Ugrás a tartalomhoz

SUGÁR Üzletközpont

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Sugár áruház szócikkből átirányítva)
SUGÁR Üzletközpont
A SUGÁR Üzletközpont (jobbra) és az IKEA bútoráruház (balra) Zugló felől
A SUGÁR Üzletközpont (jobbra) és az IKEA bútoráruház (balra) Zugló felől
Cím Magyarország, Budapest, XIV. kerület, Örs vezér tere 24.
Építési adatok
Építés éve19751980
Megnyitás1980. november 7.
Rekonstrukciók évei20042007
TervezőBUVÁTI
Kivitelező31. sz. ÁÉV
Építési költség700 millió Ft (1980)
Hasznosítása
TulajdonosKeringatlan Kft.
Elhelyezkedése
SUGÁR Üzletközpont (Budapest)
SUGÁR Üzletközpont
SUGÁR Üzletközpont
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 16″, k. h. 19° 08′ 16″47.504361°N 19.137750°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 16″, k. h. 19° 08′ 16″47.504361°N 19.137750°E
Térkép
SUGÁR Üzletközpont weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz SUGÁR Üzletközpont témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A SUGÁR[1] Üzletközpont Budapest egyik legendás bevásárlóközpontja, mely az Örs vezér tere zuglói oldalán található. 1980. november 7-én nyílt meg. Ez Magyarország első olyan bevásárlóközpontja, ahol – a korszak nagyáruházainak szokásos belső kialakításától eltérően – az üzletek és szolgáltatóegységek egy központi fedett tér köré szerveződtek. Az akkoriban újszerűnek számító elrendezés jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a SUGÁR ma, a modern plázák korszakában is versenyképes tud maradni.

Története

[szerkesztés]

A kezdetektől az átadásig

[szerkesztés]

A terület története a szocialista városfejlesztés hatvanas évekbeli időszakára nyúlik vissza. Ekkor döntöttek arról, hogy az ötvenes években épült Kerepesi úti lakótelep folytatásaként modernebb, nagypaneles lakóövezet létesüljön a Nagy Lajos király útja túloldalán, Füredi úti lakótelep néven, amelynek komplett városrészközpont-funkciót szántak. Az ötvenes években még csak a Stadionig tervezett 2-es metrót is úgy tervezték újra, hogy az Örs vezér téren legyen a végállomása (a HÉV-et viszont megrövidítették, hogy ne járjon párhuzamosan a metróval).

A telek beépítésére pályázatot írtak ki, amelyet a BUVÁTI (Budapesti Városépítési Tervező Iroda) építészkollektívája: Iványi László, Kovács Balázs és Zádori Attila nyert meg. A SUGÁR sokáig épült: a hatalmas munkagödröt 1975-ben kezdték kiásni, az alapozás talajmechanikai okok miatt a tervezettnél hosszabb ideig tartott, de 1980 őszére végül elkészült az épület, s az átadásra november 7-én került sor. Közben az eredeti terveket többször módosították, és a kivitelezés magában foglalta az akkor már széles körben használt házgyári elemek alkalmazását is.

A fénykor

[szerkesztés]

A SUGÁR a maga idején valóságos luxusnak számított. Egyetlen „riválisa” akkoriban még csak a Skála-Coop áruházai voltak. Az új áruházat 1981. április 23-án Kádár János pártfőtitkár is megtekintette, hivatalos látogatás keretében.[2]

A belső terek meghatározó színét, a sötétbarnát és a padlizsánlilát jól kiegészítette a sötétsárga pietra-burkolat. A hazai közönség itt láthatott először olyan térrácsos, kupolasoros felülvilágítót, amelyen át természetes fény tódult be a központi, tágas közlekedőtérbe (a kerengőbe, ahogy akkor nevezték) és az emeleti passzázsra. A földszint és az emelet között a csempeburkolatos lépcsőkön kívül mozgólépcsőn is lehetett közlekedni. A földszinten iparművész tervezte szökőkút, japánkert és emelt növényágyások körül narancsszínű ülőkéken pihenhettek a vásárlók, nézelődők. A klimatizálást légkondicionálók biztosították.

Az áruház megnyitásakor szinte minden akkori nagyobb hálózat képviseltette magát: volt benne Javszer, Röltex, Patyolat, Ezermester Úttörő- és Barkácsbolt, kétszintes Keravill és Vasedény, Szivárvány, Aranypók, Ofotért, Sportszer- és Játék-, Háztartási- és Illatszerbolt, Óra-Ékszer, IBUSZ és posta (ezek részben ma is bérlők az üzletközpontban), továbbá szépségszalon, fodrászat, könyvesbolt, cipőjavító, az emeleten presszó, drinkbár, snack-bár, söröző, szendvicsbüfé, látványkonyha, cukrászat és még sok más üzlet. A legtöbb vásárlót azonban a földszinten lévő, luxuskialakítású Csemege szupermarket vonzotta, amely hosszú évekig az ország legnagyobb alapterületű, legjobban ellátott élelmiszer-áruháza volt, hatalmas áruválasztékkal.

A Keravillnál zsilipes berakodást alakítottak ki: a szállítók egy előtérbe tudtak lepakolni, ahonnan az árut később lehetett az eladótérbe átszállítani, így nem volt szükség állandó jelenlétre, a bolti dolgozók és a szállítók tevékenysége egymástól függetlenül, zavartalanul folyhatott. A tv-osztályon képmagnót állítottak be, hogy a televízió-készülékeken adásszüneti napokon is mehessen műsor. A hanglemezosztályon megjelentek az első olyan pénztárgépek, amelyek „áruforgalom-gyűjtésre”, azaz a tételenkénti fogyás lekövetésére is képesek voltak.

Bevezették az előjegyzéses rendelést, Budapesten belül pedig a házhoz szállítást.

Az áruház mögött nagy alapterületű, ingyenes felszíni parkoló várta az autón érkezőket. A gyerekkocsival, tolószékkel érkezők számára rámpát alakítottak ki, amelyen akadálymentesen meg lehetett közelíteni a felső szintet. A Kerepesi út és a HÉV-vágányok felett gyalogoshíd létesült, hogy a kőbányai oldalon lévő lakótelep, BKV-végállomások és bódésorok felől az Örs vezér téri aluljáró megkerülésével is elérhető legyen a SUGÁR.

Az üzletközpont körüli tágas fórumon rendszeresen voltak ünnepi vásárok, kézműves és népművészeti árusítások, könyvnapi rendezvények, bemutatók, amelyek rengeteg érdeklődőt vonzottak. Időnként szabadtéri színpadot is felállítottak, ahol ismert művészek az áruházat népszerűsítették. A beltéri „SUGÁR ALBUM” rendezvényeken neves színészek, írók vettek részt.

A nyitvatartás ugyancsak újdonságnak számított: az akkor megszokott este 6 óra helyett a SUGÁR üzletei, szolgáltatóegységei hétköznap este 8-kor zártak, de a szupermarketben 9-ig lehetett vásárolni, majd – a hétvégi nyitvatartás bevezetését követően – szombat-vasárnap is, délután 5-ig.

A SUGÁR Áruház reklámarca Liener Márta volt, reklámszlogenje pedig a „CSAK EGY UGRÁS A SUGÁR”, ami arra utalt, hogy a főváros egyik legfrekventáltabb tömegközlekedési csomópontjában lévő üzletközpont bárhonnan, még a Pest környéki agglomerációból is könnyen és gyorsan elérhető.

1990 után

[szerkesztés]
Az üzletközpont 2011-ben
A belső tér 2017-ben

A rendszerváltás után a SUGÁR sokáig változatlan maradt. „Retró” hangulata már 1990-ben érződött, a szomszédságában átadott IKEA hatására, de különösen szembeszökővé akkor vált, amikor 2002-ben, az Örs vezér tér túloldalán megnyílt a nagy konkurencia, az Árkád üzletközpont, amely alaposan feladta a leckét a SUGÁR számára. 2003-tól az áruház már a Fotex csoport része, amely a kihívásra válaszul 2004 és 2007 között kívül-belül felújította az üzletközpontot. Az épület homlokzata korszerűbb borítást kapott, és jelentősen megújultak a belső terek, a padlóburkolatok, álmennyezetek, üzletportálok. Az eredeti térrácsos felülvilágító helyére új, dongaboltozatos szerkezet került, amely motorosan nyitható ablakaival a központi térnek immár nemcsak a bevilágítását, hanem a szellőztetését is biztosítja. Megtörtént a régóta esedékes teljes körű gépészeti felújítás. Újabb mozgólépcsőket és nagy kapacitású liftet is üzembe helyeztek a teljesen átformált II. szint eléréséhez: az emeleten többtermes mozi és kiállítóterem létesült, az egykori irodahelyiségek helyén üzletek és éttermek nyíltak, így nemcsak a szintek számát sikerült eggyel megnövelni, hanem a funkcionalitás is bővült. Több lett a mozgáskorlátozottak közlekedését segítő rámpa. A korábban raktárnak használt pinceszintet teremgarázzsá alakították át. Mindezekkel az üzletközpont területe 35 ezer négyzetméter fölé nőtt. A Kerepesi út és a HÉV-vágányok fölötti gyalogoshíd, amely eredetileg a Gyakorló utcai lakótelephez épült, az Árkád átadása óta a két konkurens üzletközpontot kapcsolja össze, így azok egymást erősítő hatása is érvényesülhet. 20032004-ben, amikor az IKEA-t bővítették, parkosításra került a SUGÁR és a bútoráruház közötti, korábban parkolónak használt területet.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. hivatalosan csupa nagybetűvel bejegyzett és használt márkanév
  2. https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-K2ltQXgzeVFPeWE3eUJabi9DZ2cwdz09

Források

[szerkesztés]