Szakács Györgyi
Szakács Györgyi | |
Született | 1951. március 1. (73 éves) Baks |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Szlávik István |
Gyermekei | Csiszár Éva, Szlávik Juli, ifj. Szlávik István |
Foglalkozása | jelmeztervező |
Iskolái | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (1969–) |
Kitüntetései |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szakács Györgyi (Baks, 1951. március 1. –) Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar jelmeztervező.
Életpályája
Kisgyermekkorát Szentendrén töltötte, majd a Gellérthegyen nőtt fel. Édesanyja a Váci utcában vezetett divatszalont és napi kapcsolatot ápolt Rotschild Klárával illetve a korszak Váci utcai szalonjait meghatározó közeggel.[1] A divat, az esztétikum, a korszak Belvárosának világa és az irodalom hatottak rá kamaszként. 1965-1969 között a Kaffka Margit Gimnázium kitűnő tanulója. 1969-től a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója. 1974 óta jelmeztervező. A színháztörténeti jelentőségű "nagy kaposvári időszak" (kaposvári Csiky Gergely Színház) összes jelentékeny előadásának tervezője, a jelmeztervezés nyelvújítója (olyan előadásokkal, mint az Ács János rendezte Marat halála 1981-ben). A kecskeméti Katona József Színház tagja volt 1976-tól 1979-ig. 1979-től 1988-ig a Miskolci Nemzeti Színház, 1988 és 1991 között pedig a Nemzeti Színház jelmeztervezője volt. 1991-ben a budapesti Katona József Színház tagja lett. A stuttgarti Theater Tri-Bühnének is tagja volt. Lipcsében Muszorgszkij: Borisz Godunov, Lyonban pedig Mozart: Don Giovanni című operájához készített jelmezeket. A napfény íze című film jelmeztervezéséért Genie-díjra jelölték. 2007-ben Szakács Györgyi címmel 40 perces portréfilmet készített róla a Duna Televízió. Több, mint 800 darabhoz tervezett jelmezeket magyar színházaknak, a valaha élt egyik legtöbbet tervezett aktív jelmeztervező. Tervezett jelmezeket játék- és tévéfilmekhez, dolgozik külföldi színházaknak is. Filmes életműve sem marad el rendkívüli művészi minőségű, formanyelvteremtő színházi pályája mögött. Válogatott csoportos kiállítása volt Prágában, 1982-ben Újvidéken, 1983-ban pedig Budapesten, a Műcsarnokban. Kosztümtörténeti műveltsége páratlan. Viselet és jelmez magángyűjteménye egyedülálló gazdagságú, fontos számára a múlt szépségeinek megmentése és megőrzése.
Férje: Szlávik István, Jászai Mari-díjas díszlettervező. Gyermekei: Csiszár Éva, Szlávik Juli (1985), jelmeztervező, ifj. Szlávik István (1994).
Színházi munkáiból
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 423!!!.[2]
|
|
Miskolci Nemzeti Színház
|
|
Kecskeméti Katona József Színház
|
|
Nemzeti Színház
|
|
Budapesti Katona József Színház
|
|
Filmek
Játékfilmek
- Hatásvadászok (1983)
- Elveszett illúziók (1983)
- Mária-nap (1984)
- Szerencsés Dániel (1985)
- Csak egy mozi (1985)
- Idő van (1985)
- Eszterkönyv (1990)
- Melodráma (1991)
- Bűvös vadász (1994)
- Ébredés (1995)
- A napfény íze (1998)
- Jadviga párnája (2000)
- Szembesítés (2001)
- Csocsó, avagy éljen május elseje! (2001)
- A Hídember (2002)
- Világszám! (2004)
- Sorstalanság (2005)
- A harag napja (2006)
- Rokonok (2006)
- Vadászat angolokra (2006)
- A hét nyolcadik napja (2006)
- Eszter hagyatéka (2008)
- Good (2008)
- Clara (2008)
- Visszatérés (2011)
- A martfűi rém (2017)
- Félvilág (2017)
- Napszállta (2019)
- Fűzfa (2020)
- Zárójelentés (2020)
Tévéfilmek
- Vizsgálat Martinovics Ignác szászvári apát és társainak ügyében (1980)
- A revizor (1984)
- Linda (1984)
- Csinszka (1987)
- Groteszk (1989)
- Offenbach titkai (1996)
- Hóesés a Vízivárosban (2004)
Díjai
- MAFILM-díj (1985)
- Jászai Mari-díj (1986)
- Kossuth-díj (1998)
- Hevesi Sándor-díj (2015)
- Színikritikusok díja (16 alkalommal)
Jegyzetek
- ↑ Filmkultúra.hu
- ↑ 2011. november 8.-i lekérdezés
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- Magyar Állami Operaház
- Artportal