Pembroke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pembroke
Pembroke címere
Pembroke címere
Mottó: Għal kull bzonn[1]
Közigazgatás
Ország  Málta
Rang Helyi tanács
Alapítás éve 1986[2]
Polgármester Joseph Zammit (Munkáspárt, 1999 óta)
Irányítószám PBK
Testvértelepülései Lista
Ünnep Krisztus feltámadása (húsvét)
Népesség
Teljes népesség 3036 fő (2008)[3] +/-
Népsűrűség 1320 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 64 m
Terület 2,3 km²
Időzóna EET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pembroke  (Málta)
Pembroke
Pembroke
Pozíció Málta térképén
é. sz. 35° 55′ 35″, k. h. 14° 28′ 51″Koordináták: é. sz. 35° 55′ 35″, k. h. 14° 28′ 51″
Pembroke weboldala

Pembroke Málta egyik helyi tanácsa a nagy sziget északkeleti partján. Lakossága 3036 fő (2008). Nevét Robert Henry Herbert, 12th Earl of Pembroke után kapta, aki a brit hadsereg adminisztrációjáért felelt[4] 1859-ben. Külterülete St. Andrew's.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület első építményei a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend nagymestere, Martín de Redín (1657-1660) által építtetett őrtornyok voltak. Brichelot és Bremond 1718-as térképén még csak a tornyok találhatók meg a félszigeten (Ponta Ridica). 1859 és 1862 között a britek néhány barakkot építettek a területen, és Anglia védőszentjéről, Szent Györgyről nevezték el. Később újabb táborok épültek, amelyeket Írország és Skócia védőszentjei után St. Patrick's-nek és St. Andrew's-nak neveztek. Pembroke erődje 1875-1878 között épült a tenger figyelésére és a Victoria Lines védvonal jobb szárnyának őrzésére. 1897-1899 között felépült a Pembroke bástya (Pembroke Battery) lőállás is. Az erődítmények egészen 1979-ig katonai használatban maradtak.

A második világháború alatt német hadifoglyokat őriztek itt, akik kis kápolnát építettek, később itt tartották az anglikán istentiszteleteket is. A britek távozása (1979) után a máltai kormány az üres barakkokból lakóépületeket és egy nyaralóközpontot alakított ki, a környező területeket pedig árusítani kezdte. Az első lakók 1986-ban költöztek be. A város - a kormányzat lakásszerzést megkönnyítő programjának hatására - hirtelen nőtt meg, annyira, hogy 1994-ben önálló helyi tanácsot választhatott. 1998-ban önálló egyházközség lett. A legtöbb máltai várossal ellentétben Pembroke nem rendez festát.

Önkormányzata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pembroke-ot öttagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, hetedik tanács 2013 márciusa óta van hivatalban, 3 munkáspárti és 2 nemzeti párti képviselőből áll.[5]

Polgármesterei:

  • Joseph Demicoli (független, 1994-1996)
  • Gino Cauchi (független, 1996-1999)
  • Joseph Zammit (Munkáspárt, 1999-)

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fort Pembroke: Pembroke erőd, ma iskolaépület
  • Madliena Tower: az 1658-ban épült őrtornyok egyike
  • Pembroke Barracks: a szép katonai épületeket mára lakóházakká alakították
  • Pembroke Battery: 1909 és 1912 között épült. Egy részét a város építésekor lebontották, maradványát tervezik felújítani és múzeummá alakítani
  • Óratorony: 1903-ban épült
  • Katonai temető: 323, a világháborúkban elesett katona végső nyughelye
  • Ħarq Ħamiem-völgy és barlangja: a Malta Environment and Planning Authority (MEPA) környezeti értéke miatt védetté nyilvánította (2008)
  • A karsztos vidék több veszélyeztetett fajnak ad otthont (pl. aleppói fenyő, pinus halepensis)

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sportegyesületei:

  • Luxol Sports Club
  • Atlétika: Pembroke Athleta SC (1962)
  • Karate: Pembroke Karate Club
  • Kerékpár: BMX Association Pembroke (1988)
  • Labdarúgás: Melita Football Club (1932): jelenleg a másodosztályban játszik
    Pembroke Athleta Football Club
  • Modellezés: Island Radio Model Car Club (rádióirányítású modellek versenye, 1986)
  • Tenisz: Pembroke Rackets Tennis Club (1980)

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Autóval az északkeleti part mentén futó úton elérhető.

Autóbuszjáratai (2011. július 3 után):[6]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Jelentése: Minden szükségben
  2. Az első lakók beköltözésének ideje
  3. NSO Demographic Review 2008
  4. Pontos megnevezése Secretary at war.
  5. Labour wins Birkirkara”, Times of Malta, 2013. március 17. (angol nyelvű) 
  6. Routes and timetables (angol nyelven). Arriva Malta. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]