„Málta helyi tanácsai” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
675. sor: 675. sor:


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
{{források}}
<references />
{{portál|földrajz|-}}

[[Kategória:Málta települései|-]]
[[Kategória:Málta települései|-]]
[[Kategória:Települések listái országok szerint|Telepulesek listai orszagok szerint]]
[[Kategória:Települések listái országok szerint|Telepulesek listai orszagok szerint]]

A lap 2010. augusztus 30., 20:44-kori változata

Málta közigazgatása 1994 óta a 10 körzet helyett helyi tanácsokból áll, 2000 óta 68 helyi tanácsra oszlik, amiken belül 2010. márciusától még 16 mini-tanács jött létre. A helyi tanácsokat a népességnek megfelelő létszámú (5 és 11 fő között) testület vezeti, élén a polgármester áll. Bár a máltaiak rendkívül alaposan ismerik a szigeteket, és szinte az ország minden szegletének külön neve van,[1] a helyi tanácsokon kívül jogilag nem tesznek különbséget a települések között.

Népesség szerint

Málta helyi tanácsai népesség szerint
Rangsor Név Lakosság
1985-ös
népszámlálás
1995-ös
népszámlálás
2005-ös
népszámlálás
[2]
1. Birkirkara 20 385 21 281 21 775
2. Mosta 12 148 16 754 18 676
3. Qormi 18 256 17 694 16 576
4. Żabbar 12 869 14 138 14 694
5. San Pawl il-Baħar 4 465 7 392 13 619
6. Sliema 14 137 12 906 12 993
7. San Ġwann 8 179 12 011 12 630
8. Naxxar 6 461 9 822 11 947
9. Rabat 12 920 12 995 11 462
10. Żejtun 11 321 11 379 11 425
11. Żebbuġ 9 788 10 398 11 290
12. Fgura 8 254 11 042 11 276
13. Attard 5 681 9 214 10 186
14. Żurrieq 7 984 8 684 9 816
15. Ħamrun 13 682 11 195 9 513
16. Marsaskala 1936 4 770 9 298
17. Paola 11 744 9 400 8 856
18. Birżebbuġa 5 668 7 307 8 668
19. Swieqi[l 1] - 6 721 8 099
20. Siġġiewi 5 864 7 097 7 903
21. San Ġiljan 10 239 7 352 7 667
22. Msida 6 219 6 942 7 623
23. Tarxien 7 016 7 412 7 608
24. Mellieħa 4 525 6 221 7 549
25. Gżira 8 471 7 872 7 086
26. Victoria (Rabat) 5 968 6.524 6 414
27. Valletta 9 340 7 262 6 315
28. Santa Venera 7 827 6 183 6 087
29. Luqa 5 585 6 150 6 028
30. Bormla 7 731 6 085 5 642
31. Marsa 7 953 5 324 5 389
32. Għaxaq 3 655 4 126 4 388
33. Nadur 3 482 3 882 4 181
34. Xagħra 3 202 3 669 3 960
35. Balzan 4 781 3 560 3 859
36. Pietà 4 380 4 307 3 853
37. Dingli 2 047 2 725 3 326
38. Marsaxlokk 2 405 2 857 3 205
39. Iklin[l 2] - 3 098 3 203
40. Santa Luċija 3 208 3 605 3 174
41. Xewkija 2 772 3 128 3 115
42. Isla 4 158 3 528 3 083
43. Mqabba 2 269 2 613 3 021
44. Mġarr 2 188 2 672 2 995
45. Pembroke[l 3] - 2 213 2 916
46. Gudja 2 156 2 882 2 901
47. Kalkara 2 086 2 833 2 871
48. Lija 3 078 2 497 2 779
49. Birgu 3 572 3 069 2 691
50. Għajnsielem 1 809 2 176 2 580
51. Qrendi 2 199 2 344 2 525
52. Mtarfa[l 4] - - 2 396
53. Għargħur 2 321 1 991 2 389
54. Floriana 3 327 2 701 2 246
55. Kirkop 1 559 1 957 2 183
56. Safi 1 323 1 731 1 948
57. Ta' Xbiex 1 955 1 732 1 846
58. Żebbuġ (Gozo) 1 182 1 446 1 770
59. Sannat 1 309 1 604 1 729
60. Kerċem 1 411 1 557 1 654
61. Qala 1 369 1 492 1 609
62. Xgħajra[l 5] - 685 1 234
63. Għarb 983 1 030 1 160
64. Munxar 507 780 1 019
65. Fontana 836 817 846
66. San Lawrenz 517 552 599
67. Għasri 335 369 417
68. Mdina 421 377 258

Megjegyzések:

  1. Swieqi 1985-ben még Birkirkara, Għargħur és San Ġiljan része volt
  2. 1985-ben Iklin még nem létezett
  3. Pembroke 1986-ban jött létre.
  4. Mtarfa 2000-ben szakadt el Rabattól.
  5. Xgħajra 1985-ben még Żabbar része volt.

Terület szerint

Málta helyi tanácsai terület szerint[3]
Rangsor Név Terület (km²-ben)
1. Rabat 26,60
2. Mellieħa 22,64
3. Siġġiewi 19,88
4. Mġarr 16,12
5. San Pawl il-Baħar 14,53
6. Naxxar 11,57
7. Birżebbuġa 9,21
8. Żebbuġ (Málta) 8,66
9. Żurrieq 8,46
10. Qala 7,62
11. Nadur 7,56
12. Xagħra 7,18
13. Xewkija 7,17
14. Mosta 6,78
15. Luqa 6,72
16. Attard 6,64
17. Żebbuġ (Gozo) 5,86
18. Dingli 5,67
19. Għarb 5,49
20. Marsaskala 5,38
21. Żejtun 5,37
22. Żabbar 5,35
23. Qormi 5,03
24. Għajnsielem 5,00
25. Qrendi 4,90
26. Marsaxlokk 4,71
27. Kerċem 4,63
28. San Lawrenz 4,53
29. Għaxaq 3,85
30. Sannat 3,85
31. Victoria (Rabat) 3,57
32. Swieqi 3,05
33. Għasri 2,82
34. Munxar 2,8
35. Marsa 2,76
36. Birkirkara 2,74
37. San Ġwann 2,62
38. Mqabba 2,60
39. Paola 2,50
40. Safi 2,28
41. Gudja 2,25
42. Pembroke 2,30
43. Għargħur 2,02
44. Kalkara 1,76
45. Iklin 1,73
46. Msida 1,70
47. San Ġiljan 1,61
48. Sliema 1,30
49. Fgura 1,14
50. Kirkop 1,14
51. Lija 1,10
52. Ħamrun 1,05
53. Gżira 0,97
54. Xgħajra 0,97
55. Floriana 0,94
56. Bormla 0,91
57. Santa Venera 0,91
58. Mdina 0,89
59. Tarxien 0,88
60. Valletta 0,84
61. Mtarfa 0,73
62. Santa Luċija 0,72
63. Balzan 0,60
64. Birgu 0,52
65. Fontana 0,47
66. Pietà 0,45
67. Ta' Xbiex 0,29
68. Isla 0,16

Testvérvárosi kapcsolatok

Málta helyi tanácsainak jelenlegi testvérvárosi kapcsolatai:[4]

Helyi tanács Testvérváros Ország Megállapodás éve
Attard Pieve Emanuele Olaszország 2004
Birkirkara Grossetto Olaszország 2002
Sorrento Olaszország
Dingli Petrosino Olaszország
Għajnsielem Tolfa Olaszország 2003
Għarb Gerano Olaszország 2002
Għargħur Castione della Presolana
Gżira Glyfada Görögország 2000
Wałbrzych Lengyelország 2000
Ħamrun Scilla Olaszország
Carpineto Olaszország
Isla Cassino Olaszország 2003
Kalkara Crespellano Olaszország
Kerċem Orvieto Olaszország 2003
Kirkop Rousset Franciaország 1995
Marsa Bridgewater Egyesült Királyság 2006
Marsaxlokk Cadeo Olaszország 2004
Mellieħa Adenau Németország 1996
Mosta Milbrae Amerikai Egyesült Államok 1996
Ragusa Olaszország 2004
Munxar Ragalna Olaszország 2003
Nadur Cicciano Olaszország 2000
Baveno Olaszország 2003
Paola Paola, KS Amerikai Egyesült Államok
Pembroke Pembroke Town Wales, Egyesült Királyság 2002
Pembroke Dock Town Wales, Egyesült Királyság 2002
Roccalumera Olaszország 2006
Qala Santa Marina Salina Olaszország 2001
Lanciano Olaszország
Rabat Tarquinia Olaszország 2002
San Ġiljan Milazzo Olaszország
San Ġwann Monreale Olaszország 2002
San Lawrenz Colle Umberto Olaszország 2005
Sannat Montefiascone Olaszország
Pisoniano Olaszország
Santa Luċija Jincsang Kína 2000
Carlentini Olaszország 2006
Gabiano Olaszország 2008
Siġġiewi Vittoria Olaszország 2003
Sliema Les Sables D’Olonne Franciaország 2005
Swieqi Taormina Olaszország 2000
Ta' Xbiex Pescara Olaszország 1997
Heliopoli Görögország 2004
Tarxien Ovindoldi Olaszország 2005
Xagħra Offida Olaszország 2003
Xewkija Castelvenere Olaszország 2002
Victoria (Rabat) Palermo Olaszország 2003
Cittadella Olaszország
Żabbar Villabate Olaszország 1997
Żebbuġ (Málta) Agira Olaszország 1997
Żebbuġ (Gozo) Maletto Olaszország 2002
Żejtun Tocina Spanyolország 2004
Celano Olaszország
Żurrieq Morphu Ciprus 2000
Borgo Maggiore San Marino 2000

Nevek és írásmódok

Málta települései és helyei a történelem folyamán - a hivatalos nyelv változásának megfelelően - több nyelven is neveket kaptak, illetve az eredeti nevek is több írásmóddal jelentek meg. Az angolok sok olasz nevet megtartottak (ezek a táblázatban eredetüknek megfelelően olaszként szerepelnek). Ez a zavar még ma sem oldódott fel, ugyanis a turisták számára nehézkes máltai neveket gyakran helyettesítik az angol vagy olasz névvel, még az angol nyelven írott hivatalos szövegekben is. Ez a táblázat mutatja a nevek és írásmódok különböző nyelvű megfelelőit.

Máltai név[5] Angol név Olasz név Megjegyzés
Birgu* - Città Vittoriosa A máltai név valószínűleg az olasz borgo szóból származik. Bormlával és Sengleával közösen Három Városnak is nevezik. Olasz nevét a Nagy Ostrom után kapta.
Bormla* vagy Bir Mula - Città Cospicua Megkapta a Città Cottonera nevet is, ám ezt ma az egész környékre értik. Birguval és Sengleával közösen Három Városnak is nevezik. Olasz nevét 1722-ben kapta.
Fgura* - Figura
Furjana - Floriana* és Borgo Vilhena
- Fort Chambray* Città Vilhena Olasz neve csak néhány terven jelent meg.
Għajnsielem* Ainsielem -
Għarb* - Garbo
Għawdex* - Gozo Latin neve Gaudos
Gudja*, eredetileg Bir Miftuħ - Gudia Mai máltai neve az olaszból származik, eredeti máltai neve is használatos.
Gżira* - L'Isola del vescovo Olasz neve a Manoel-szigetet jelölte, a lovagok kora óta nem használatos.
Ħal Għargħur* vagy Gargur - Casal Gregorio vagy Casal Grigur A mai név valószínűleg az olasz személynévből ered
Ħal Għaxaq* Ashiak Casal Asciak
Ħal Luqa* - Luca
Ħal Qormi* - Casal Fornaro, Casal Curmi és Città Pinto Lovagi nevét 1743-tól viseli
Ħal Tarxien* - Tarscen
Ħamrun* - Casal San Giuseppe Hivatalosan 1881-ben kapta máltai nevét
Ħaż-Żabbar* - Città Hompesch Olasz nevét 1797-ben kapta
Ħaż-Żebbuġ* - Città Rohan Olasz nevét 1777-ben kapta
Isla* - Senglea és Città Invincta Bormlával és Birguval közösen Három Városnak is nevezik. Olasz nevét a Nagy Ostrom után kapta.
It-Triq tal-Għajn - Fontana*
Kemmuna* - Comino
Marsaskala* vagy Wied il-Għajn - Marsascala
Marsaxlokk* - Marsa Scirocco Olaszul ma gyakrabban használják a Marsaslocca alakot.
Mdina* - Città Notabile Latin neve Melita. Nevezik Csendes városnak és Città Vecchiának (Óváros) is.
Mġarr (Málta)* - Mugiarro
Mosta* - Musta
Mqabba* Mecabba Micabba
Mtarfa* - Marfa
Munxar* - Monsciar
Naxxar* Naxaro Nasciar
Qala* - La Cala
Qrendi* - Crendi
Raħal Ġdid* - Paola* vagy Casal Paula
Rabat* Victoria* Città Vittoria Latin neve Gaudos, a középkorban nevezték Medinának vagy egyszerűen Gozo-nak is. Mai nevét 1897-ben kapta. Mivel hivatalos máltai neve ma is Rabat, tervbe van véve az angol név megszüntetése.
San Ġiljan* St. Julian's San Giuliano A középkorban Qaliet Ġnien il-Fieres, később Portus Sancti Iuliani néven említik
San Ġwann* St. John San Giovanni
San Lawrenz* Saint Lawrence San Lorenzo Eredeti neve Ta' Ċangura (1893-ig)
San Pawl il-Baħar* St. Paul's Bay Baia di San Paolo
Siġġiewi* - Città Ferdinand Olasz nevét 1797-ben kapta
- - Valletta* és Città Umilissima
Xagħra* - Caccia A települést nevezték Ta' Sant'Antonnak is. Kb. a II. világháborúig az olasz név volt a hivatalos
Xewkija* - Xeuchia
Żebbuġ* - Casal Zebuggia
Żejtun* Zeitun Città Beland Olasz nevét 1797-ben kapta. Nevezik Casal Bisbutnak is.
Żurrieq* - Zurrico

Források

Jegyzetek

  1. List of localities in Malta (angol nyelven). Academic dictionaries and encyclopedias. (Hozzáférés: 2010. június 9.)
  2. Census of Population and Housing 2005: Preliminary Report. Malta: National Statistics Office (2006) 
  3. Census of Population and Housing 2005: Preliminary Report (PDF) (angol nyelven), Malta: National Statistics Office (2006) 
  4. Twinnings (angol nyelven). Ministry for Justice and Home Affairs. (Hozzáférés: 2010. március 4.)
  5. Mivel nem minden esetben a máltai név a hivatalos, a hivatalos nevet mindig * jelöli!