Fernand Braudel
| Fernand Braudel | |
| Született | Fernand Paul Achille Braudel[1] 1902. augusztus 24.[2][3][4][5][6] Luméville-en-Ornois[1] |
| Elhunyt | 1985. november 27. (83 évesen) Cluses[1] |
| Állampolgársága | francia |
| Házastársa | Paule Braudel (1933–1985) |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | seat 15 of the Académie française (1984. június 14. – 1985. november 27.) |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Père-Lachaise temető (32) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Fernand Braudel témájú médiaállományokat. | |
Fernand Braudel (Luméville-en-Ornois, ma Gondrecourt-le-Château része, 1902. augusztus 24. – Cluses (Haute-Savoie), 1985. november 27.) az egyik legjelentősebb 20. századi francia történész.
Életpályája
[szerkesztés]Tanított Algírban (1924-1932) majd a Collège de France-on (1949-1972). Az École pratique des hautes études igazgatója volt. A szakma elismerését A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában (1949) című könyvével vívta ki.
Munkássága
[szerkesztés]1956 és 1968 között szerkesztője volt annak az Annales címet viselő folyóiratnak, amely szemléletével új iskolát teremtett. A Lucien Febvre és Marc Bloch nyomdokain haladó Braudel szakított a hagyományos történelemfelfogással. A politikai és diplomáciai események középpontba állítása helyett olyan területeket vizsgált, amelyek nagyban befolyásolják az emberiség történetét (földrajzi környezet, éghajlat, demográfia, közlekedés, kommunikáció). Az adott kor sokszemszögű vizsgálatában – statisztikai adatok, tényszámok elemzésével – hangsúlyozottan jelenik meg a mindennapok története.
Véleménye szerint a történetírásnak az élet teljességét, totalitását kell megragadnia – ez a totális történetírás. Erre törekedve azonban szembesülnie kell azzal, hogy nem világos, hogy mi az, ami az adott események közül lényeges, és mi az ami lényegtelen. „A történetírás fő problémája: hogyan lehet egyszerre megragadni a gyorsan változó és éppen változásai és látványossága miatt előtérben lévő történelmet, és a mélyben zajló, a szemtanúk és szereplők által szinte nem is észlelt történelmet."[8]
Braudel válasza erre az volt, hogy az eseményeket többféle idősíkon kell értelmezni.
„Braudel a globális történelem különböző mélységi szintjeit és időbeliségeit három nagy csoportra osztja. A többemeletes ház hasonlatával élve: a földszintet az alapstruktúrák, a mindennapi élet struktúrái foglalják el: a földrajzi viszonyok, a természeti környezet, az anyagi kultúra elemei. Erre épül a következő szint – kölcsönhatásban az alapstruktúrákkal – a gazdasági élet, a társadalom, az államok, a kultúrák. Braudel ezt a konjunktúrák szintjének nevezi. A legfelső emeleten zajlik a történelem folyamata, ez az események szintje. A történeti valóság három szintjének három idősík felel meg: a rövid idő az események ideje, a közepes távú konjunktúra-ciklus a konjunktúra ideje, a hosszú idő, a „longe durée" az alapszintet adó struktúrák idő-mértéke."[9]
Díjai, elismerései
[szerkesztés]Több elismerésben részesült, több egyetem díszdoktora, a Francia Köztársaság Becsületrendjének kétszeres kitüntetettje.
Magyarul megjelent művei
[szerkesztés]- A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, XV–XVIII. század; ford. Pődör László; Gondolat, Bp., 1985
- A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában I-III.; ford. R. Szilágyi Éva; Akadémiai−Osiris Kiadó, Bp., 1996
- Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, XV–XVIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen; ford. Pődör László; Gutta, Bp., 2004 (Magistra vitae) ISBN 963-204-632-3
- Franciaország identitása, 1-2.; ford. Mihancsik Zsófia; Helikon, Bp., 2003–2004
- 1. A tér és a történelem
- 2. Az emberek és a dolgok
- A kapitalizmus dinamikája; ford. Ábrahám Zoltán, Tóth Gábor; Európa, Bp., 2008 (Mérleg)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Fichier des personnes décédées mirror. (Hozzáférés: 2023. október 15.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). Find a Grave. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Discogs. Discogs. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ https://www.universiteitleiden.nl/en/about-us/facts-and-figures/laureates
- ↑ Idézi: Katus László, Sokszólamú történelem, 405. old.
- ↑ Idézi: Katus László, Sokszólamú történelem , 406. old.
Források
[szerkesztés]- https://web.archive.org/web/20100228200019/http://tortenelemszak.elte.hu/intezet/kkukett/poor08t240.print
- Katus László: Sokszólamú történelem. Pécs, Pécsi Történettudományért Kulturális Egyesület, 2008. ISBN 9789636422257
- Jean-Francois Bergier: In memoriam: Fernand Braudel [1902-1985] Sic Itur Ad Astra 1992/1-3. 170-179.
- http://web.eotvos.elte.hu/remes/Tarstudmuhely/remaibraudel.pdf[halott link]
- http://www.belvedere-meridionale.hu/lapszamok/2014-3/09_morocz_2014_03.pdf
- Carlos Antonio Aguirre Rojas: Fernand Braudel és a társadalomtudományok, ford. Bárány István, Mihancsik Zsófia; L'Harmattan–Eszmélet Alapítvány, Budapest, 2013 (Eszmélet kiskönyvtár) ISBN 9789632362915
További információk
[szerkesztés]- Benda Gyula, Szekeres András (szerk.) Az Annales – A gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténet francia változata. ATELIER FÜZETEK. L'Harmattan kft. 2007. ISBN 9789637343148
- Kalmár János: Akit Clio elbűvölt. Braudel és a magyar történetírás. In: In honorem Romsics Ignác. 149-159.old. In honorem Romsics Ignác. Eger, Eszterházy Károly Egyetem Líceum Kiadó. ISBN 9789634961871 Online elérés: https://web.archive.org/web/20210424050516id_/http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/6911/1/KALM%C3%81R%20J%C3%81NOS.pdf
- https://web.archive.org/web/20070716142416/http://www.knjizara.co.yu/
- http://bookline.hu/control/getbooks?mkod=50193[halott link]
- http://bookline.hu/control/getbooks?mkod=50185[halott link]