KÖKI Bevásárlóközpont

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
KÖKI Bevásárlóközpont
Cím Magyarország, Budapest, XIX. kerület, Vak Bottyán utca 75/A-C.
Építési adatok
Építés éve2008-2011
Megnyitás2011. október 14.
TervezőZepkó Ferenc vezető tervező, Kiss Judit,
Kaczurné Molnár Ágota,
Nagy László társtervezők,
Szabó Zoltán statikus tervező.
Belsőépítészet: Terem Kft.
Vállalkozó(k)R-CO Ingatlanforgalmazó Zrt.
KivitelezőStrabag Zrt.
Építési költség44,5 milliárd forint[1]
Hasznosítása
Felhasználási területkereskedelmi, iroda, vendéglátás
TulajdonosErian Holding AG. (Svájc)[2]
BérlőSinsay, Cafe Frei, CCC, Pull&Bear, Stradivarius, Triumph, Cropp, House, Reserved, Flashkart
Alapadatok
Alaprajzszintek alaprajza
Alapterület58 000 (ebből bruttó kiskereskedelmi alapterület: 50 000) m²
Egyéb jellemzők
Emeletek száma3
NevezetességeiE-gokart pálya
Elhelyezkedése
KÖKI Bevásárlóközpont (Budapest)
KÖKI Bevásárlóközpont
KÖKI Bevásárlóközpont
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 27′ 46″, k. h. 19° 08′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 46″, k. h. 19° 08′ 47″
KÖKI Bevásárlóközpont weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz KÖKI Bevásárlóközpont témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A KÖKI Bevásárlóközpont és irodaközpont Budapesten, az M3-as metró kőbánya-kispesti végállomásánál. Neve a forgalmas Kőbánya-Kispest csomópont nevének közkeletű rövidüléséből ered. A beruházó R-CO Ingatlanforgalmazó Zrt. 2008-ban kezdte meg az építkezést. A nyitást 2011 szeptemberére tervezték,[3] végül 2011. október 14-én adták át.[4] A bevásárlóközpontot az R-CO kétharmad részben állami hitelből építette, ám a beruházó a megnyitás után alig egy évvel pénzügyileg teljesen ellehetetlenült és felszámolás alá került, jelentős pénzügyi veszteséget okozva ezzel a befektetőinek. A bevásárlóközpontot 2012 óta egy felszámolócég próbálja értékesíteni.

A létesítmény története[szerkesztés]

Az építés előkészítése[szerkesztés]

A terület 2004-ig különböző állami szervezetek tulajdonában állt, az üzletközpont által elfoglalt terület keleti végénél az 1980-ban átadott és rossz műszaki állapotú, forgalmas buszállomás, nyugati részén pedig a Kúttói erdő egyik maradványa állt. 2004-ben offshore hátterű vállalkozások aktivizálódtak és szerezték meg a terület fölötti tulajdonjogot. Előbb 2004 augusztusában a nyugati részen lévő kiserdőt adták el az OBI barkácsáruháznak 1,25 milliárd forintért, majd Virgin-szigeteken és Szingapúrban bejegyzett cégek útján az R-CO Ingatlanforgalmazó Zrt-nek.[5] 2005-ben a főváros elé terjesztették a terület beépítésének tervét, amely a fővárosi közgyűlés elutasított, majd jóváhagyott. A beruházást addig vezénylő Raiffeisen-csoporthoz tartozó ingatlancég ekkor kiszállt az üzletből és az R-CO nevű vállalkozásnak adta át a stafétát. A Magyarországon működő politikai pártokhoz több szálon is kötődő R-CO sikerrel vette rá az önkormányzatot, hogy megváltoztassa a területre vonatkozó építési szabályozást és 70%-os beépítést engedélyezzen.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Jelentős próbatétel volt az építkezés finanszírozásához szükséges pénzösszeg előteremtése. A vállalkozás elindításának költségeit 40 milliárd forintra becsülték, a Raiffeisen-csoport üzletből történt kiválása után pedig szinte lehetetlennek tűnt, hogy a szükséges összeget előteremtsék. A R-CO végül sikerrel szerzett befektetőket. Előbb egy ismeretlen tulajdonosi hátterű Svájcban bejegyzett vállalat, a Erian AG fektetett be 13 milliárd forintot. 2009 végén a magyar állam a Magyar Fejlesztési Bank révén 26,4 milliárd forintnyi hitelt adott az építkezéshez, így a 2008-as pénzügyi válság által fenyegetett vállalkozás végül kétharmad részben állami tőkéből tudott tovább építkezni.[1]

Az építés[szerkesztés]

A bevásárlóközpont generálkivitelezésére kiírt pályázatot a Strabag Zrt. nyerte meg.[6] Az építést 2008-ban kezdték meg, de a bíróság helyi lakosok benyújtott keresete miatt felfüggesztette az építkezést, amit 2008. november végén feloldottak, és az építkezés folytatódhatott.[7] 2010 áprilisára a pinceszint teljesen, a földszint 90%-ban, az emeletek 35%-ban elkészültek.[8] Az építkezésen naponta kb. 1000 ember dolgozott, mely a szakipari munkák esetén elérheti a napi 6-7000 főt is.[8] A KÖKI Bevásárlóközpont háromszintes bevásárló- és szórakoztatóközpontnak épült, amelyben több mint 200 üzlet, egy barkácsáruház, egy 5000 négyzetméteres hipermarket,[9] éttermek, kávézók, ügyfélszolgálatok és irodahelyiségek kaptak helyet.[10] 2010 elején a bevásárlóközpont bérbe adott területeinek aránya mindössze 50%-ot ért el.[9] Az építés végére az eredetileg 40 milliárd forintra kalkulált építési költségek alaposan megnövekedtek, a végső számla 44,5 milliárd forintra rúgott.[1]

Közvetlenül a bevásárlóközpont mellett van a 3-as metró dél-pesti végállomása. Ezt egy a meglévő mellett egy második felüljáróval kötötték össze az üzletközponttal, a metró átépített peronjával párhuzamosan pedig fedett autóbusz-végállomást alakítottak ki.[10]

A kivitelező R-CO Zrt. 2011. augusztus 5-re vállalta, hogy forgalomtechnikai buszpróbára nyújt lehetőséget a területen, azonban a cég nem készült el a munkálatokkal a vállalt határidőre, augusztus 24-re sem.[11] A BKV közleménye szerint[11] hiányos az út- és járdaburkolat, a peronokon állványok és építési anyagok vannak, ezért a végállomás utasforgalom lebonyolítására alkalmatlan. Emiatt a 3-as metró területén fenntartották a vágányzárat, azaz a metró csak a Határ úti állomásig közlekedett. A metró végállomását szeptember 3-án adták át az utasforgalomnak.[12] A buszvégállomás üzembe helyezésének további feltétele volt[11] hogy a végállomásra vezető mindhárom út elkészüljön, de 2011. augusztus végére csak az egyik volt használható, a másik kettő kivitelezését ekkor még el sem kezdték. Mivel a munkálatokkal a kivitelező cég nem végzett az előírt határidőre, ezért kötbért fizet a BKV-nak.[11] A buszvégállomást 2011. október 4-én adták át.[13]

Üzleti nehézségek, csőd, új tulajdonos keresése[szerkesztés]

A nyitásra 80%-os bérlői telítettséget sikerült elérni, azonban a működésre egyre jobban rányomta bélyegét a vállalkozás elrontott üzleti terve és a kereskedelmi szempontból rossz kialakítású épület. (Felrótták a központ tervezőjének például azt, hogy a legértékesebbnek számító földszinti területeken buszok állnak, az üzletek a kisebb értékű emeleti helységeket foglalják csak el. Kritika érte az épület belső tagolását, a túl sok oszlopot, a nyitáskor sem elég korszerűnek tűnő bevásárlóteret.[1]) A 2008-as pénzügyi válság elhúzódása miatt a vásárlók várt rohama is elmaradt, így az építtető társaság nem tudta nyereségesen üzemeltetni a bevásárlóközpontot. 2012-ben az R-CO 3,3 milliárd forintos bevételre tett szert, ám ezt a teljes összeget a hitelezők kifizetésére kellett fordítania. Ebben az évben 8,6 milliárd forintos működési veszteség érte a céget, tartozásai pedig 42 milliárd forint fölött jártak, miközben az egész létesítmény értékét maguk is csak 37 milliárd forintra tették.[14][15] Még ugyanebben az évben az R-Co ellen egy kifizetetlen beszállító feljelentése után felszámolási eljárás indult.[16] Az épület működését a felszámolási eljárás nem zavarta, mivel addigra az R-CO egy offshore tulajdonú társaságba szervezte a bevásárlóközpont működtetését.[17][18] A felszámoló 2013 novemberében hirdette meg először eladásra az épületet, ám a 35 milliárd forintért meghirdetett létesítményre egyetlen érvényes vételi ajánlat sem érkezett.[19][20] 2015-ben a felszámoló újabb kísérletet tett a központ értékesítésére, ekkor már 27 milliárd forintért (az állami hitelnek megfelelő értékért) kísérelték meg eladni az addigra többszörösen jelzáloggal terhelt épületet, sikertelenül.[14][21][22]

Megközelítés tömegközlekedéssel[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Építése[szerkesztés]

  • Építkezés 2010 márciusában
    Építkezés 2010 márciusában
  • Építkezés 2010 novemberében
    Építkezés 2010 novemberében
  • Építkezés 2010 novemberében
    Építkezés 2010 novemberében

Légifotók[szerkesztés]

  • A KÖKI Bevásárlóközpont légifotón
    A KÖKI Bevásárlóközpont légifotón

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c d Brückner Gergely, Halaska Gábor (2013. március 21.). „Köki-böki”. Figyelő, 10-13. o. (Hozzáférés: 2016. április 26.)  
  2. ↑ Titkolózik a Köki tulajdonosa, Leisztingerhez vezetnek a szálak – Origo, 2011. június 15.
  3. ↑ KöKi Terminál: Bemutatkozás. kokiterminal.hu. [2011. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 25.)
  4. ↑ Fővárosi Blog: Megnyílt a KÖKI Terminál
  5. ↑ Titkolózik a Köki tulajdonosa, Leisztingerhez vezetnek a szálak (magyar nyelven). ORIGO, 2011. június 15. (Hozzáférés: 2016. április 25.)
  6. ↑ Aláírták a KöKi Terminál kivitelezői szerződését. épülettár.hu. (Hozzáférés: 2010. november 21.)[halott link]
  7. ↑ Folytatódik a KöKi Terminál építése. épülettár.hu. (Hozzáférés: 2010. november 21.)[halott link]
  8. ↑ a b Még idén szerkezetkész a Ferihegyi út melletti bevásárlóközpont!. épülettár.hu. (Hozzáférés: 2010. november 21.)[halott link]
  9. ↑ a b Új Tesco nyílik a KöKi Terminál bevásárlóközpontban. épülettár.hu. (Hozzáférés: 2010. november 21.)[halott link]
  10. ↑ a b KöKi Terminál - Kőbánya-Kispest metróállomás, Budapest, X.. épülettár.hu. (Hozzáférés: 2010. november 21.)[halott link]
  11. ↑ a b c d Index - Belföld - A BKV nem veszi át a Kökit. Index.hu, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 26.)
  12. ↑ „Átadják a KöKi-t, újra végig jár a 3-as metró”, fn.hu, 2011. szeptember 2. (Hozzáférés: 2011. október 5.) 
  13. ↑ „Keddtől ismét Kőbánya-Kispestig járnak a BKV-buszok”, Origo, 2011. október 2. (Hozzáférés: 2011. október 5.) 
  14. ↑ a b Kalapács alatt a magyar milliárdos óriásplázája (magyar nyelven). Napi Gazdaság, 2016. április 23. (Hozzáférés: 2016. április 25.)
  15. ↑ Batka Zoltán: Nem volt válságálló a Köki Terminál (magyar nyelven). Népszabadság, 2013. november 26. [2013. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 26.)
  16. ↑ Mi lesz a Köki Terminállal? (magyar nyelven). Portfólió, 2012. november 28. (Hozzáférés: 2016. április 25.)
  17. ↑ Köki-ügy újabb felvonása - A bérlőket nem érinti a felszámolás (magyar nyelven). Portfolio, 2012. november 30. (Hozzáférés: 2016. április 25.)
  18. ↑ Kriván Bence: Nyugodtak lehetnek a KÖKI Terminál bérlői (magyar nyelven). Népszabadság, 2012. november 29. [2016. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 26.)
  19. ↑ Eladják a neves magyar bevásárlóközpontot (magyar nyelven). Napi Gazdaság, 2013. április 28. (Hozzáférés: 2016. április 25.)
  20. ↑ Komoly leárazás jön - Kalapács alatt a neves magyar bevásárlóközpont (magyar nyelven). Napi Gazdaság, 2014. február 3. (Hozzáférés: 2016. április 25.)
  21. ↑ Már csak annyit remélnek a Köki eladásától, amennyi állami hitelt belepumpáltak (magyar nyelven). HVG, 2016. március 14. (Hozzáférés: 2016. április 25.)
  22. ↑ PÁLYÁZAT KÖKI Terminál (magyar nyelven). Elektronikus Értékesítési rendszer. (Hozzáférés: 2016. április 26.)

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:KöKi Terminál
A Wikimédia Commons tartalmaz KÖKI Bevásárlóközpont témájú médiaállományokat.
  • A KÖKI Bevásárlóközpont honlapja
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=KÖKI_Bevásárlóközpont&oldid=26160086”