Fernand Braudel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fernand Braudel
Született 1902. augusztus 24.[1][2][3][4][5][6][7][8][9][10][11][12][13]
Luméville-en-Ornois
Elhunyt 1985. november 27. (83 évesen)
Cluses
Állampolgársága francia
Házastársa Paule Braudel (1933–1985)
Foglalkozása
  • történész
  • tanár
  • egyetemi oktató
Tisztség seat 15 of the Académie française (1984. június 14. – 1985. november 27.)
Iskolái
  • Párizsi Egyetem
  • Lycée Voltaire
Kitüntetései
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének parancsnoka
  • a Madridi Complutense Egyetem díszdoktora (1964)
  • honorary doctor of Leiden University (1975)[14]
Sírhely Père-Lachaise temető (32)
A Wikimédia Commons tartalmaz Fernand Braudel témájú médiaállományokat.

Fernand Braudel (Luméville-en-Ornois, ma Gondrecourt-le-Château része, 1902. augusztus 24.Cluses (Haute-Savoie), 1985. november 27.) az egyik legjelentősebb 20. századi francia történész.

Életpályája[szerkesztés]

Tanított Algírban (1924-1932) majd a College de France-on (1949-1972). Az École pratique des hautes études igazgatója volt. A szakma elismerését a A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában (1949) című könyvével vívta ki.

Munkássága[szerkesztés]

1956 és 1968 között szerkesztője volt annak az Annales címet viselő folyóiratnak, amely szemléletével új iskolát teremtett. A Lucien Febvre és Marc Bloch nyomdokain haladó Braudel szakított a hagyományos történelemfelfogással. A politikai és diplomáciai események középpontba állítása helyett olyan területeket vizsgált, amelyek nagyban befolyásolják az emberiség történetét (földrajzi környezet, éghajlat, demográfia, közlekedés, kommunikáció). Az adott kor sokszemszögű vizsgálatában – statisztikai adatok, tényszámok elemzésével – hangsúlyozottan jelenik meg a mindennapok története.

Véleménye szerint a történetírásnak az élet teljességét, totalitását kell megragadnia - ez a totális történetírás. Erre törekedve azonban szembesülnie kell azzal, hogy nem világos, hogy mi az, ami az adott események közül lényeges, és mi az ami lényegtelen. „A történetírás fő problémája: hogyan lehet egyszerre megragadni a gyorsan változó és éppen változásai és látványossága miatt előtérben lévő történelmet, és a mélyben zajló, a szemtanúk és szereplők által szinte nem is észlelt történelmet."[15]

Braudel válasza erre az volt, hogy az eseményeket többféle idősíkon kell értelmezni.

„Braudel a globális történelem különböző mélységi szintjeit és időbeliségeit három nagy csoportra osztja. A többemeletes ház hasonlatával élve: a földszintet az alapstuktúrák, a mindennapi élet struktúrái foglalják el: a földrajzi viszonyok, a természeti környezet, az anyagi kultúra elemei. Erre épül a következő szint - kölcsönhatásban az alapstruktúrákkal - a gazdasági élet, a társadalom, az államok, a kultúrák. Braudel ezt a konjunktúrák szintjének nevezi. A legfelső emeleten zajlik a történelem folyamata, ez az események szintje. A történeti valóság három szintjének három idősík felel meg: a rövid idő az események ideje, a közepes távú konjunktúra-ciklus a konjunktúra ideje, a hosszú idő, a „longe durée" az alapszintet adó struktúrák idő-mértéke."[16]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Több elismerésben részesült, több egyetem díszdoktora, a becsületrend kétszeres kitüntetettje.

Magyarul megjelent művei[szerkesztés]

  • A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, XV–XVIII. század; ford. Pődör László; Gondolat, Bp., 1985
  • A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában I-III.; ford. R. Szilágyi Éva; Akadémiai−Osiris Kiadó, Bp., 1996
  • Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, XV–XVIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen; ford. Pődör László; Gutta, Bp., 2004 (Magistra vitae) ISBN 963-204-632-3
  • Franciaország identitása, 1-2.; ford. Mihancsik Zsófia; Helikon, Bp., 2003–2004
    • 1. A tér és a történelem
    • 2. Az emberek és a dolgok
  • A kapitalizmus dinamikája; ford. Ábrahám Zoltán, Tóth Gábor; Európa, Bp., 2008 (Mérleg)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Comité des travaux historiques et scientifiques, 2017. október 9., 1948, Fernand Braudel
  3. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. Munzinger-Archiv (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. Brockhaus (német nyelven)
  9. Store norske leksikon (norvég (bokmål) és nynorsk nyelven), 1978
  10. BeWeB, 2020. augusztus 4., 1946
  11. Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven)
  12. GeneaStar
  13. Roglo
  14. https://www.universiteitleiden.nl/en/about-us/facts-and-figures/laureates
  15. Idézi: Katus László, Sokszólamú történelem, 405. old.
  16. Idézi: Katus László, Sokszólamú történelem , 406. old.

Források[szerkesztés]

További információ[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]