„Aragóniai Beatrix magyar királyné” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Visszavontam 178.164.131.231 (vita) szerkesztését (oldid: 24250177) Vandálkodás
Címke: Visszavonás
72. sor: 72. sor:
* [[Aragóniai Eleonóra modenai hercegné|Eleonóra]] (1450. június 22. – 1493. október 11.) kétszer is férjhez ment, {{forr|először [[Sforza Maria Sforza|Sforza Maria Sforzához]] (1449–1479), Bari hercegéhez,<!-- Ha ugyan hozzáment, mert sehol nem találok utalást erre. [[Massimiliano Sforza]] (1493–1530) semmiképpen sem lehetett a férje--><ref>[http://genealogy.euweb.cz/italy/sforza.html#M Sforza-család genealógiája]</ref>}} utána pedig Estei Herkuleshez ment nőül, második hitvesétől két leánya született, Izabella és Beatrix és négy fia, Alfonz, Ferrante, Hipolit és Zsigmond.
* [[Aragóniai Eleonóra modenai hercegné|Eleonóra]] (1450. június 22. – 1493. október 11.) kétszer is férjhez ment, {{forr|először [[Sforza Maria Sforza|Sforza Maria Sforzához]] (1449–1479), Bari hercegéhez,<!-- Ha ugyan hozzáment, mert sehol nem találok utalást erre. [[Massimiliano Sforza]] (1493–1530) semmiképpen sem lehetett a férje--><ref>[http://genealogy.euweb.cz/italy/sforza.html#M Sforza-család genealógiája]</ref>}} utána pedig Estei Herkuleshez ment nőül, második hitvesétől két leánya született, Izabella és Beatrix és négy fia, Alfonz, Ferrante, Hipolit és Zsigmond.
* [[IV. Frigyes nápolyi király|Frigyes]] (1452. április 19. – 1504. november 9.) [[Nápoly és Szicília uralkodóinak listája|Nápoly]] [[Trastámara-ház]] beli utolsó uralkodója ''IV. Frigyes'' néven, kétszer házasodott meg, első hitvese [[Savoyai Anna tarantói hercegné|Savoyai Anna]] lett, aki egy leányt ([[Aragóniai Sarolta tarantói hercegnő|Sarolta]]) szült neki, második felesége pedig [[Balzo Izabella nápolyi királyné|Balzo Izabella]] volt, aki öt gyermekkel ([[Aragóniai Ferdinánd calabriai herceg|Ferdinánd]], [[Aragóniai Júlia montferrati őrgrófné|Júlia]], Alfonz, Izabella és Cézár) ajándékozta meg férjét.
* [[IV. Frigyes nápolyi király|Frigyes]] (1452. április 19. – 1504. november 9.) [[Nápoly és Szicília uralkodóinak listája|Nápoly]] [[Trastámara-ház]] beli utolsó uralkodója ''IV. Frigyes'' néven, kétszer házasodott meg, első hitvese [[Savoyai Anna tarantói hercegné|Savoyai Anna]] lett, aki egy leányt ([[Aragóniai Sarolta tarantói hercegnő|Sarolta]]) szült neki, második felesége pedig [[Balzo Izabella nápolyi királyné|Balzo Izabella]] volt, aki öt gyermekkel ([[Aragóniai Ferdinánd calabriai herceg|Ferdinánd]], [[Aragóniai Júlia montferrati őrgrófné|Júlia]], Alfonz, Izabella és Cézár) ajándékozta meg férjét.
* [[Aragóniai János esztergomi érseki kormányzó|Jani]] (1456. június 25. – 1485. október 17.), később bíboros vált belőle.
* [[Aragóniai János esztergomi érseki kormányzó|János]] (1456. június 25. – 1485. október 17.), később bíboros vált belőle.
* Ferenc (1461. december 16. – 1486. október 26.) Sant Angelo hercege
* Ferenc (1461. december 16. – 1486. október 26.) Sant Angelo hercege


85. sor: 85. sor:
== Mátyás második királynéja ==
== Mátyás második királynéja ==
[[Fájl:Beatrix und Matthias.jpg|bélyegkép|balra|220px|Beatrix és Hunyadi Mátyás]]
[[Fájl:Beatrix und Matthias.jpg|bélyegkép|balra|220px|Beatrix és Hunyadi Mátyás]]
[[1474]]. [[szeptember 5.|szeptember 5-én]] jegyezte el a 34 évvel idősebb [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]], aki akkor már tíz éve özvegy volt. A házasságot képviselő útján Nápolyban [[1476]]. [[szeptember 15.|szeptember 15-én]], majd [[Buda (történelmi település)|Budán]] [[1476]]. [[december 22.|december 22-én]] kötötték meg.
[[1474]]. [[szeptember 5.|szeptember 5-én]] jegyezte el a 14 évvel idősebb [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]], aki akkor már tíz éve özvegy volt. A házasságot képviselő útján Nápolyban [[1476]]. [[szeptember 15.|szeptember 15-én]], majd [[Buda (történelmi település)|Budán]] [[1476]]. [[december 22.|december 22-én]] kötötték meg.


Mátyást elbűvölte fiatal és intelligens felesége, kimutathatóan gyakran tartózkodtak egy helyen, a fennmaradt források szerint pedig boldog házaséletet éltek, Beatrix rendszeresen elkísérte a férjét a hadjáratokra, vagy külföldi tárgyalásokra.<ref>[http://www.academia.edu/5474511/Itineraria_regis_Matthiae_Corvini_et_reginae_Beatricis_de_Aragonia_1458_1476_1490_._Hist%C3%B3ria_k%C3%B6nyvt%C3%A1r._Kronol%C3%B3gi%C3%A1k_adatt%C3%A1rak_12._Subsidia_ad_historiam_medii_aevi_Hungarie_inquirendam_2._Budapest_2011 Horváth Richárd: Itineraria regis Matthiae Corvini et reginae Beatricis de Aragonia (1458–[1476<nowiki>]</nowiki>–1490). (História könyvtár. Kronológiák, adattárak 12. – Subsidia ad historiam medii aevi Hungarie inquirendam 2.) Budapest, 2011]</ref> A királynéi birtokok ugyanakkor [[Szilágyi Erzsébet (kormányzóné)|Szilágyi Erzsébet]] kezén maradtak, Beatrix azokat csak anyósa halála után kaphatta meg, akkor is csak részben, mert javai elsősorban [[Corvin János]]ra szálltak. Vélhetően ez is oka lehetett az anyósával és a mostohafiával való hűvösebb viszonynak.
Mátyást elbűvölte fiatal és intelligens felesége, kimutathatóan gyakran tartózkodtak egy helyen, a fennmaradt források szerint pedig boldog házaséletet éltek, Beatrix rendszeresen elkísérte a férjét a hadjáratokra, vagy külföldi tárgyalásokra.<ref>[http://www.academia.edu/5474511/Itineraria_regis_Matthiae_Corvini_et_reginae_Beatricis_de_Aragonia_1458_1476_1490_._Hist%C3%B3ria_k%C3%B6nyvt%C3%A1r._Kronol%C3%B3gi%C3%A1k_adatt%C3%A1rak_12._Subsidia_ad_historiam_medii_aevi_Hungarie_inquirendam_2._Budapest_2011 Horváth Richárd: Itineraria regis Matthiae Corvini et reginae Beatricis de Aragonia (1458–[1476<nowiki>]</nowiki>–1490). (História könyvtár. Kronológiák, adattárak 12. – Subsidia ad historiam medii aevi Hungarie inquirendam 2.) Budapest, 2011]</ref> A királynéi birtokok ugyanakkor [[Szilágyi Erzsébet (kormányzóné)|Szilágyi Erzsébet]] kezén maradtak, Beatrix azokat csak anyósa halála után kaphatta meg, akkor is csak részben, mert javai elsősorban [[Corvin János]]ra szálltak. Vélhetően ez is oka lehetett az anyósával és a mostohafiával való hűvösebb viszonynak.

A lap 2021. szeptember 27., 22:17-kori változata

Ez a szócikk I. Mátyás magyar király második feleségéről és II. Ulászló magyar király második feleségéről szól. Hasonló címmel lásd még: Beatrix magyar királyné (egyértelműsítő lap).
Ez a szócikk I. (Aragóniai) Ferdinánd nápolyi király lányáról szól. Hasonló címmel lásd még: Aragóniai Beatrix (egyértelműsítő lap).
Aragóniai Beatrix
Nápolyi Beatrix
Beatrix képmása a Regiomontanus kódex lapján, Össterreichische National Bibliothek, Bécs
Beatrix képmása a Regiomontanus kódex lapján, Össterreichische National Bibliothek, Bécs
Magyar Királyság királynéja
Aragóniai Beatrix
Uralkodási ideje
1476. december 12. – 1490. április 6.
1490. október 4. – 1500. április 3.
KoronázásaSzékesfehérvár
1476. december 12.
ElődjePodjebrád Katalin
UtódjaCandale-i Anna
Cseh Királyság királynéja
Beatrix Neapolská/Aragonská
Uralkodási ideje
1476. december 12. – 1490. április 6.
1490. október 4. – 1500. április 3.
Koronázásanem koronázták meg
ElődjeBrandenburgi Borbála
UtódjaCandale-i Anna
Horvát Királyság királynéja
Beatrice Napuljska
Uralkodási ideje
1476. december 12. – 1490. április 6.
1490. október 4. – 1500. április 3.
Koronázásanem volt külön koronázás
ElődjePodjebrád Katalin
UtódjaCandale-i Anna
Szlavón Királyság királynéja
Beatrice Napuljska
Uralkodási ideje
1476. december 12. – 1490. április 6.
1490. október 4. – 1500. április 3.
Koronázásanem volt külön koronázás
ElődjePodjebrád Katalin
UtódjaCandale-i Anna
Életrajzi adatok
UralkodóházTrastamara-ház (Burgund-Ivreai-ház)
Született1457. november 14.
Nápoly
Elhunyt1508. szeptember 23. (50 évesen)
Nápoly
NyughelyeSan Pietro Martire-kolostor, Nápoly
ÉdesapjaI. Ferdinánd nápolyi király
ÉdesanyjaChiaromontei Izabella nápolyi királyné
Testvére(i)
Házastársa1. I. Mátyás
Házastársa2. II. Ulászló
Gyermekeinem voltak
A Wikimédia Commons tartalmaz Aragóniai Beatrix témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Aragóniai Beatrix (Nápoly, 1457. november 14. – Nápoly, 1508. szeptember 23.) nápolyi királyi hercegnő, Hunyadi Mátyás magyar király második feleségeként (1476–1490) és II. Ulászló második feleségeként (1490–1500) kétszeres magyar királyné.

Családja

I. Ferdinánd (olaszosan Ferrante) nápolyi király – V. (I.) Alfonz aragón, szicíliai és nápolyi királynak Giraldona Carlino nápolyi úrnővel folytatott házasságon kívüli kapcsolatból született fia –, valamint Chiaromontei Izabella tarantói hercegnő másodszülött leánya.

Testvérei:

  • Alfonz (1448. november 4. – 1495. december 18.), később II. Alfonz néven Nápoly királya, felesége Sforza Hippolita Mária, ágyasa Truzia Gazzela volt, hitvesének három gyermeke született tőle (Ferdinánd, Izabella és Péter), ágyasa pedig egy leányt (Sancia) és egy fiút (Alfonz) szült neki.
  • Eleonóra (1450. június 22. – 1493. október 11.) kétszer is férjhez ment, először Sforza Maria Sforzához (1449–1479), Bari hercegéhez,[1][forrás?] utána pedig Estei Herkuleshez ment nőül, második hitvesétől két leánya született, Izabella és Beatrix és négy fia, Alfonz, Ferrante, Hipolit és Zsigmond.
  • Frigyes (1452. április 19. – 1504. november 9.) Nápoly Trastámara-ház beli utolsó uralkodója IV. Frigyes néven, kétszer házasodott meg, első hitvese Savoyai Anna lett, aki egy leányt (Sarolta) szült neki, második felesége pedig Balzo Izabella volt, aki öt gyermekkel (Ferdinánd, Júlia, Alfonz, Izabella és Cézár) ajándékozta meg férjét.
  • János (1456. június 25. – 1485. október 17.), később bíboros vált belőle.
  • Ferenc (1461. december 16. – 1486. október 26.) Sant Angelo hercege

Állítólagos korai szerelmi viszonya

Beatrix életének nápolyi szakaszáról fennmaradt egy olasz nyelvű történet.[2] A szerző és cím nélküli elbeszéléseket összegyűjtő kötet „Különböző tragikus és szerelmi esetek, melyek Nápolyban és nápolyiakkal máshol történtek”[3] címen forgott a korabeli Itália könyvtáraiban. A mű szerzőjét nem ismerjük, vélhetően egy későbbi összeállításról van szó, amelyet a botránykrónika jellege miatt álnéven publikáltak.[4]

A gyűjteményben található Beatrixról szóló rövid életrajz a későbbi királyné korai és késői nápolyi éveiről szól, magyarországi tartózkodását csak szűkszavúan ecseteli. Ennek alapján Beatrix szerelemre lobbant egy Ramiro Villaracuta nevű ember iránt. A férfit végül Beatrix ágyában, lanthúrral megfojtva találták meg. A forrás szerint az esetre 1475-ben került sor, amikor Beatrix már Mátyás jegyese volt.[5] Beatrix életrajzírója, Berzeviczy Albert megemlítette a forrást, ám nem adott neki hitelt.[6] Maga az eredeti forrás is úgy nyilatkozik, hogy mást nem tudott a királyné léhaságairól megtudni. A későbbi magyar királyné „bűnlajstroma” a rokonaihoz képest rövid.

Kutatók az itt olvasható híradásokat nem tekintik sem irodalmi szempontból értékes szövegnek, sem történetileg megbízható forrásnak.[7] Nincsen más adatunk arra, hogy Beatrix valaha is viszonyt folytatott volna a házassága előtt.

Mátyás második királynéja

Beatrix és Hunyadi Mátyás

1474. szeptember 5-én jegyezte el a 14 évvel idősebb Mátyás, aki akkor már tíz éve özvegy volt. A házasságot képviselő útján Nápolyban 1476. szeptember 15-én, majd Budán 1476. december 22-én kötötték meg.

Mátyást elbűvölte fiatal és intelligens felesége, kimutathatóan gyakran tartózkodtak egy helyen, a fennmaradt források szerint pedig boldog házaséletet éltek, Beatrix rendszeresen elkísérte a férjét a hadjáratokra, vagy külföldi tárgyalásokra.[8] A királynéi birtokok ugyanakkor Szilágyi Erzsébet kezén maradtak, Beatrix azokat csak anyósa halála után kaphatta meg, akkor is csak részben, mert javai elsősorban Corvin Jánosra szálltak. Vélhetően ez is oka lehetett az anyósával és a mostohafiával való hűvösebb viszonynak.

Beatrix az első ismert magyarországi sakkozónő, valószínűleg Itáliában tanult meg sakkozni. 1479-ben Mátyás és Ulászló Olmützben folyó tárgyalásai alatt több partit is játszott Ulászlóval:

„A király tisztelgés kedvéért az úton átsétálva naponta barátilag fölkereste a szemben tanyázó Ulászlót, átvezette a királyi lakba, betessékelte a belső szobába, és Beatrix jelenlétében családiasan, kedélyesen eltársalgott vele; néha megkérte, hogy sakkozzon a királynéval…[9]”

Mátyásra nagy befolyást gyakorolt, különösen a fényes udvartartás kiépítésében, a humanisták támogatásában volt nagy szerepe. Diomede Caraffa, Roberto Caracciolo, Antonio Bonfini művét Beatrixnak ajánlotta, Pietro Ransanót pedig Beatrix szólította fel a magyarok történetének megírására. Bonfini ugyanakkor felrótta Beatrixnak azt is, hogy újításaival eltávolította férjét az alattvalóitól.[10]

Beatrix megtanult magyarul. Iacobus Philippus Bergmensis (Giacopo Filippino Foresti da Bergamo) De plurimis claris selectisque mulieribus című munkáját Aragóniai Beatrixnak ajánlotta, a királynéról pedig megjegyezte, hogy akár németül, akár magyarul szóltak hozzá, ő mindig az adott nyelven válaszolt.

Mátyás halálában játszott szerepe

Mátyás 1490. április 6-án halt meg, Bécsben. Már a kortársak körében is felröppentek a hírek, hogy esetleg mérgezés áldozata lett, bár Beatrix érintettsége csak néhány héttel később, Itáliában merült fel.[11] A király haláláról Bonfini tudósított, a leírás alapján Korányi Frigyes 1890-ben agyvérzést, egy évszázaddal később, 1982-ben azonban egy Herwig Egert nevű osztrák orvos mérgezést diagnosztizált.[12] Beatrix utóbb kiváló bűnbaknak bizonyult, mivel gyorsan elveszítette a befolyását, a családja pedig Nápolyt, így a történetírás Mátyás halálától kezdve ellenségesen viszonyult hozzá, a király hibáit a királynénak tulajdonítva. Antonio Bonfini A magyar történelem tizedeiben több alkalommal szólt keserű szavakkal a királynéról, az őt követő történetírók pedig még sötétebb színekkel festették le Beatrix jellemét.

Több könyv is született Mátyás meggyilkolásának témájában.[13] A Beatrix bűnrészességét valló szerzők időnként a források rendkívül szabados kezelésétől sem riadtak vissza.[14]

Arra azonban, hogy Beatrix ölte volna meg Mátyás királyt, nincs semmilyen bizonyíték. Éppen ellenkezőleg, a Magyar Királyság jogszokásai miatt vagyonának és hatalmának valamennyi forrása a férjétől eredt, így Beatrixnak elemi érdeke volt, hogy Mátyás minél tovább életben maradjon.

Mátyás halála után

Francesco Laurana: Ritratto di Beatrice d'Aragona (1475)[15]

Gyermeke nem született. Amikor Mátyás Corvin Jánost jelölte ki örökösének, Beatrix a maga számára követelte az utódlást. Intrikáinak volt eredménye Váradi Péter bukása, Corvin János házasságának megakadályozása. Mátyás halála után Esztergomban[16] rendezkedett be, és Corvin Jánossal szemben II. Ulászlót támogatta, új házasság reményében. (II. Ulászló előző felesége az özvegy Brandenburgi Borbála volt, akivel nem történt meg a valódi esküvői szertartás, noha előzőleg már kötöttek egymással egy házassági szerződést.) Bakócz Tamás Beatrixot titokban összeeskette Ulászlóval, aki már korábban nyilatkozatot tett arra, hogy a házasságot nem fogja elismerni. Bakócz a szertartás szövegében szándékosan formai hibát ejtett (1490. október 4.). (A házasságot nem hálták el, mivel Ulászló még a nászéjszaka előtt faképnél hagyta újdonsült hitvesét, s később is kizárólag tanúk jelenlétében volt hajlandó találkozni Beatrixszal.) Beatrix csak az 1492. évi országgyűlés alkalmával ismerte fel, hogy kijátszották, s csupán azért akarta őt nőül venni Ulászló, hogy később igényt formálhasson majd a magyar koronára is. Anyagi helyzete rohamosan romlott, s a házasság pápai felbontása (1500. április 3.) után gúny tárgya lett. (A frigy érvénytelenítését az elhálás hiánya és a templomi szertartás során elkövetett formai hibák indokolták.) Visszavonult Itáliába, ahol bátyja, IV. Frigyes nápolyi király fogadta. Tanúja volt családja bukásának. Ischia szigetén, majd Nápolyban a Castel Capuanóban élt. Innen próbálta Ulászlóval szembeni követeléseit érvényesíteni. A nápolyi San Pietro Martire monostorában temették el. (1502-ben Ulászló ismét megnősült, ezúttal Candale-i Annát vette feleségül, aki a francia király, XII. Lajos rokona volt. Anna két gyermekkel ajándékozta meg férjét: 1503-ban egy lánnyal, Annával, majd 1506-ban egy fiúval, Lajossal.[17]

Sírja

Beatrixot 1508. szeptember 23-án bekövetkezett halála után a nápolyi San Pietro Martire-templomban temették el. Egyes források szerint az elhunyt királyné végakarata az volt, hogy a Santa Maria de Poblet-templomban, a katalán–aragón királyok temetkezési helyén leljen végső nyugalomra. A végakarat végrehajtására azonban csak sokkal később, 1671-ben került sor, a pápa hozzájárulásával. A templomot azonban felgyújtották és kirabolták, a királysírokat pedig kincsek után kutatva felfeszítették, a csontokat összekeverve. Végül a maradványokat összeszedték, és 1843-ban a tarragonai székesegyházba szállították. A pobleti királysírokat 1941–52 között helyreállították, ám a maradványok azonosítását nem tartották lehetségesnek. Végül így helyezték vissza a csontokat az eredeti helyükre, beleértve Aragóniai Beatrix maradványait is.[18]

Emlékezete

Surányi Miklós az A nápolyi asszony című regényében ír róla.[19]

Jegyzetek

  1. ↑ Sforza-család genealógiája
  2. ↑ Kovács 197.
  3. ↑ Successi diversi tragici ed amorosi occorsi in Napoli, ed altrove a' Napoletani
  4. ↑ Kovács 213–214. a magyar szöveg teljes fordításban olvasható
  5. ↑ Kovács 213–214.
  6. ↑ Berzeviczy 103.
  7. ↑ Kovács 199.
  8. ↑ Horváth Richárd: Itineraria regis Matthiae Corvini et reginae Beatricis de Aragonia (1458–[1476]–1490). (História könyvtár. Kronológiák, adattárak 12. – Subsidia ad historiam medii aevi Hungarie inquirendam 2.) Budapest, 2011
  9. ↑ Antonio Bonfini: A magyar történelem tizedei
  10. ↑ Pajorin 69–70.
  11. ↑ Rácz György: Megmérgezték-e Mátyás királyt?
  12. ↑ Kubinyi: Mátyás király. 120–121.
  13. ↑ Grandpierre Endre: Királygyilkosságok.; Garamvölgyi László: Hunyadi Mátyás. Meggyilkolták a királyt; Steve Nording (Nemere István): Mátyás király magánélete
  14. ↑ Horváth Richárd: (Lehet, hogy) meggyilkolták a királyt! 516–519.
  15. ↑ Mattia Corvino, il re che diffuse in Ungheria la cultura fiorentina. [2018. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 1.)
  16. ↑ Múlt-kor/Szende László: Kalauz a magyarországi reneszánszhoz, 2009. szeptember 29. 10:07 – 2010. április 20.
  17. ↑ Lásd Berzeviczy (1908)
  18. ↑ Gulyás András: Hol nyugszik Aragóniai Beatrix királyné? História, 8. (2009) 24. o.
  19. ↑ Surányi Miklós: A nápolyi asszony

Források

További információk

  • Grandpierre K. Endre: Királygyilkosságok: Hogyan haltak meg a magyar királyok? Budapest: Titokfejtő Könyvkiadó. 1991. = Magyarok Titkos Története, ISBN 963770700X  
  • Garamvölgyi László: Hunyadi Mátyás - Meggyilkolták a királyt. Budapest: Studium Plusz Könyvkiadó. 2012. ISBN 9786155054433  
Előző
Podjebrád Katalin 		Magyar királyné
1476 – 1490
1490 – 1500 		Következő
Candale-i Anna
Horvát királyné
1476 – 1490
1490 – 1500
Szlavón királyné
1476 – 1490
1490 – 1500
Előző
Brandenburgi Borbála 		Cseh királyné
1476 – 1490
1490 – 1500 		Következő
Candale-i Anna
Aragóniai Beatrix magyar királyné ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. I. János kasztíliai király
 
 
 
 
 
 
 
8. I. Ferdinánd aragóniai király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. Aragóniai Eleonóra kasztíliai királyné
 
 
 
 
 
 
 
4. V. Alfonz aragóniai király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
18. I. Sancho alburquerquei gróf
 
 
 
 
 
 
 
9. Alburquerquei Eleonóra aragóniai királyné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
19. Portugáliai Beatrix alburquerquei grófné
 
 
 
 
 
 
 
2. I. Ferdinánd nápolyi király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
20. N. Carlino
 
 
 
 
 
 
 
10. Enrico Carlino
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
21. N. N.
 
 
 
 
 
 
 
5. Giraldona Carlino
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22. N. N.
 
 
 
 
 
 
 
11. Isabella
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
23. N. N.
 
 
 
 
 
 
 
1. Aragóniai Beatrix magyar királyné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. Béranger VI Guillem de Clermont
 
 
 
 
 
 
 
12. Déodat II de Clermont-Lodève
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25. N. N.
 
 
 
 
 
 
 
6. Chiaromontei Trisztán copertinói gróf
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26. Arnaud IV de Roquefeuil
 
 
 
 
 
 
 
13. Isabelle de Roquefeuil
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27. Hélène de Gourdon
 
 
 
 
 
 
 
3. Chiaromontei Izabella nápolyi királyné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28. Nicola Orsini del Balzo
 
 
 
 
 
 
 
14. Balzo–Orsini Rajmund tarantói herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29. Giovanna de Sabran
 
 
 
 
 
 
 
7. Balzo–Orsini Katalin copertinói grófnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30. Enghieni János castrói gróf
 
 
 
 
 
 
 
15. Enghieni Mária nápolyi királyné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31. Balzo Sancia castrói grófné
 
 
 
 
 
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Aragóniai_Beatrix_magyar_királyné&oldid=24253762”