Marc Bloch
| Marc Leopold Benjamin Bloch | |
 |
|
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1886. július 6. Lyon |
| Elhunyt | 1944. június 16. (58 évesen) Saint-Didier-de-Formans |
| Nemzetiség | francia |
| Állampolgárság |  Franciaország |
| Házastárs | Simone Vidal |
| Iskolái |
|
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény |
École normale supérieure |
| Más felsőoktatási intézmény |
Sorbonne |
| Pályafutása | |
| Szakterület | történész |
| Kutatási terület | feudalizmus |
| Tudományos fokozat | doktor |
| Szakmai kitüntetések | |
|
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Marc Leopold Benjamin Bloch témájú médiaállományokat.
|
|
Marc Leopold Benjamin Bloch (Lyon, 1886. július 6. – Saint-Didier-de-Formans, 1944. június 16.) a modern történetírás egyik legnagyobb alakja, az Annales-iskola társalapítója. A Francia Köztársaság Becsületrendje és a Katonai Kereszt 1914–1918 tulajdonosa.
Tartalomjegyzék
Élete[szerkesztés]
Édesapja, Gustav Bloch szintén történész, a párizsi egyetem ókortörténeti oktatója volt. Bloch az École normale supérieure-ön és a Sorbonne-on végezte egyetemi tanulmányait. 1919-ben szerzett doktori fokozatot a király mint földesúr és parasztjainak kapcsolata témában. 1929-ben Bloch és Lucien Febvre megalapították az Annales d'histoire économique et sociale című folyóiratot. 1936 és 1940 között a Sorbonne gazdaságtörténeti tanszékét vezette. A háború kitörésekor önkéntesként részt vett a háborúban, majd a francia kapitulációt követően részt vett az ellenállási mozgalomban. 1944 márciusában német fogságba került, majd júniusban kivégezték.
Történészi munkássága[szerkesztés]
Érdeklődése elsősorban a történelem nagy összefüggéseire irányult. Történeti vizsgálódásainak középpontjába az embert, pontosabban "az időben mozgó embert"[1] állítja. Magát a történelmet még egy gyerekcipőben járó tudománynak látta - mely "igen régi az elbeszélés embrionális formájában, hosszú időn át fikciókkal borítva, még hosszabb időn át a legközvetlenebbül megragadható eseményekre korlátozottan. De mint elemző vállalkozás annál ifjabb"[2] -, mégis meg volt győződve arról, hogy egyre tudományosabbá válhat. Nem hitt a történelem pragmatikus hasznában, ugyanakkor meg volt győződve értelmi jogosultságáról. A történelmet egyfajta kísérletnek fogta fel, hogy megértse az örökösen mozgásban lévő emberi valóságot. Számára a források nem maguktól értetődőek, azok "kikérdezésre" szorulnak. A jó történészt tehát a "kérdezni tudás" különbözteti meg a rossz történésztől.
Magyarul megjelent művei[szerkesztés]
- A történelem védelmében. Válogatott tanulmányok. Gondolat, Budapest, 1974.
- A történész mestersége. Történetelméleti írások. Osiris, Budapest, 1996.
- A feudális társadalom, Osiris, Budapest, 1996.
- Gyógyító királyok. A királyi hatalom természetfeletti ereje Franciaországban és Angliában. Osiris, Budapest, 2005.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Történetelmélet I. (szerk. Gyurgyák János, Kisantal Tamás), Osiris, 2006. ISBN 9789633898697
- Marc Bloch: A történész mestersége. Történetelméleti írások. Osiris, 1996. ISBN 9633791030
- Ernst Breisach: Historiográfia, Osiris, 2004. ISBN 9789633894958
|
