„Magyar Gárda” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
FBali (vitalap | szerkesztései)
649 szerkesztés
sn
45. sor: 45. sor:
[[2008]]. [[április 27]]-én ismét [[Szabolcs-Szatmár-Bereg megye|Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében]], ezúttal [[Vásárosnamény]]ban rendezett tiltakozó nagygyűlést a [[cigánybűnözés]] ellen a helyi civilek kezdeményezésére a Gárda, a [[Nemzeti Őrsereg]] és a [[Jobbik]]. A kisvárosban még április 19-én történt egy brutális rablógyilkosság, két fiatal roma elkövető meggyilkolt egy 69 éves férfit. Gyüre Csaba, a Jobbik Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének elnöke az [[MTI]] tudósítójának kérdésére azt mondta, hogy szerinte a tiltakozó akcióban az érdeklődőkkel együtt legalább ezren vettek részt, a párt tagjai és szimpatizánsai mellett sokan a helyi lakosok közül is. Hozzátette: a Magyar Gárda tagjai közül 122-en, míg a Nemzeti Őrseregtől 68 egyenruhás vonult végig Vásárosnamény főutcáján, a polgármesteri hivatalnál beszédek hangzottak el, majd a résztvevők elmentek ahhoz a házhoz is, ahol a gyilkosság történt. A demonstráció nyugodtan lezajlott, azt a rendőrség biztosította.<ref>[http://www.stop.hu/articles/article.php?id=314757 A "cigánybűnözés" ellen tiltakozott a Magyar Gárda a Jobbikkal], Stop.hu, 2008. április 27.</ref>
[[2008]]. [[április 27]]-én ismét [[Szabolcs-Szatmár-Bereg megye|Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében]], ezúttal [[Vásárosnamény]]ban rendezett tiltakozó nagygyűlést a [[cigánybűnözés]] ellen a helyi civilek kezdeményezésére a Gárda, a [[Nemzeti Őrsereg]] és a [[Jobbik]]. A kisvárosban még április 19-én történt egy brutális rablógyilkosság, két fiatal roma elkövető meggyilkolt egy 69 éves férfit. Gyüre Csaba, a Jobbik Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének elnöke az [[MTI]] tudósítójának kérdésére azt mondta, hogy szerinte a tiltakozó akcióban az érdeklődőkkel együtt legalább ezren vettek részt, a párt tagjai és szimpatizánsai mellett sokan a helyi lakosok közül is. Hozzátette: a Magyar Gárda tagjai közül 122-en, míg a Nemzeti Őrseregtől 68 egyenruhás vonult végig Vásárosnamény főutcáján, a polgármesteri hivatalnál beszédek hangzottak el, majd a résztvevők elmentek ahhoz a házhoz is, ahol a gyilkosság történt. A demonstráció nyugodtan lezajlott, azt a rendőrség biztosította.<ref>[http://www.stop.hu/articles/article.php?id=314757 A "cigánybűnözés" ellen tiltakozott a Magyar Gárda a Jobbikkal], Stop.hu, 2008. április 27.</ref>


A [[fejér megye]]i [[Pátka|Pátkán]] a helybeli magyar és roma lakosság közti feszültség olyan magasra hágott, hogy [[2008]]. [[június 3]]-ára virradóra három cigány család házára valakik gázolajjal töltött „[[Molotov-koktél]]t” dobtak.<ref>[http://www.hetek.hu/node/18205 „Molotovot dobtak cigányokra polgárőrök”] Hetek Online, 2008. június 15.</ref> A cigányok állításaira támaszkodva a rendőrség őrizetbe is vett három polgárőrt a faluból, azonban a település lakosainak egyöntetű véleménye szerint nem ők voltak az elkövetők (bár később az egyik polgárőr beismerte tettét)<ref>[http://nol.hu/cikk/495215/ Beismerte tettét a pátkai ügy egyik gyanúsítottja] Népszabadság Online, 2008. június 11.,</ref>,ezért falugyűlést szerveztek, majd a zömében romák által lakott utcába kívántak vonulni.<ref>[http://nol.hu/cikk/495507/ Pátkai félelmek], Népszabadság Online, 2008. június 14.</ref> Több cigány személy azonban ezt megakadályozta, vasvillával, egyéb támadóeszközökkel állta el a menet útját. Végül az indulatokat maguk a romák csillapították le, akik visszafogták hevesebb társaikat. Ezek után [[2008]]. [[június 13]]-án a Polgári Összefogás Pátkáért nevű egyesület meghívta a Magyar Gárdát a faluba, ahol a helyi polgármester a fehér lakosság és Gárda segítségével egy „Alkotmányt” kívánt volna átadni. [[Dósa István]] itt kifejtette, hogy azért jöttek, hogy kifejezzék együttérzésüket a letartóztatotakkal. A gyűlésen felszólalt a falu katolikus plébánosa és a református lelkésze is. A romák azonban az alkotmánytervezetet sértőnek találták, így azt nem vették át. Az esemény erőszakos cselekmény nélkül ért véget, csupán egy vaklárma zavarta azt meg.<ref>[http://nol.hu/cikk/495529/ Megalázó a "pátkai alkotmány"?], Népszabadság Online, 2008. június 14.</ref>
A [[fejér megye]]i [[Pátka|Pátkán]] a helybeli magyar és roma lakosság közti feszültség olyan magasra hágott, hogy [[2008]]. [[június 3]]-ára virradóra három cigány család házára valakik gázolajjal töltött „[[Molotov-koktél]]t” dobtak.<ref>[http://www.hetek.hu/node/18205 „Molotovot dobtak cigányokra polgárőrök”] Hetek Online, 2008. június 15.</ref> A cigányok állításaira támaszkodva a rendőrség őrizetbe is vett három polgárőrt a faluból, azonban a település lakosainak egyöntetű véleménye szerint nem ők voltak az elkövetők (bár később több médium leközölt egy hírt, miszerint az egyik polgárőr beismerte tettét<ref>[http://nol.hu/cikk/495215/ Beismerte tettét a pátkai ügy egyik gyanúsítottja] Népszabadság Online, 2008. június 11.,</ref>, ezt cáfolta a rendőrfőkapitány a térség fideszes képviselőjén keresztül<ref>[http://tdyweb.wbteam.com/EjjeliMenedek0613.htm A Echo TV Éjjeli Menedék című műsora], 2008. június 13.<br>''„Ugye a napokban látni lehetett, ill. hallani, itt-ott, tévében, rádióban a hírt, hogy valaki már az elkövetésről vallomást tett volna ebből a három személyből. Erre is rákérdeztem a rendőrfőkapitánytól, mert talán ez a legérdekesebb így külsőleg. Azt mondta, kizárt dolog, hogy a rendőrségtől ilyen információ menjen ki, éppen azért, mert folyamatban van a nyomozás, tehát ha ilyen kimegy, az csak civil személytől, a vádlottól, az ügyvédjétől satöbbi mehetne ki. Azt viszont nem hiszem, hogy akár a vádlott, akár az ügyvédje ezzel traktálná a sajtót, hiszen nem áll érdekükben. Tehát, én azt hiszem, ez nagyon sötét dolog.”''</ref>),ezért falugyűlést szerveztek, majd a zömében romák által lakott utcába kívántak vonulni.<ref>[http://nol.hu/cikk/495507/ Pátkai félelmek], Népszabadság Online, 2008. június 14.</ref> Több cigány személy azonban ezt megakadályozta, vasvillával, egyéb támadóeszközökkel állta el a menet útját. Végül az indulatokat maguk a romák csillapították le, akik visszafogták hevesebb társaikat. Ezek után [[2008]]. [[június 13]]-án a Polgári Összefogás Pátkáért nevű egyesület meghívta a Magyar Gárdát a faluba, ahol a helyi polgármester a fehér lakosság és Gárda segítségével egy „Alkotmányt” kívánt volna átadni. [[Dósa István]] itt kifejtette, hogy azért jöttek, hogy kifejezzék együttérzésüket a letartóztatotakkal. A gyűlésen felszólalt a falu katolikus plébánosa és a református lelkésze is. A romák azonban az alkotmánytervezetet sértőnek találták, így azt nem vették át. Az esemény erőszakos cselekmény nélkül ért véget, csupán egy vaklárma zavarta azt meg.<ref>[http://nol.hu/cikk/495529/ Megalázó a "pátkai alkotmány"?], Népszabadság Online, 2008. június 14.</ref>


==Politikai visszhang, ügyészségi vizsgálatok==
==Politikai visszhang, ügyészségi vizsgálatok==

A lap 2008. június 17., 14:53-kori változata

 Ezen a lapon vagy szakaszban aktuális eseményről, jelenségről vagy egyéb témáról számolunk be.
Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak.
Legutóbbi módosítás: 2008. június 17.
A gárda jelképéül Imre király oroszlános-árpádsávos címerpajzsát választotta.[1]

A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület a Jobbik Magyarországért Mozgalomhoz kapcsolódó, 2007 augusztus 25-én alakult szervezet. Célja a Magyar Gárda Mozgalom létrehozása. Árpádsávos címerrel ellátott fekete-fehér egyenruhája[2] és az egyesek szerint pártmilíciára emlékeztető[3] jellege miatt heves vitákat váltott ki.

Megalapítása

2007 júniusában Vona Gábor, a Jobbik elnöke a párt támogatásával egyesületként alapította meg és jegyeztette be a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület nevű szervezetet[4], mely alapító nyilatkozata szerint „része vagy gerince” kíván lenni a párt Bethlen Gábor programja szerint felállítandó nemzetőrségnek, és – szociális és karitatív missziók támogatása és szervezése, illetve a katasztrófaelhárítás és polgárvédelem mellett – a „nemzeti önvédelem erősítésében” és „rendvédelmi” feladatok ellátásában kíván aktívan részt venni.[5] A gárda jelszavai: Hit, erő, akarat.

A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület a Magyar Gárda Mozgalom megalapítására jött létre. Tagjai a Jobbikhoz és a Fideszhez kötődő személyek: Bencsik András, a Fidesz tagja és a Magyar Demokrata c. hetilap főszerkesztője (ő 2008 tavaszán távozott az egyesületből), Usztics Mátyás színész, Murányi Levente 56-os szabadságharcos, Pörzse Sándor újságíró, Schön Péter, Staudt Gábor, Szabó Gábor, Szegedi Csanád, Szilárd István és Vona Gábor elnök[6] aki korábban az Orbán Viktor által létrehozott Szövetség a nemzetért polgári körben tevékenykedett. Az egyesület azonban alapítója szerint csak „eszmeileg fog őrködni a gárda felett”[2], amely önállóan, területi alapon szerveződik majd. A gárda tulajdonában nem lesznek lőfegyverek,[7] ám azok használatáról való kiképzésre ösztönzik a tagokat[8].

Katonai jelleg

A Magyar Gárda kezdettől fogva katonai jellegű külsőségeket hangsúlyoz, de alapszabálya szerint nem fegyveres testület, mivel a magyar alkotmány tiltja, hogy politikai célt szolgáló fegyveres szervezeteket hozzanak létre az egyesülési jog őralapján.[9] Ugyanakkor hangsúlyozott célja a Jobbik által szorgalmazott „Nemzetőrség” leendő bázisának megteremtése, mert úgy véli, háborús helyzet esetén – amit a Magyarországgal szomszédos, részben NATO-szövetséges egykori kisantant-államok (Szlovákia, Szerbia és Románia) Magyarország elleni támadásának veszélyeként írt le az egyesület elnöke[10] – nincs, aki megvédené az országot.[4] A megfogalmazott félelmekre válaszul Vona Gábor úgy fogalmazott, hogy „a Jobbik és a Magyar Gárda nacionalista, de nem soviniszta. És semmiképpen sem erőszakos.”[11] A Gárda főkapitánya, Dósa István és tiszteletbeli főkapitánya, Usztics Mátyás is hangsúlyozta, hogy a Magyar Gárda a „szétvert hadsereg” helyét hivatott betölteni, és a „magyarokat terror alatt tartó” bűnözők ellen fellépni.[12] Ők sem állítják azonban, hogy a Gárda képes megállítani egy támadást, hanem ahogy Usztics Mátyás fogalmazott „talán nem olyan sétagalopp az, amikor a hadsereg számíthat néhány száz, néhány ezer emberre, ha baj van”.[13]

2007. december 20-án a Bombagyár.hu közösségi blogon bemutatták a Kárpátia együttes által írt és előadott Gárda-indulót.[14]

Működése

Szervezés

Nem sokkal megalakulása után, 2007 szeptemberében háromhetes országjáró körútba kezdett a Gárda, az ország nagyobb városaiban tartottak lakossági fórumokat.[15] Ennek során számos helyen utasították vissza vagy mondták le a gárdisták szereplésére kiválasztott helyszíneket a bérbeadók.

Avatások

2007. augusztus 25.

Für Lajos volt honvédelmi miniszter közreműködésével 2007. augusztus 25-én avatták fel a gárda első 56 tagját a budapesti Sándor-palota, a köztársasági elnök hivatala előtti téren. Az avatáson felsorakozott a második világháborús magyar katonaruhát és árpádsávos, közepén rovásírásos H betűt ábrázoló, egyesek szerint a nyilasokéhoz hasonló[16] karszalagot viselő Nemzeti Őrsereg nevű szervezet harminc tagja is, akik „bajtársi szövetségre” léptek a gárdával. A megalapítást antifasiszta (Nagy Imre Társaság, Bibó István Közéleti Társaság), a baloldali[17] (Magyar Antifasiszta Liga, Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége) valamint roma szervezetek 500-1000 fős tiltakozó demonstrációja kísérte, amelynek egyik szónokaként Tamás Gáspár Miklós kijelentette: a gárda „magyarellenes, emberellenes, nemzetellenes és hülye”.[18] A budapesti Olimpiai parkban civil, antifasiszta és homoszexuális érdekvédő szervezetek tüntettek a Gárda megalakulása ellen, itt kb. 50 fő jelent meg.[19]

2007. október 21.

A második avatási ünnepséget 2007. október 21-én tartották a budapesti Hősök terén. A rendezvényen 517 új gárdista tett esküt, köztük több nő is. Gárdataggá avatták az '56-os veterán Horváth Györgyöt is, aki a forradalom 50. évfordulóján beindított és vezetett egy T-34-es tankot.[20]

2008. március 29.

A Gárda harmadik avatási ünnepségét 2008. március 29-én tartotta a Hősök terén[21]. Az avatáson 600 új gárdistát avattak fel, ezzel megduplázódott a szervezet létszáma (jelenleg 1300 fő). Az avatáson részt vettek a 18. életévüket még be nem töltött „kadétok”, valamint az 56-os veteránokból szerveződött "seniorok" is. Bejelentették, hogy Erdélyben, az USA-ban és Kanadában is alakul Gárda egység. Jelen voltak hasonló német, norvég, észt és szlovák szervezetek képviselői is.

Az eseményt tojásdobálással zavarta meg egy provokátor. Később ettől függetlenül 10 fiatal ellentüntető „szélsőségek elleni tiltakozásul” takarítóeszközökkel jelent meg; őket egyes hírforrások szerint megrugdosták[22], más hírforrások (és egy videó[23]) szerint csak elkergették[24], a gárda avatását néző szimpatizánsok.

A Magyar Gárda kadétjai

18. életévüket még be nem töltött, magyar érzelmű fiatalok, akik a Magyar Gárda teljes jogú tagjai. Őket is felesketik, azonban ehhez írásos szülői engedély kell.

Hagyományőrzés

Az alapító okiratban megjelölt szervezeti célokkal összefüggő tevékenységet a Gárda eddig katonasírok gondozása és karitatív munka keretében végzett, mint például a szarvasi evangélikus temető egy része és az Árpád-emlékhely megtisztítása Zugló és Rákospalota határán.[25] Emellett megtisztították a szeméttől a szegedi Tisza-partot, illetve rendbe tették Budapesten Endresz György magyar pilóta sírját.[26] 2007. november 10-én több hagyományőrző szervezet mellett a Magyar Gárda is részt vett a pátyi Árpád-emlékoszlop avatásán.[27] 2007. december 6-án a Gárda Hajdú-Bihar megyei szervezete Mikulás-napot tartott Hajdúszoboszlón, ahol rászoruló gyerekeknek (köztük több cigány származásúnak) osztottak ajándékokat.[28]

Felvonulások, tüntetések

2007. november 8-án a Magyar Gárda részt vett a szentesi Jobbik által Gyurcsány Ferenc látogatása alkalmából szervezett kormányellenes tüntetés biztosításában.[29]

A szervezet egyenruhásai a Nemzeti Őrsereg tagjaival együtt 2007 decemberében Tatárszentgyörgyön a romák szegregációját követelve rendeztek felvonulást a „cigánybűnözés” ellen, a „Vidék Közbiztonságáért” címmel.[30] Az erődemonstrációnak[31] szánt megmozdulást jogvédők és a falu romáinak tiltakozó sétája, és a templomban a második világháború cigány és zsidó áldozataiért elmondott imája előzte meg. A gárdisták nem vonulhattak végig a cigányok lakta részen, ahogyan eredetileg tervezték, de megtarthatták a rendezvényt,[32] amelyet megelőzően egy másik üggyel kapcsolatban a Jobbik alelnöke közleményben fejtegette a „cigánybűnözés” összefüggését a cigányság „vérfertőzés útján degenerálódó” rétegével. A Jobbik elnöke szerint a média kapcsolta össze a nyilatkozatot a tüntetéssel.[33]

2008. április 12-én Nyírkátán tartott demonstrációt a szervezet, „a vidéki közrend és közbiztonság fenyegetett helyzetére” való tekintettel. Az apropót az szolgáltatta, hogy még április 8-án a szabolcs megyei faluban egy autós elütött egy roma kislányt, aki féktávolságon belül lépett a jármű elé. A lány súlyos sérüléseket szenvedett, és habár a gépkocsivezető nem volt hibás, az áldozat rokonai csoportosan rátámadtak, őt is kórházba kellett szállítani. Az eset kísértetiesen hasonlított az Olaszliszkai lincselésre.[34] Ezek miatt szervezett a Gárda, a Jobbik és a Nemzeti Őrsereg figyelemfelhívó demonstrációt a településre. A Jobbik Szabolcs megyei elnöke szerint a demonstrálók nagyjából 200-an lehettek, míg az ellentüntetők körülbelül 100-an. Az ellentüntetők közt feltűnt Kolompár Orbán és más roma szervezetek képviselői is. Rendbontás nem történt, az esemény nyugodtan lezajlott.[35]

2008. április 27-én ismét Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ezúttal Vásárosnaményban rendezett tiltakozó nagygyűlést a cigánybűnözés ellen a helyi civilek kezdeményezésére a Gárda, a Nemzeti Őrsereg és a Jobbik. A kisvárosban még április 19-én történt egy brutális rablógyilkosság, két fiatal roma elkövető meggyilkolt egy 69 éves férfit. Gyüre Csaba, a Jobbik Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének elnöke az MTI tudósítójának kérdésére azt mondta, hogy szerinte a tiltakozó akcióban az érdeklődőkkel együtt legalább ezren vettek részt, a párt tagjai és szimpatizánsai mellett sokan a helyi lakosok közül is. Hozzátette: a Magyar Gárda tagjai közül 122-en, míg a Nemzeti Őrseregtől 68 egyenruhás vonult végig Vásárosnamény főutcáján, a polgármesteri hivatalnál beszédek hangzottak el, majd a résztvevők elmentek ahhoz a házhoz is, ahol a gyilkosság történt. A demonstráció nyugodtan lezajlott, azt a rendőrség biztosította.[36]

A fejér megyei Pátkán a helybeli magyar és roma lakosság közti feszültség olyan magasra hágott, hogy 2008. június 3-ára virradóra három cigány család házára valakik gázolajjal töltött „Molotov-koktélt” dobtak.[37] A cigányok állításaira támaszkodva a rendőrség őrizetbe is vett három polgárőrt a faluból, azonban a település lakosainak egyöntetű véleménye szerint nem ők voltak az elkövetők (bár később több médium leközölt egy hírt, miszerint az egyik polgárőr beismerte tettét[38], ezt cáfolta a rendőrfőkapitány a térség fideszes képviselőjén keresztül[39]),ezért falugyűlést szerveztek, majd a zömében romák által lakott utcába kívántak vonulni.[40] Több cigány személy azonban ezt megakadályozta, vasvillával, egyéb támadóeszközökkel állta el a menet útját. Végül az indulatokat maguk a romák csillapították le, akik visszafogták hevesebb társaikat. Ezek után 2008. június 13-án a Polgári Összefogás Pátkáért nevű egyesület meghívta a Magyar Gárdát a faluba, ahol a helyi polgármester a fehér lakosság és Gárda segítségével egy „Alkotmányt” kívánt volna átadni. Dósa István itt kifejtette, hogy azért jöttek, hogy kifejezzék együttérzésüket a letartóztatotakkal. A gyűlésen felszólalt a falu katolikus plébánosa és a református lelkésze is. A romák azonban az alkotmánytervezetet sértőnek találták, így azt nem vették át. Az esemény erőszakos cselekmény nélkül ért véget, csupán egy vaklárma zavarta azt meg.[41]

Politikai visszhang, ügyészségi vizsgálatok

Reagálások a gárda megalakítására

A gárda egyenruhája[2] pártmilíciára emlékeztető jellege miatt[42] nagy sajtónyilvánosságot kapott és heves vitákat váltott ki. Ezt a Fidesz[43] és a jobboldali publicisztika politikai hisztériakeltésnek értékelte[44][45], a radikális jobboldal pedig azt a vélekedését hangoztatta, hogy a „baloldal”[46] és az MTI elfogultsága[47] , továbbá a Mazsihisz manipulatív befolyása[48] eredményezi a Magyar Gárda szélsőjobboldali minősítését a nyugati sajtóban. A gárdát a nyugati és a honi nem jobboldali sajtó, valamint a jelenlegi magyar kormány[49] részben a Jobbik önmeghatározásával összhangban nemzeti radikális, részben attól eltérően szélsőjobboldali[50] félkatonai szervezetnek tartja[51][52][53], de nem ritka a „fasiszta”, „újfasiszta” jelző sem. A Jobbik tagadta, hogy bármiféle magánhadsereg építésébe kezdtek volna[54], az alapítók szerint pedig a gárda „nem náci, nem fasiszta és nem félkatonai szervezet. A Magyar Gárda magyar”[55], és nem kívánják a harmincas évek szélsőjobboldali szervezeteinek tevékenységét folytatni.[56][57]

A parlamenti pártok a Fidesz és a KDNP kivételével[58][59]még a megalakulása előtt elhatárolódtak a szervezettől[60]. Gyurcsány Ferenc „a magyar demokrácia szégyenfoltjának”[61] nevezte a megalakuló gárdát, amelynek szimbolikája szerinte a fasiszta szervezeteket, a nemzetiszocializmust és a nácizmust idézi fel[62][63]; a miniszterelnök levélben kérte a legfőbb ügyészt[64], kísérjék figyelemmel a szervezet tevékenységét, és ha törvénytelenséget tapasztalnak, lépjenek fel.

Tom Lantos, az amerikai kongresszus külügyi bizottságának elnöke „őrülteknek” nevezte a gárda létrehozóit, és kifejezte reményét, hogy minden magyar parlamenti párt elhatárolódik tőlük. Jelezte[65], később pedig Orbán Viktorral találkozva megerősítette:[66] személyesen garantálja, hogy soha ne engedjék őket az Egyesült Államokba.

Sólyom László köztársasági elnök a gárda körüli vitákkal kapcsolatban csak egy rövid nyilatkozatot adott ki, miszerint elítéli mind a „félelemkeltő” rendezvényeket, mind a „félelemmel való manipulálást”[67].

A Fidesz álláspontja nem volt egységes az ügyben. A Magyar Gárdát egyes fideszes politikusok (Lázár János[68], Pokorni Zoltán[69]) rossz ötletnek nevezték, ugyanakkor Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője és a Fidesz tagja, aki alapítója is a szervezetnek, illetve Wittner Mária fideszes képviselő (egykori 56-os halálraítélt) részt vettek az ünnepélyes avatáson. Pokorni Zoltán, aki szerint nem tudni, a Gárdát „jószándékú, de naiv” emberek, vagy „beépített provokátorok” alakították, 2007. augusztus 27-én arra kérte a Fidesz szavazóit, hogy ne csatlakozzanak a gárdához.[69] Orbán Viktor szerint a gárdával kapcsolatban az elhatárolódás „rossz kifejezés”, ezért nem használják.[70] Tom Lantossal való találkozója során ugyanakkor „nem fejezte ki egyet nem értését” a képviselővel, aki szerint „egy demokratikus, civilizált országnak hadserege van, nincs szüksége egy félkatonai szélsőjobboldali milíciára”.[66] A Gárda a radikális jobboldalról is kapott kritikákat Bencsik András részvétele miatt.[71]

A külföldi hírújságok a magyar demokrácia gyenge pontjának tartják a Gárda megalakulását[72]. Az ellenzőkhöz a magyarellenes kirohanásairól is ismert szélsőjobboldali szlovák politikus, Ján Slota is csatlakozott[73].

A HVG felkérésére végzett Medián-felmérés szerint a Magyar Gárda megalakulása a megkérdezettek 21%-ban félelmet kelt, 38%-uk általában veszélyesnek, 23%-uk komolytalan dolognak tartja, amit csak a média fúj fel, 13%-uk pedig rokonszenvesnek találja a gárdát.[74][75]

Ügyészségi felszólítás

A Fővárosi Főügyészség törvénysértőnek találta a Magyar Gárda működését, mert bizonyos meghirdetett céljai, amilyen a katasztrófa- és rendvédelmi feladatok ellátása, nem szerepel az alapszabályában. Ha a szervezet nem tesz eleget a felszólításnak, hogy alapszabályával összhangban működjön, az ügyészség kérheti a feloszlatását.[76] A Magyar Gárda vezetősége az alapszabály módosítását jelentette be, és felfüggesztette, de az alapító nyilatkozatból nem törölte a kifogásolt részeket, köztük a katonai jellegű működés lehetőségére utaló kitételeket a nemzeti önvédelemről és a Nemzetőrségről.[77]

Tatárszentgyörgy után

Ismét vizsgálat alá vette a Fővárosi Főügyészség a Gárda tevékenységét[78] a tatárszentgyörgyi felvonulás után.

A gárdafelvonulásra és a Jobbik közleményére reagálva az országgyűlési biztosok közös nyilatkozatban fejezték ki megdöbbenésüket „a magyarországi rasszizmus felerősödése” miatt, elérkezettnek látva az időt, hogy a felelős vezetők elítélőleg megszólaljanak.[79] A megmozdulást a miniszterelnök[80] és az országgyűlés elnöke[81], majd a kisebbségi ombudsmannak a közjogi méltóságokhoz intézett megkeresésére a köztársasági elnök[82] és a Legfelsőbb Bíróság elnöke[83] is élesen elítélte. Közleményt adott ki a kormány, amelyben leszögezte: tagjai elítélik a „cigányok megfélemlítésére irányuló akciókat”, és a magyar állam vezetőiként mindent megtesznek, hogy megvédjék azokat, akiket a fenyegetés ér.[84] Vona Gábor a Magyar Gárda Egyesület elnökeként meghallgatást kért az államfőtől, aki azonban nem fogadta.[85]

2008. április 4-én gyalázkodó, a Gárdára halált kívánó feliratok jelentek meg a békéscsabai FIDESZ iroda falán.[86] Az életveszélyes fenyegetést a Magyar Gárda Békés megyei főkapitánya elítélte, felelősnek tartja érte Kolompár Orbán "hungarofób" viselkedését.[87]

A per

A Fővárosi Főügyészség 2007 decemberében a szervezet mások jogait és szabadságát sértő tevékenységére hivatkozva kezdeményezte az egyesület feloszlatását.[88] Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter - mint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja - 2008. február 20-án kezdeményezte, hogy a testület rendelje el az egyesület ellen indított és a Fővárosi Bíróság előtt folyamatban lévő per soron kívüli intézését. A Fővárosi Bíróság elnöke saját hatáskörben már korábban döntött az egyesület ellen indított per soron kívüli tárgyalásáról, és azt előbb április 14-re, majd 2008. március 12-re tűzte ki.

A második tárgyalási nap 2008. május 19-én volt. 8 beavatkozó jelezte, hogy peres félként részt kíván venni az ügyben. A felperes oldalán a MAZSIHISZ, az OCÖ (Országos Cigány Önkormányzat) és a MEASZ (Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége), míg az alperes oldalán az MVSZ (Magyarok Világszövetsége), a Jobbik Magyarországért Mozgalom, az ÚDK (Új Demokratikus Koalíció), a Túlélés '98 Egyesület és Mónus Áron. A bíróság egyelőre az első két szervezet kérésének adott helyt. A bíróság meghallgatta Kolompár Orbánt, Gaudi-Nagy Tamást, Vona Gábort és Dósa Istvánt. Gaudi-Nagy Tamás indítványozta, az eljárás felfüggesztését és az Alkotmánybíróság állásfoglalásának kikérését. Vona Gábor tisztázta, az egyesület és a mozgalom közötti különbséget (az egyesület tagjai nem gárdisták, és a gárdisták nem tagjai az egyesületnek). Az egyesület céljának a hagyományőrzést tekintette (ilyen volt a mozgalom létrehozása, vagy szeptembertől az Attila király Népfőiskola beindítása). Dósa István kifejtette, hogy a mozgalom tagjai ellen sosem indult eljárás, együttműködésük a rendőrséggel példamutató. Karitatív akcióik során nem tesznek különbséget romák és nem romák között. Tatárszentgyörgyön lehetőséget adtak romáknak is a felszólalásra. Demonstrációik során nem csak a közbiztonság romlására, hanem a romák áldatlan helyzetére is felhívják a figyelmet.

A tárgyalást vezető Öcsödi Ágnes ezután elnapolta a tárgyalást. A harmadik tárgyalási nap június 30-án lesz.

A Jobbik három alapítójának kilépése

2008. március 10-én kilépett a Jobbikból Kovács Dávid, a párt alapító elnöke, Nagy Ervin, a választmányi elnök és Fári Márton, a párt etikai bizottságának volt elnöke. Kilépésük okául a Magyar Gárdát jelölték meg, nyilatkozatuk szerint „a Jobbik szétválaszthatatlanul egybemosódott a Gárdával, felelősséget vállalva valamiért, amit hosszútávon valójában irányítani nem képes”.[89][90]

Jegyzetek

  1. ↑ magyargarda.hu
  2. ↑ a b c Vona: a honvédelemhez nem kell engedély (magyargarda.hu)
  3. ↑ Krónika
  4. ↑ a b Interjú Vona Gáborral a Magyar Gárdáról (jobbik.hu)
  5. ↑ A Magyar Gárda alapító nyilatkozata (magyargarda.hu)
  6. ↑ „Semmi sem véletlen” – Fidesz-Jobbik közös projekt a Magyar Gárda?, Hírszerző, 2007. augusztus 15.
  7. ↑ A Magyar Demokrata cikke az alapításról
  8. ↑ Munkácsy Márton: Már figyelik a Magyar Gárdát FigyelőNet
  9. ↑ a Magyar köztársaság Alkotmánya, 63. § (2)
  10. ↑ „Nagyon nagy butaság” – NATO-támadástól tart a Jobbik, Hírszerző, 2007. augusztus 14.
  11. ↑ „A Jobbik nacionalista, de nem erőszakos”, – Robert Hodgson interjúja Vona Gáborral, 2007-09-19
  12. ↑ Magyar Gárda: a magyarok vagy birkák, vagy bárányok, HVG, 2007. november 25.
  13. ↑ Usztics Mátyás: „Két és fél óra alatt el lehet érni Belgrádból Budapestet, és nincsen erő ami megállítsa, mert nincsen nehéztüzérség, nincsen páncélos hadosztály. A Gárda sem fogja tudni megállítani, ha nincsen felfegyverezve, de talán nem olyan sétagalopp az, amikor a hadsereg számíthat néhány száz, néhány ezer emberre, ha baj van.”
  14. ↑ Megszületett a gárdahimnusz: nálunk először!
  15. ↑ Magyar Gárda: Csak azért is országjárás!
  16. ↑ A Nemzeti Őrsereg tagjai a Magyar Gárda avatásán, 2007. augusztus 25.
  17. ↑ Attac Magyarország
  18. ↑ „Magyar vagyok, nem gárdista”, Népszabadság, 2007. augusztus 25.
  19. ↑ Homoszexuális jogvédők az Antifasiszta Pikniken Magyar Nemzet Online, 2007. augusztus 25.
  20. ↑ Több ezren a Magyar Gárda avatásán (index.hu)
  21. ↑ Magyar Nemzet Online
  22. ↑ Ellentüntetőket vertek a magyar gárdisták avatásán
  23. ↑ „Libsibolsi söpredék...” (Youtube)
  24. ↑ Magyar Gárda: 900 új tag, és 1 felpofozott provokátor (képriport) (bombagyár.hu)
  25. ↑ Gárdisták tisztítják két napon át a szarvasi temetőt.
  26. ↑ Előre nézve – a Magyar Demokrata cikke
  27. ↑ Áll az Árpád-emlékoszlop Pátyon (Képek) (magyargarda.hu)
  28. ↑ A Gárda Mikulása cigány gyerekeket is megajándékozott (magyargarda.hu)
  29. ↑ Videó El-Qró szentesi fogadtatásáról (kuruc.info)
  30. ↑ „...Sokan vagyunk, és elegen ahhoz, hogy kiálljunk egymásért...” (Kolompár Orbán)
  31. ↑ Már készül a Magyar Gárda, a romák is, meg a rendőrség, Világgazdaság, 2007. december 6.
  32. ↑ Disznólopásból lett gárdafelvonulás?, index.hu, 2007. december 9.
  33. ↑ A Gárda él és erősödik, jobbik.hu, 2007. december 28.
  34. ↑ Megverték a gyereket elütő sofőrt Nyírkátán, Origo, 2008. április 8.
  35. ↑ Nyírkátán vonultak fel a gárdisták, Origo, 2008. április 12.
  36. ↑ A "cigánybűnözés" ellen tiltakozott a Magyar Gárda a Jobbikkal, Stop.hu, 2008. április 27.
  37. ↑ „Molotovot dobtak cigányokra polgárőrök” Hetek Online, 2008. június 15.
  38. ↑ Beismerte tettét a pátkai ügy egyik gyanúsítottja Népszabadság Online, 2008. június 11.,
  39. ↑ A Echo TV Éjjeli Menedék című műsora, 2008. június 13.
    „Ugye a napokban látni lehetett, ill. hallani, itt-ott, tévében, rádióban a hírt, hogy valaki már az elkövetésről vallomást tett volna ebből a három személyből. Erre is rákérdeztem a rendőrfőkapitánytól, mert talán ez a legérdekesebb így külsőleg. Azt mondta, kizárt dolog, hogy a rendőrségtől ilyen információ menjen ki, éppen azért, mert folyamatban van a nyomozás, tehát ha ilyen kimegy, az csak civil személytől, a vádlottól, az ügyvédjétől satöbbi mehetne ki. Azt viszont nem hiszem, hogy akár a vádlott, akár az ügyvédje ezzel traktálná a sajtót, hiszen nem áll érdekükben. Tehát, én azt hiszem, ez nagyon sötét dolog.”
  40. ↑ Pátkai félelmek, Népszabadság Online, 2008. június 14.
  41. ↑ Megalázó a "pátkai alkotmány"?, Népszabadság Online, 2008. június 14.
  42. ↑ http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15094
  43. ↑ A Fidesz sajtóközleménye, 2007. augusztus 28.
  44. ↑ Surján László: Sokat akart a szarka. Magyar-Hon-Lap.hu (a KDNP) on-line folyóirata
  45. ↑ Tóth Gy. László: A politikai hisztéria anatómiája [1], Magyar Nemzet, 2007. október 16.
  46. ↑ A radikális jobboldalon elterjedt nézet a balodal fogalmának kiterjesztése a közéletnek a Fidesszel és a radikális jobboldallal szemben távolságtartó szereplőire (pl.a magát konzervatívnak valló MDF-re és Debreczeni Józsefre, vagy a parlamenti demokrácia és a szabad piacgazdaság értékeit magáénak tekintő [2] Political Capital elemző cégre).
  47. ↑ A németországi székhelyű RISS emberjogi szervezet az MTI Gárdával kapcsolatos tudósításai miatt 2007. október 23-án felhívást tett közzé a hírügynökség bojkottálására: A felhívás szövegéből
  48. ↑ Hering József: Hogyan hazudnak a Gárdáról Izraelben?; Árpád. a honalapító és a magyar történelem; Barikád.hu.
  49. ↑ Kormányközlemény: A Magyar Gárda elfogadhatatlan „...a nemzeti-radikális félkatonai egyesületek – a többi között a Magyar Gárda, vagy a Nemzeti Őrsereg – egyenruhája, retorikája és szóhasználata egyértelműen a neonáci mozgalmakra utal.” (Népszabadság Online)
  50. ↑ Újjászerveződő magyarországi szélsőjobboldal: Akarat és hajlam (Magyar Narancs)
  51. ↑ Politikai szakadás a Jobbikban, Hunhír.hu, 2006. július 29.
  52. ↑ Rechtsradikale Gespenster der Vergangenheit, Der Spiegel, 2007. október 20. (német)
  53. ↑ The Hungarian far right Changing of the Garda, The Economist, 2007. szeptember 20. (angol)
  54. ↑ Magánhadsereg vagy kulturális egyesület? (jobbik.hu)
  55. ↑ A Magyar Gárda nyilatkozata, 2007. október 16.
  56. ↑ „Mindenki előtt világossá kell tennünk ezért, hogy a Gárda elsősorban egy olyan közösség, amelynek a kovásza nem az agresszió és a bosszúvágy. Senki sem akar pogromokat rendezni, az egyesület nem így akarja felébreszteni a magyarságtudatot.” Usztics Anna: Előre nézve, Demokrata, 2007. október 11.
  57. ↑ Simicskó István, aki 2006 óta KDNP-képviselő, azelőtt Fidesz-képviselő volt, még 2000 szeptemberében, az Orbán-kormány idején javaslatot tett egy új Nemzetőrség felállítására; 2006 áprilisában Honi Gárda néven szerepelt a tervezet. Ez a Magyar Gárda megalakulása előtt kapott nagyobb médiavisszhangot mint párhuzamos Fidesz-KDNP kezdeményezés. A Honi Gárda azonban a Magyar Honvédség keretein belül alakult volna meg.
  58. ↑ „Magyar Gárda” – a Fidesz álláspontja, fidesz.hu, 2007. augusztus 6.
  59. ↑ Félelem, reszketés, káderképzés – milyen lesz a Magyar Gárda?, Hírszerző, 2007. augusztus 7.
  60. ↑ MDF: A Magyar Gárda célja a csendes, békeszerető többség megfélemlítése (mdf.hu)
  61. ↑ Az alkotmányos demokráciát félti Gyurcsány, index.hu, 2007. augusztus 24.
  62. ↑ Gyurcsány: A szélsőjobboldal grasszálása szégyent hoz Magyarországra Magyar Nemzet Online, 2007. augusztus 25.
  63. ↑ Index cikke a nemzetközi sajtótájékoztatóról
  64. ↑ Gyurcsány Ferenc levele a legfőbb ügyészhez
  65. ↑ „Ezek őrültek” – Tom Lantos kitiltaná a Magyar Gárdát Amerikából, Hírszerző, 2007. augusztus 16.
  66. ↑ a b Tom Lantos találkozott Orbán Viktorral, origo.hu, 2007. november 16.
  67. ↑ Sólyom megszólalt Gárda-ügyben – Mindenkit elítél Hunhír.hu.
  68. ↑ Nem kell Magyar Gárda! (Heti Válasz)
  69. ↑ a b Pokorni: A Magyar Gárda rossz az országnak (index.hu)
  70. ↑ Orbán: a Gárda az, mi meg itt vagyunk (index.hu)
  71. ↑ Tökön szúrta magát a Magyar Gárda: Bencsik kiszűrné a „szélsőségeseket” (kuruc.info)
  72. ↑ A Gárda: a demokratikus rend gyenge pontja (FigyelőNet)
  73. ↑ Bumm.sk cikke az alapításról
  74. ↑ HVG, 2007/35. szám (2007. szeptember 1.), Ki mint fél, úgy ítél
  75. ↑ A Medián felmérése (táblázat, median.hu)
  76. ↑ Törvénytelenül működik a Magyar Gárda, Hírszerző, 2007. október 15.
  77. ↑ A Magyar Gárda nyilatkozata
  78. ↑ Sólyom: Cigányellenes tüntetés volt a Gárda felvonulása, origo.hu, 2007. december 11.
  79. ↑ Elítélik az ombudsmanok a rasszista megnyilvánulásokat, Figyelő, 2007. december 10.
  80. ↑ Gyurcsány Ferenc elítélte a Magyar Gárda demonstrációját, MTI, 2007. december 12.
  81. ↑ Szili ellenzi a Magyar Gárda demonstrációját
  82. ↑ Sólyom: Cigányellenes tüntetés volt a Gárda felvonulása, origo.hu, 2007. december 11.
  83. ↑ Magyar Gárda: „Tiltsák ki mindenhonnan”, Hírszerző, 2007. december 12.
  84. ↑ A kormány elítéli a szélsőjobboldal cigányellenes, rasszista akcióit, MTI, 2007. december 12.
  85. ↑ Az államfő nem fogadja Vona Gábort – levélváltás (magyargarda.hu)
  86. ↑ Falra festett gárda a békéscsabai Fidesz-irodán BEOL.hu, 2008. április 4.
  87. ↑ A Magyar Gárda a békéscsabai halálos fenyegetésről BEOL.hu, 2008. április 4.
  88. ↑ A Magyar Gárda feloszlatását kéri az ügyészség, MTI, 2007. december 17.
  89. ↑ Lemondott a Jobbik három alapítója a Magyar Gárda miatt, index.hu, 2008. március 10.
  90. ↑ Gárdát építenek párt helyett? - Jobbik-alapítók tiltakoznak, NOL, 2008. március 10.

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyar_Gárda&oldid=3486720”