Szalkai Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szalkai Lajos
Született 1862. március 18.[1]
Ópályi
Elhunyt 1930. június 21. (68 évesen)
Budapest
Foglalkozása színész, színigazgató

Szalkai Lajos, névváltozat: Szalkay, született Propper (Ópályi, 1862. március 18.Budapest, Erzsébetváros, 1930. június 21.)[2] színész, színigazgató.

Életútja[szerkesztés]

Propper Ferenc földbérlő és Berger Mária fia. 1883. június 16-án Kolozsvárott lépett a színipályára mint kardalos. 1884 márciusában Tóth Béla, 1886-ban Nagy Vince, majd Zoltán Gyula, 1889-ben Somogyi Károly, 1890-ben Völgyi György és Somogyi, 1891-ben Völgyi Ödön és ifj. Károlyi Lajos voltak az igazgatói. 1894-től ő is színigazgató lett. 1894–95-ben Veszprémben, 1895–96-ban Szatmáron, 1897–98-ban Kassán és Eperjesen, 1898–1900 között Székesfehérvárott, 1900–01-ben ismét Szatmáron, 1901–1903-ban Miskolcon működött. 1903. április 12-én a fővárosban megnyitotta az Új Színházat. 1905–06-ban a békéscsabai színházat vezette. 1905. október 29-én Szarajevóban hirdette a magyar színművészetet, majd 1906. június 12-én bevonult Eszékre is. 1906-tól 1915-ig a székesfehérvári társulatot igazgatta. 1907-ben Pápán, Szombathelyen, Székesfehérváron játszottak, ahol 1908. december 10-én az Ideges nőkben megülte működése negyedszázados évfordulóját. 1914-ben Újpesten, 1915-ben Losoncon is tartottak előadást. 1919. január 9-én nyugdíjba ment.

Családja[szerkesztés]

Felesége, Kövesi Róza, színésznő (Kövessy Albert nővére) 1863-ban, Nyíregyházán született. Színpadra először 1878-ban, Szalontán, Szegedi Mihálynál lépett. Nyugalomba 1910. december 27-én vonult. 1898. december 29-én kötött házasságot Szalkaival Székesfehérvárott.[3] Leányuk, Szalkai Sári színésznőként 1913. február végén lépett színpadra, Székesfehérvárott, Murai Károly Huszárszerelem című egyfelvonásos vígjátékában, Hüppig Sárika szerepében.

Filmszerepei[szerkesztés]

  • Maki állást talál (1916, rövid)
  • A szerencse fia (1916) – Szűcs, könyvkiadó
  • A háromfejű ember (1916, szkeccs)
  • Lotti ezredesei (1916) – nadrágkirály
  • Harrison és Barrison (1917)
  • A piros bugyelláris (1917)
  • Jobbra én, balra te (1917) – Bollmann
  • Tatárjárás (1917) – Lohonyay tábornok
  • A drótostót (1918)
  • Harrison és Barrison II. (1918)
  • Luxemburg grófja (1918) – Pelegrin jegyző
  • Az iglói diákok (1918) – Odrobina Janó, a kocsmáros
  • Leányvásár (1918) – Harrison, börzekirály
  • A dada (1919)
  • Pax Vobiscum (1920)
  • Szép Ilonka (1920) – Peterdy szolgája
  • Viola, az alföldi haramia (1920)
  • Ha megfujják a trombitát (1921) – Brobolya Gyúró
  • Drakula halála (1921)
  • Pesti csibészek Párizsban (1924) – Szepi, öreg csibész
  • Béke galambjai (1924, szkeccs) – öreg Brobolya
  • Szulamit (1924, szkeccs) – Mr. Rodi (színpadi részben)

Producer[szerkesztés]

  • Béke galambjai (1924, szkeccs)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]