Scilla (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Scilla
Scilla látképe
Scilla látképe
Scilla címere
Scilla címere
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióCalabria
MegyeReggio Calabria (RC)
Frazionék Favazzina, Melia, Solano Superiore
Védőszent Szent Rókus
Hivatalos ünnep patronal festival (augusztus 16.)
Irányítószám 89058
Körzethívószám 0965
Forgalmi rendszám RC
Népesség
Teljes népesség4885 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség118,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság72 m
Terület44 km²
Időzóna CET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Scilla (Olaszország)
Scilla
Scilla
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 38° 15′, k. h. 15° 43′Koordináták: é. sz. 38° 15′, k. h. 15° 43′
Elhelyezkedése Reggio Calabria térképén
Elhelyezkedése Reggio Calabria térképén
Scilla weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Scilla témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Scilla község (comune) Calabria régiójában, Reggio Calabria megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A Scilla-fok területén fekszik, a Messinai-szorosban. Határai: Bagnara Calabra, Fiumara, Roccaforte del Greco, San Roberto, Sant’Eufemia d’Aspromonte, Santo Stefano in Aspromonte, Sinopoli és Villa San Giovanni.

Története[szerkesztés]

Nevét Szkülláról (latinul Scylla) a görög mitológia egyik tengeri szörnyéről kapta.

Az első település ezen a vidéken az i. e. 5 században épült ki, amikor Rhegium türannosza egy erődítményt épített a Scilla-fok sziklás kiszögelésén. Sztrabón feljegyzéseiből tudni, hogy az erődítményt a kalózok elleni védelemként építették. Az i. e. 2 században, a pürrhoszi háborút követően a rómaiak fennhatósága alá került Oppidum Scyllaeum néven. Miután a rómaiak meghódították Rhegiumot, majd Szicíliát, az erődítmény stratégiai jelentősége lecsökkent, a Nyugatrómai Birodalom bukása idejére pedig teljesen elnéptelenedett. A 8-9. században baziliánus szerzetesek építettek egy kolostort ezen a területen, ami a középkori új település magját képezte. Korabeli épületeinek nagy része az 1783-as calabriai földrengésben elpusztult. A 19. században nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust.-

Népessége[szerkesztés]

A népesség számának alakulása:

Főbb látnivalói[szerkesztés]

  • a Szent Rókus (San Rocco)-templom
  • az ókori város romjai
  • a partmenti sziklákon fekvő Castello dei Ruffo erőd
  • a festői Chianalea halásznegyed, lépcsőzetesen elhelyezkedő házaival
  • strandját Európa legszebb strandjai közé sorolják
  • a Marina Grande tengerparti üdülőtelep

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Popolazione Residente al 1° Gennaio 2018. Italian National Institute of Statistics. (Hozzáférés: 2019. március 16.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]