„San Diego (Kalifornia)” változatai közötti eltérés

	San Diego
; San Diego zászlaja	; San Diego pecsétje
	Becenév: America's Finest City
	Közigazgatási adatok
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Állam	Kalifornia
Megye	San Diego
Alapítás éve	1769. május 14.
Névadó	Alcalái Szent Didák (ember)
Polgármester	Jerry Sanders
Irányítószám	Lista 92101–92117; 92101; 92104; 92105; 92110; 92113; 92116;
Körzethívószám	619; 858;
Testvérvárosai	Lista Edinburgh
	Népesség
Népesség	1 386 932 fő (2020)
	Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	22 m
Terület	963,6 km²
- ebből vízi	123,6 km²
Időzóna	PST (UTC-8)
	Azonosítók
GNIS	1661377; 2411782;
GeoNames	5391811
	Elhelyezkedése
	é. sz. 32° 42′ 54″, ny. h. 117° 09′ 45″Koordináták: é. sz. 32° 42′ 54″, ny. h. 117° 09′ 45″
	San Diego honlapja
	A Wikimédia Commons tartalmaz San Diego témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2010. február 1., 20:04-kori változata

San Diego az Egyesült Államok 8. legnagyobb városa^[3], haditengerészeti kikötő és bázis is egyben, mely Kalifornia (és az USA) legdélnyugatibb szegletében helyezkedik el, a Csendes-óceán partján, az azonos nevű megyében. San Diego egyik lehíresebb pontja az állatkert, a San Diego Zoo, mely a világon az egyik legynagyobb, közel 800 állat és növényfaj mintegy 4000 példánya tekinthető meg benne, illetve az ehhez kapcsolódó San Diego Wild Animal Park, mely a veszélyztetett állatfajok széles skáláját vonultatja fel, eredeti élőhelyüket a lehető legnagyobb mértékben rekonstruálva a parkban.

Haditengerészeti bázis révén az amerikai hadiflotta egy része itt állomásozik, köztük két anyahajó, több romboló, cirkáló illetve Los Angeles típusú tengeralattjáró, valmint számos más, kisebb hajó is, A helyi bázison található a tengerészgyalogosok két kiképzőhelye közül az egyik. A város tiszteletére négy, különböző típusú hajó is viselte, viseli a „USS San Diego” nevet.

Történelme

A környéket a Kumeyaay törzs lakta a spanyolok betelepülése előtt. Az első ismert európai aki a vidékre érkezett a spanyol zászló alatt hajózó portugál felfedező, Juan Rodríguez Cabrillo volt 1542-ben, aki a spanyol korona számára birtokba is vette. 60 év múlva, 1602. november 12-én a spanyol felfedező Don Sebastian de Viscaíno hazózta végig a partvidéket. Szent Didactus (spanyolul San Diego) napján érkezett a mai város környékére, melyet ez alkalomból San Diegonak keresztelt át. Véletlen egybeesés, hogy Viscaíno zászlóshajójának neve szintén San Diego volt.

A spanyol király megbízásából Pedro Fages ezredes 1769. május 14-én megalapította San Diego királyi erődjét, egy katonai erődítményt, ahonnan irányítani lehetett Kalifornia spanyol gyarmatosítását, kolonizálását. Ezzel San Diego lett az első állandó európai település a Csendes-óceán partvidékén. Két hónap múlva megérkeztek a Ferences rendi szerzetesek is, akik Junípero Serra vezetésével 1769. július 16-án megalapították Kalifornia első misszióját, a környékbeli indiánok megtérítésére. Ebből hamar kisebb összetűzések kerekedtek az őslakosok és a betelepülők között, melyből kifolyólag a misszió 1774-ben néhány kilométerrel északabbra költözött, a további összetűzéseket elkerülendő. 1797-ben már Kalifornia legnagyobb indián gyülekezetét tudhatta magáénak, mintegy 1400-1500 taggal.

A mexikói függetlenségi háború végén (1821) az újonnan alakakult Mexikó állam részévé vált. 1848. február 2-án a Mexikói-Amerikai háborút lezáró Guadalupe Hidalgo-i béke értelmében (18 250 000 – mai árfolyamon 627 500 000 dollárért) San Diego teljes Kalifornia, Utah, Arizona és Új-Mexikó államokkal, valamint a mai Wyoming, Colorado és Texas bizonyos részeivel együtt az Egyesült Államok fennhatósága alá került. Még meg sem száradt a tinta a papíron és máris özönlöttek az emberek a nyugati partra a néhány nappal a békekötés napja előtt kitört kaliforniai aranyláz következtében, mely révén San Diego is villámgyors fejlődésnek indult. 1885-ben emlkedett városi rangra. A XX. század első felében két világkiállításnak is otthont adott (1915, 1935). A II. világháború után stratégiai szerepe felértékelődött, ekkor költözött ide az amerikai haditengerészet egy része is, jelentős szerepet vállalva a város gazdasági életének fellendítésében. Az 1990-es évek közepe-vége óta egyre inkább fellendülő turizmus új iparágat teremtett, mely egyben új lendületet is adott a hidegháború utáni hadi kiadások hirtelen csökkentése miatt visszaesett gazdaságnak.

A elmúlt egy éveben több vesztegetési botrány is megrázta San Diegót, több városvezetőt és helyi politikust is elítéltek, mert csúszópénzeket fogadtak el.

Demográfia

San Diegón erős mexikói hatás érezhető, jelentős mexikói kisebbséggel, mely egyrészt a város történelméből, másrészt a határ közelségéből adódik. Jelentős kisebbség még a portugálok akik a város alapítása óta jelen vannak már, illetve a XIX. század végén, XX. század elején, elsősorban Szicíliából bevándorolt olaszok. Az előbbiek a város Point Loma, míg utóbbiak a Little Italy nevű negyedben élnek legnagyobb számban. Az újabb migrációs hullámban, a Szovjetunió felbomlása után sokan érkeztek annak egykori tagországaiból (főleg Ukrajnából, Oroszországból, illetve a Kaukázus vidékéről), illetve Görögországból, a Fülöp-szigetekből, Délkelet-Ázsia államaiból, Kínából, Indiából, a csendes-óceáni szigetvilágból, Irakból, Iránból, Libanonból, Törökországból, Brazíliából, Kelet- és Dél-Afrikából, mind mind hozzájárulva a város mai, roppant sokszínű arcának kialakulásához.

A 2000-es népességszámlásási adatok szerint a város lakossága abban az évben 1 223 400 fő volt, akik 271 315 családot alkottak 450 691 otthonban. A népsűrűség 1456,4 fő/km² volt. Az etnikai összetétel a következő volt:

Fehér (46,4%)
Hispán (spanyol) (25,4%)
más etnikumból (12,4%)
Fekete (10,8%)
Filippínó (6,1%)
Vegyes etnikumú (kettő vagy több) (4,8%)
Vietnami (2,2%)
Kínai (1,9%)
Más ázsiai etnikumú (1,5%)
Amerikai őslakos (indián) (1,3%)
Japán (0,8%)
Koreai (0,6%)
Indiai (0,6%)

Látnivalók

San Diego Zoo
San Diego Wild Animal Park
Balboa Park – ingyenes kulturális rekreációs központ, közpark
Black's Beach – Amerika legnagyobb nudista strandja
Little Italy – olasznegyed
Old Town San Diego State Historic Park – történelmi park, egy skanzen, mely az 1821-72 közötti helyi életet mutatja be
Presidio of San Diego – az eredeti, spanyolok által alapított erőd romjai
SeaWorld – tengeri akvárium (szórakoztatópark)
Mission San Diego de Alcalá – az eredeti misszió romjai