Szerkesztő:KAIRSESV/A Benelux államok régiói
Tartományok[szerkesztés]
1. Frízföld
2. Groningen
3. Drenthe
4. Észak-Holland
5. Dél-Holland
6. Utrecht
7. Zeeland
8. Flevoland
9. Overijssel
10. Gelderland
11. Észak-Brabant
12. Limburg
13. Antwerpen
14. Limburg
15. Flamand-Brabant
16. Nyugat-Flandria
17. Kelet-Flandria
18. Brüsszel
19. Hainaut
20. Vallon-Brabant
21. Namur
22. Liège
23. Luxembourg
24. Diekirch
25. Luxemburg
26. Grevenmacher
A tartományok összefoglaló táblázata[szerkesztés]
| Ország | Kulturális régió | Tartomány | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Magyarul | Hollandul | Franciául | Németül | Frízül | Limburgiul | Luxemburgiul | ||
| Hollandia hollandul: Nederland |
Frízföld | 1. Frízföld | Friesland | Frise | Friesland | Fryslân | Frieslandj | Friesland |
| 2. Groningen | Groningen | Groningue | Groningen | Grinslân | Groninge | Groningen | ||
| 3. Drenthe | Drenthe | Drenthe | Drenthe | Drinte | Drenthe | Drenthe | ||
| Hollandia | 4. Észak-Holland | Noord-Holland | Hollande-Septentrionale | Nordholland | Noard-Hollân | Noord-Hollandj | Nordholland | |
| 5. Dél-Holland | Zuid-Holland | Hollande-Méridionale | Südholland | Súd-Hollân | Zuud-Hollandj | Südholland | ||
| 6. Utrecht | Utrecht | Utrecht | Utrecht | Utert | Utrech | Utrecht | ||
| 7. Zeeland | Zeeland | Zélande | Seeland | Seelân | Zieland | Zeeland | ||
| Kelet-Németalföld | 8. Flevoland | Flevoland | Flevoland | Flevoland | Flevolân | Flevolandj | Flevoland | |
| 9. Overijssel | Overijssel | Overijssel | Overijssel | Oerisel | Euverijssel | Overijssel | ||
| 10. Gelderland | Gelderland | Gueldre | Gelderland | Gelderlân | Gelderlandj | Gelderland | ||
| Brabant-Limburg | 11. Észak-Brabant | Noord-Brabant | Brabant-Septentrional | Nordbrabant | Noard-Brabân | Noord-Braobantj | Nordbrabant | |
| 12. Limburg | Limburg | Limbourg | Limburg | Limburch | Limburg | Limburg | ||
| Belgium hollandul: België |
13. Antwerpen | Antwerpen | Anvers | Antwerpen | Antwerpe | Antwerpen | ||
| 14. Limburg | Limburg | Limbourg | német Limburg | Limburch | Limburg | Limburg | ||
| 15. Flamand-Brabant | Vlaams-Brabant | Brabant flamand | Flämisch-Brabant | Flaamsk-Brabân | Vlaams-Brabant | Flämesche Brabant | ||
| Nyugat-Flandria | 16. Nyugat-Flandria | West-Vlaanderen | Flandre occidentale | Westflandern | West-Flaanderen | Wes-Vlaondere | Westflandern | |
| 17. Kelet-Flandria | Oost-Vlaanderen | Flandre orientale | Ostflandern | East-Flaanderen | Oes-Vlaondere | Ostflandern | ||
| Brüsszel | 18. Brüsszel | Brussels | Bruxelles | Brüssel | Brussel | Brussel | Bréissel | |
| Vallónia | 19. Hainaut | Henegouwen | Hainaut | Hennegau | Henegouwen | Henegouwe | Hainaut | |
| 20. Vallon-Brabant | Waals-Brabant | Brabant wallon | Waals-Brabant | Waalsk-Brabân limburgis | Waals-Braobant | Wallounesche Brabant | ||
| 21. Namur | Namen | Namur | Namür | Namen | Name | Namuoer | ||
| 22. Liège | Luik | Liège | Lüttich | Luik | Luuk | Léck | ||
| Nagy-Luxemburg | 23. Luxembourg | Luxemburg | francia: Luxembourg | Luxemburg | Lúksemboarch | Luxemburg | Lëtzebuerg | |
| Luxemburg hollandul: Luxemburg |
24. Diekirch | Diekirch | Diekirch | Diekirch | Diekirch | Dikrech | ||
| 25. Luxemburg | Luxemburg | Luxembourg | Lëtzebuerg | Luxembörg | Lëtzebuerg | |||
| 26. Grevenmacher | Grevenmacher | Grevenmacher | Grevenmacher | Grevenmacher | Gréiwemaacher | |||
A régiók története[szerkesztés]
A Frank Birodalom határait i. sz. 700-ig kiterjesztette a Maas folyó vonaláig. 722-ig a birodalomhoz csatolták a mai Benelux államok egész területét a fríz területek kivételével, a birodalom ezen részének neve Austrasia volt. A fríz területeket a frankok 734-ben foglaltak el, ennek neve Frisia volt.
Az egységes Frank Birodalom végét jelentő verduni szerződés értelmében 843-ban I. Jámbor Lajos frank császár három fia felosztotta egymás közt a birodalom területét, így létrejött a Nyugati Frank Királyság, a Keleti Frank Királyság és a Középső Frank Királyság. A mai régiók közül Nyugat- és Kelet-Flandria a Nyugati Frank Királyásg része lett Flandria néven, egészen 987-ig, amikor a megszülető Francia Királyság része lett. A többi terület a Középső Frank Királysághoz tartozott Lotaringia néven, 855-től ez az államalakulat a Lotaringiai Királyság nevet viselte.
_locator_map.svg)
A későbbi grófságok és hercegségek közül elsőként a Hainaut-i Grófság születik meg 900-ban, a többi már a Német-római Birodalom 962-es megszületése után alakul ki: 963-ban Luxemburg, 973-ban Aalst önálló városa, 980-ban a Liège-i Püspökség, 981-ben a Namuri Őrgrófság, 1003-ban a Leuveni Grófság, 1012-ben Zeeland, 1024-ben az Utrechti Püspökség, 1040-ben a Looni Grófság, 1046-ban Oversticht, 1085-ben Brabant megye, 1091-ben a Holland Grófság, 1096-ban a Gueldersi Grófság.
A 12. század elejétől a nemesi családok egyre nagyobb hatalomra tettek szert a Német-római Birodalmon és a Francia Királyságon belül is. Az egymással viaskodó nemesi családok közül több, később jelentős dinasztia is született, amelyek államhatároktól függetlenül szereztek maguknak területeket. A mai Benelux államok területén a következő házak jutottak fontosabb szerephez: Capeting-ház, Dampierre-ház, Flandria-ház, Holland-ház, Luxemburgi-ház, Normandiai-ház, Plantagenêt-ház, Utrechti érsekek, a Valois-ház és a Valois–Burgundi-ház.
A Valois–Burgundi-ház a Valois-ház egyik oldalága, 1363-ban alapították, amikor II. Jámos francia király Burgundiát legfiatalabb fiának, Merész Fülöpnek adományozta. Merész Fülöp 1384-ben feleségül vette III. Margit flamand grófnőt, aki Flamandia és Artois, Namur és Rethel örököse volt. Házasságukkal kezdődik Burgund-Németalföld korszak, amelynek folyamán 1482-ig Németalföld területének nagy része örökösödésen és háborúk révén a Valois–Burgundi-ház birtokába került. Burgund-Németalföldhöz tartozott Holland, Guelders, Brabant, Zeeland, Flamandia, Hainaut, Namur, Luxemburg, Artois, Vermandois és Pikárdia. Független maradt Liége; Utrecht és a hozzá tartozó Oversticht; Cambrai; Calais pedig Nagy-Britanniához tartozott.
A Valois–Burgundi-ház utolsó tagja I. Mária burgundi hercegnő volt, aki 1477-ben apja halála után megörökölte a tartományokat, XI. Lajos francia király fiának akarta megszerezni a hercegnő kezét, ezért seregével megtámadta a tartományokat. A hercegnő segítségére vőlegénye, a későbbi I. (Habsburg) Miksa sietett, és a franciákat sikerült kivernie a Német-római Birodalomhoz tartozó tartományokból, ugyanakkor elveszett Pikárdia, valamint a Burgundi Hercegség francia területre eső részei. 1482-ben, Mária halálával kihalt a Valois–Burgundi-ház, fia, a későbbi I. Fülöp kasztíliai király lett Németalföld ura, és evvel kezdetét veszi a Habsburg-Németalföld kora.
A Habsburg uralom központosítási törekvéseket hozott, ennek értelmében létrejött a Tizenhét Tartomány nevű egység: a korábbi területek perszonálunióban egyesületek, s a továbbiakban együtt öröklődtek. 1543-ban a terület a Habsburgok spanyol ágához került, ezért ekkor Spanyol-Németalföldnek nevezik. A katolikus befolyás ellen az északi, protesténs tartományok fellázadtak 1572-ben. 1579-ben az arrasi unió néven ismert szerződésben a déli tartományok kifejezték hűségüket a spanyol trón mellett, ekkor jött létre Dél-Németalföld, amely magába foglalta Flandriát, Brabantot (amelyhez Vallónia és Limburg is tartozott) és Luxemburgot. 1581-ben az északi tartományok kikáltották függeltenségüket és létrehozták az Egyesült Holland Tartományokat, ide tartozott Holland, Zeeland, Utrecht, Gelderland, Frízföld, Overijssel és Groningen, evvel végetért a Tizenhét Tartmány története. Liége továbbra is független maradt.
1714-ben a spanyol örökösödési háborút lezáró rastatti békeszerződés értelmében Dél-Németalföld a család osztrák ágához került, ezzel megszületett Osztrák-Németalföld. II. József reformjai ellen fellázadtak a flandriai és a brabant területek, ezt az ún. brabant forradalmat az Egyesült Holland Tartományok minden eszközzel támogatta. Végül 1789-es turnhouti csatában a lázadól legyőzték a Habsburg csapatokat, és kikiáltották Egyesült Belga Államokat, amely azonban csak rövid életűnek bizonyult, mivel 1790-en az osztrák helyőrség visszafoglalta Dél-Németalföldet.
A francia forradalmi hadsereg 1792-ben behatolt Oszták-Németalföld területére, 1794-ben pedig az egész területet annektálták. 1795-ben elfoglalták az egyesült holland területeket is, és megalapították a Batáviai Köztársaságot, amely aztán 1806-ban Holland Királysággá változott, miután Napóleon testvérét I. Lajos holland király néven az élére helyezte.
Napóleon legyőzése után, 1815-ben a bécsi kongresszus egy Franciaországgal szemben álló erős államot kívánt létrehozni, ezért megszületett az Egyesült Holland Királyság, amely magába foglalta a mai Benelux államok teljes területét. A belga területek a rájuk terhelt államadósság, a katolikus egyház ellenőrzése és a holland nyelv hivatalossá tétele miatt 1830-ban kinyílvánították a függetlenségüket, a legtöbb ország már 1831-ben elfogadta a Belga Királyság létrejöttét, Hollandia azonban csak 1839-ben. A kiegyezés keretében Belgium visszaadta Limburg és Luxemburg azon területeit, amelyek ma Hollandiához, illetve Luxemburghoz tartoznak. Luxemburg ebben az időben perszonálunióval egyesült Hollandiához. A perszonálunió végül 1890-ben ért véget. Ekkorra alakultak ki a Benelux államok mai határai.
Kulturális régiók[szerkesztés]
Frízföld[szerkesztés]
Frízföld kulturális régió három tartományt foglal magában: Frízföldet, Groningent és Drenthét, itt található a fríz nyelvet beszélő frízek egykori szálláshelyei.
A fríz nyelv a nyugat-germán nyelvek közé tartozik, az angol legközelebbi rokona, mintegy 15.000-20.000 ember beszéli anyanyelvként.[1] Ma három elkülönült nyelvjárásban él, ezek közül a keleti fríz, amelyet Hollandiában használnak, a sztenderd változat; a keleti avagy saterlandi egy szigetnyelvjárás Németország Saterland településének környékén, míg az északi nyelvjárást Schleswig-Holstein tartomány Észak-Frízia járásban beszélik.
A fríz népnévről azt tarják, hogy a fríz frisle 'hajfürtök’, göndör haj' szóból származik[2], és a nép jellegzetes hajviseletére utal. A fríz frisle lehet a forrása a francia frisure 'hajfonat' szónak, amely a német Frisur 'frizura' szón keresztül a magyarba is eljutott.
Groningen tartomány Groningen településről kapta a nevét, erről úgy tartják, hogy személynévi eredetű[3], a legenda szerint egy Grun nevű trójai alapított itt települést i. e. 453-brn.
Drenthe
Hollandia[szerkesztés]
.svg)
A Hollandia avagy Holland földrajzi név sokáig csak a part menti területeket jelölte. A térséget a 12. századig a frízek uralták, ezután a Német-római Birodalomhoz csatolták egészen 1572-ig, amikor is a Németalföld része lett, 1806-ban Napóleon elfoglalta, végül 1815-ben tér vissza Hollandiához. A területet 1840-ben bontották szét a mai Észak-Holland, Dél-Holland, Utrecht és Zeeland tartományokra. A 17. században, a holland aranykor idején vonódott át a Hollandia név az egész országra.
A Holland név a nyugat-germán *holt 'erdő, fa' (vö. holland hout 'fa, faanyag', német Holz 'ua.') és *land 'terület, föld, ország' (vö. holland land, német Land, angol land) elemekből áll.[4]
Utrecht tartomány az azonos nevű Utrecht városról kapta a nevét. Az ut- előtag 'kívül' jelentésű (vö. germán *ūt 'kívül', holland uit 'ua.', német aus 'ua.' és angol out 'ua.'), az utótag a latin traiectum 'átkelőhely' szóból származik. Az elnevezés arra utal, hogy ez az átkelő kijelebb, meszebb található, mint Maas folyón lévő átkelő, vagyis Maastricht.[5]
Zeeland tartomány neve a holland zee 'tenger' és a land 'terület, föld' szavakból áll. A tartományról kapta a nevét Új-Zéland, amelyet 1642-ben fedezett fel Abel Janszoon Tasman holland hajós[5], akiről viszont Tasmania kapta a nevét.
Kelet-Németalföld[szerkesztés]
Flevoland
Brabant-Limburg[szerkesztés]
.svg)
.svg)
Brabant nevében egy középholland brāke 'parlag' (mai holland braak 'parlag') és egy bant 'megye, határ' jelentésű szót fedezhetünk fel[5], az elnevezés eredetileg csak a Brüsszel környéki területekre vonatkozott, a 13. századtól kezdve azonban az egész grófságra átvonódott a név.
A Brabanti Hercegséget 1183-ban alapították meg a Német-római Birodalom részeként. A Limburgi Hercegség egy örökösödési vita nyomán, az 1288-as Worringeni csata után került a Brabanti Hercegséghez. A két terület újra elvált egymástól, amikor létrejött a Tizenhét Tartomány néven ismert államalakulat 1482-ben.
Brabant északi része a németalföldi szabadságharc idején került a hollandokhoz, a déli részek a Habsburgok birtokában maradtak – kisebb megszakításokkal – egészen 1794-ig, amikor Napóleon elfoglalta a mai Benelux államok teljes területét, és új közigazgatás vezetett be, a déli terület ekkor vált szét Dél-Brabant és Antwerpen tartományokra.
Napóleon bukása után a bécsi kongresszus 1815-ben létrehozta az Egyesült Németalföldi Királyságot. Ebben az időben a korábbi Brabant hercegség területe három tartományra tagolódott: Észak-Brabantra, Antwerpenre és Dél-Brabantra.
1830-ban a belga szabadságharc nyomán megszületett Belgium, amely megszerezte Antwerpent és Dél-Brabantot, amelynek neve egyszerűen Brabant lett. 1993-ban, amikor a belga államreform és decentralizáció jegyében létrehozták a Vallon és a Flamand régiót, a Brabantból kiváltak a déli, francia nyelvű területek, az így létrejött Vallon-Brabant Vallóniához tartozik.
Limburg nevében a holland linde 'hárs' és burg 'vár' szavak fedezhetők fel[5], a tartomány Limburg városról kapta a nevét, amely viszont Liège tartományban található. A tartomány története gyakorlatilag megegyezik Brabant történetével, a két terület teljesen együtt mozgott a történelem viharaiban.
Nyugat-Flandria[szerkesztés]
.svg)
Flandria neve a germán *flauma 'elárasztott terület' szóra vezethető vissza, a holland nyelvben a szó valószínűleg fríz eredetű[5]. A Flamand grófság a 9. és a 14. század között állt fenn a Nyugati Frank Királyság 6 grófságának egyikeként, és nem csak a mai nyugat-flandriai területeket foglalta magába, hanem a hódításoknak köszönhetően bizonyos ideig északon Tengermenti Flandriát, amely a mai Hollandia Zeeland tartományának déli részét, délen pedig Artois-i grófságot és Francia Flandriát, amelyek ma Franciaországhoz tartoznak.
A flamand grófi ház kihalása után a Burgundi Hercegség része lett, majd 1482-től a Tizenhét Tartomány egyike, és mint ilyen a Habsburgok uralma altt állt, a Német-Római Birodalom 1556-os felosztását követően a család spanyol ágához került. 1581-ban a tartományok közül a hét északi fellázadt a katolikus uralkodó ellen, Flandria azonban hűséges maradt.
Az Artois-i grófság területét XIV. Lajos francia király foglalta el, a többi terület 1794-ig Habsburg (immár az osztrák ág) birtokában maradt. A köztársaság és Napóleon idején Franciaország szerves része volt,a bécsi kongresszus viszont az Egyesült Holland Királyságnak adta (Tergermenti Flandria kivételével) Belgium 1830-as megszületéséig.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Hutterer Miklós 1986. A germán nyelvek. Gondolat Kiadó. Budapest. 201. old.
- ↑ A fríz szócikk a Magyar etimológiai szótár-ban az Arcanumon.
- ↑ John Lothrop Motley 1867. History of the United Netherlands. 3. kötet. 270. oldal
- ↑ A holland címszó az Oxford English Dictionary-ben.
- ↑ a b c d e Kiss Lajos 1978. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai kiadó. Budapest.