„Bethlen-kormány” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 133. sor: | 133. sor: | ||
|[[1930]] || [[1931]]. [[augusztus 24.]] || |
|[[1930]] || [[1931]]. [[augusztus 24.]] || |
||
|----- |
|----- |
||
!colspan="5" style="background-color: lightgrey;"|<center>'''[[Magyarország |
!colspan="5" style="background-color: lightgrey;"|<center>'''[[Magyarország igazságügy-minisztereinek listája|igazságügyi miniszter]]''' |
||
|- |
|- |
||
|[[Tomcsányi Vilmos Pál]] |
|[[Tomcsányi Vilmos Pál]] |
||
A lap 2010. május 6., 16:37-kori változata
A Bethlen-kormány 1921. április 14. - 1931. augusztus 24. között állt Magyarország élén. A kormány több mint tíz éven keresztül irányította az országot, míg a nagy gazdasági világválság miatt meg nem bukott.
A kormány politikája
Az I. világháborút követően az ország gazdasága összeomlott, a Trianoni békeszerződésben Magyarország elvesztette területének több mint 2/3-át, köztük a legfontosabb bányászati központokat is. A kommunista Tanácsköztársaság bukása utáni időszakban négy kormány is alakult, de mind a négy csak rövid ideig volt hatalmon. Végül 1921. április 14.-én Horthy kormányzó Bethlen Istvánt nevezte ki miniszterelnökké.
Bethlen fő feladatának a gazdaság stabilizálását tekintette (innen kapta a "nagy konszolidátor" jelzőt). 1924-ben létrehozta a Nemzeti Bankot és a Népszövetségtől szerzett 250 millió korona hitelt. 1927-ben bevezette a pengőt és új vámrendzert dolgozott ki. 1926-ban belekeveredett a frankhamisítási botrányba, amiért felajánlotta a kormányzónak lemondását, de Horthy azt nem fogadta el. Ezt követően kötelező nyugdíj és betegbiztosítást vezetett be. Kultuszminisztere Klebelsberg Kunó segítségével megreformálta az oktatási- kulturális- és kutatási közintézményeket.
Külpolitikájában a trianoni diktátum revízióját tekintette elsődleges feladatának. Habár hivatalosan nem támogathatta, de mindent megtett az 1921-ben zajló Nyugat-magyarországi felkelés sikerének minél nagyobb kihasználása érdekében, amelynek eredményeként az Ausztriának ítélt Sopronra és vidékére népszavazást írtak ki, így ennek sikere után a terület megmaradhatott Magyarország részének.
Igyekezett a német és orosz befolyást minél jobban csökkenteni, ezért igyekezett jó viszonyba kerülni Angliával és Olaszországgal is. 1927-ben magyar-olasz barátsági szerződést kötött.
Az 1929-ben kitört gazdasági világválság idején Bethlen megszorító intézkedésekre kényszerült, ezért csökkent támogatottsága, így 1931-ben lemondott tisztségéről.