vagy a másik oldalon az első amerikai űrhajós) repülése utánra nem voltak hivatalos, a politika által is támogatott tervek az egyik oldalon sem, hanem amikor az USA vereséget szenvedett az első ember űrbe juttatásában, akkor kezdtek el vakarózni, hogy mi legyen, mert a vereségbe nem nyugodhatnak bele simán. Kennedy akkor mondta be az all-int az Apollo-programmal és szabott új irányt (emlékezhetünk arra is, hogy ők is tépelődtek, hogy űrállomás, esetleg holdszonda, vagy emberes holdraszállás). A szovjetek pedig csak válaszul indították be a maguk holdprogramját, amely így későbbi keltezésű, mint az Apollo-program és a CIA az Apollo-döntés előtt még nem tudott olyan híreket hozni, amelyek gyorsították, vagy segítették a döntést a holdra szállás elhatározását illetően. Minden, amit itt meghivatkoztál későbbi az egész folyamatot elindító döntésnél. Moonwalkr ^vita 2020. december 15., 11:45 (CET)

Ennek az infónak most nem az volt a célja, hogy Kennedy bejelentését a szovjet tervekkel támassza alá, hanem csak annyi, hogy létezett az 1960-as évek elején szovjet Hold-program fejlesztés, tehát az oroszok "nem kezdtek el vakarózni, hogy mi legyen", hanem folyamatosan a saját Holdprogramjukon dolgoztak. Az N1 fejlesztéséről és kudarcairól nyilván többet tudsz, mint én. Tehát próbálkozásból nem volt hiány.

Mindig nehéz megállapítani, hogy ennek vagy annak ez vagy az volt a kiváltó oka, tehát az ok megjelölése nem szükséges a cikkbe, de szerintem nyilvánvaló, hogy mivel a szovjetek foglalkoztak a holdraszállással, arról a CIA-n keresztül az amerikai elnöknek is tudnia kellett. Ennek dátuma megkérdőjelezhető, nincs róla biztos infóm. De miért hagytak volna fel a fejlesztéssel 1961 után? Ennek nem látom okát. misibacsi*^üzenet 2020. december 15., 12:06 (CET)

Holdkomp LLRV/LLTV

Szia! Akartam kitenni érdekességnek a repülő ágykeret-sztorit, de a szakasz nincs forrásolva. Nem tudnál az állításra tenni esetleg egy lábjegyzetes forrást? Köszönöm előre is :) Xia ^Üzenő 2020. december 16., 20:28 (CET)

@Teemeah, Xia: Köszi az észrevételt, mert nem vettem észre, hogy ezt a szakaszt nem forrásoltam. Most vannak benne alátámasztó ref-ek, így most már szabadon használható. Moonwalkr ^vita 2020. december 17., 09:25 (CET)

Köszi! Xia ^Üzenő 2020. december 17., 13:19 (CET)

Holdkomp infobox

Szia! Az ilyen infoboxokat nem szeretjük, nem csak nagyon elavulttá teszi a kinézetet, de kezelni is nehéz. Nincs egyetlen infobox sem, ami megfelelő erre a szerkezetre? Xia ^Üzenő 2020. december 22., 12:33 (CET)

@Teemeah: Talán ott van az űrhajó infobox. Majd kipróbálom. Moonwalkr ^vita 2020. december 22., 17:04 (CET)

Kennedy Űrközpont 39. indítóállás - jelölés jó szócikknek

Szia!

A legfontosabbat, az adminisztrálást nem vitted végig!

Erre az oldalra kellene beszúrni, úgy látom legalulra: WP:JJSZ.

misibacsi*^üzenet 2020. december 30., 11:29 (CET)