Atacama-sivatag

Valle de la Luna,Chile

Atacama-sivatag

Az Atacama egy kavics- és homoksivatag Chile és Peru területén, az Andok és a Csendes-óceán között. Átlagos szélessége (kelet-nyugat) kevesebb mint 160 km, hossza 1000 km. A Csendes-óceáni parti hegység az óceánhoz közel fekszik, átlagos magassága 800 m. A Domeyko Kordillera, az Andok előhegysége keleten terül el.

Az Atacama-sivatag az egyik legszárazabb hely a Földön (kivéve valószínűleg a McMurdo-szárazvölgyeket az Antarktiszon). A nedvességtől az egyik felén az Andok, a másik felén a parti hegység védi. Az átlagos csapadékmennyiség Antofagastanál – Chilei régió, amely az Atacama része – 3 mm/év és voltak olyan időszakok, amikor itt 40 évig egyáltalán nem esett eső. Az Atacama 15 millió éves és 50-szer szárazabb mint a kaliforniai Halál-völgy. Annyira száraz, hogy a 6800 m-re is felemelkedő hegyek teljesen gleccsermentesek.

Az Atacama a 25°D-től északra nagyon száraz és kevés csapadékot kap. Viszont a sivatagban sok helyre tengeri köd kerül, amely elég nedvességet biztosít bizonyos növények (moszatok, zuzmók és néha kaktuszok) megélhetéséhez. Az Antofagastatól délre fekvő részen a parti hegység megakadályozza a tengeri köd benyomulását. Az Atacama legszárazabb része a parti hegység és a Domeyko Kordillera között van. Itt az Andok akadályozza a keletről érkező nedvességet, a parti hegység a tengeri ködöt, a Domeyko Kordillera pedig az Andokból érkező csapadékot. Az itteni talaj hasonlít a Mars talajához.

2003-ban egy kutatócsoport közzétett egy jelentést a Science magazinban, amelynek címe: Mars-like Soils in the Atacama Desert, Chile, and the Dry Limit of Microbial Life (Marsszerű talaj a chilei Atacama-sivatagban, és a mikrobiális élet szárazságküszöbe). Ebben megismételték azokat a kísérleteket, amelyeket a Viking-1 és a Viking-2 űrszonda a Marson végzett élet felderítésére, és képtelenek voltak bármilyen jelet felfedezni az Atacama talajában. A régió ilyen szempontból egyedülálló a Földön, ezért a NASA itt gyakran teszteli a jövőbeli marsszondák műszereit.

Az Atacama gazdag réz- és ásványi tartalékokkal rendelkezik. Az Atacama határvita Bolívia és Chile között ezek miatt kezdődött az 1800-as években.

Az Atacama gyéren lakott hely. A Pánamerikai autóút áthalad a sivatagon, melynek közepén, 2000 m magasságban egy oázisban van a San Pedro de Atacama nevű falu. Ennek templomát 1577-ben építették a spanyolok. Archeológiai bizonyítékok szerint San Pedro környéke egy paleolitikus civilizáció központja volt, amely kőerődítményeket épített a völgyet körülvevő hegyekben. Az Escondida Bánya és a Chuquicamata ugyancsak az Atacama-sivatagban található.

Csillagvizsgálók a sivatagban

Az Atacama-sivatag, elsősorban rendkívül alacsony nedvességtartalmú levegője miatt, kiválóan alkalmas az infravörös és a látható fény tartományában végzett csillagászati megfigyelésekre. Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) két nagy csillagászati obszervatóriumot üzemeltet az Atacama-sivatagban: a La Silla Obszervatóriumot és a Paranal Observatóriumot, amely magába foglalja többek között a VLT, az ALMA, valamint a VISTA távcsöveket is.

Külső hivatkozások

• Mars-like Soils in the Atacama Desert, Chile, and the Dry Limit of Microbial Life
• A National Geographic az Atacama-sivatagról
• Autonomous Robot Finds Life in Atacama Desert (Autonóm robot életet talált az Atacama-sivatagban)
• Atacama's Super-Dry History (Az Atacama száraz története)
• Fényképek az Atacama-sivatagról

• Braudel, Fernand, The Perspective of the World, vol. III of Civilization and Capitalism 1984 (in French 1979).
• Sagaris, Lake. Bone and dream : into the world's driest desert. 1st ed. – Toronto : A.A. Knopf Canada, c2000. ISBN 0-676-97223-3