„Olga görög királyné” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a →Anyakirálynéként: egyértelműsítés, replaced: Palermo → Palermo AWB |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: HTML-sortörés |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{ |
{{Királyi személy infobox |
||
|név=Olga Konsztantyinovna |
| név = Olga Konsztantyinovna |
||
| teljes név = |
|||
|kép=Olga Konsztantyinovna Romanova.jpg |
|||
| kép = Olga of Greece VI restoration.jpg |
|||
|képaláírás=Olga Konsztantyinovna, Görögország királynéja |
|||
| képaláírás = |
|||
|képméret=200px |
|||
| uralkodóház = [[Romanov-ház|Holstein–Gottorp–Romanov]] |
|||
|születési dátum=[[1851]]. [[szeptember 3.]] |
|||
| születési név = |
|||
|születési hely= [[Pavlovszk (Szentpétervár)|Pavlovszk]]; [[Orosz Birodalom]] |
|||
| születési dátum = 1851. szeptember 3. |
|||
|halál dátuma= [[1926]]. [[június 18.]] {{életkor-holt|1851|9|3|1926|6|18}} |
|||
| születési hely = [[Pavlovszk (Szentpétervár)|Pavlovszk]] |
|||
|halál helye=[[Pau]]; [[Franciaország]] |
|||
| halálozási dátum = 1926. június 18. {{életkor-holt|1851|09|03|1926|06|18}} |
|||
| halálozási hely = [[Pau (Franciaország)|Pau]] |
|||
| temetés dátuma = 1936. november 17. |
|||
| nyughelye = Tatoi Palota |
|||
| édesapa = [[Konsztantyin Nyikolajevics Romanov orosz nagyherceg|Konsztantyin Nyikolajevics Romanov nagyherceg]] |
|||
| édesanya = [[Alekszandra Joszifovna Romanova orosz nagyhercegné|Szász–Altenburgi Alexandra]] |
|||
| testvér = |
|||
| házastárs = [[I. György görög király]] |
|||
| szerető = |
|||
| gyermekei = [[I. Konstantin görög király]]<br/>[[György görög királyi herceg|György királyi herceg]]<br/>[[Alekszandra Georgijevna Romanova orosz nagyhercegné|Alexandra orosz nagyhercegné]]<br/>[[Miklós görög királyi herceg|Miklós királyi herceg]]<br/>[[Marija Georgijevna Romanova orosz nagyhercegné|Mária orosz nagyhercegné]]<br/>[[András görög királyi herceg|András királyi herceg]]<br/>[[Kristóf görög királyi herceg|Kristóf királyi herceg]] |
|||
| rang = |
|||
| tisztség = [[Görög uralkodók házastársainak listája|királyné]], [[régens]]nő |
|||
| díjak = |
|||
| vallás = [[Ortodox kereszténység|ortodox keresztény]] |
|||
| aláírás = Olga Constantinovna of Russia Signature.svg |
|||
| aláírásméret = 90px |
|||
| címer = |
|||
| címerméret = |
|||
| wikicommons = Queen Olga of Greece |
|||
}} |
}} |
||
'''Olga görög királyné''', született '''Olga Konsztantyinovna orosz nagyhercegnő''' ([[Orosz nyelv|oroszul]]: ''Великая Княжна Ольга Константиновна Романова'', magyaros átírásban: ''Velikaja Knyazsna Olga Konsztantyinovna Romanova'', [[Görög nyelv|görögül]]:<ref>Modern görögül: Βασίλισσα Όλγα της Ελλάδας, magyaros átírásban: ''Vaszílissza Ólga tisz Eládasz.''</ref> Βασίλισσα Όλγα των Ελλήνων, magyaros átírásban: ''Vaszílissza Ólga ton Elínon''; [[Pavlovszk (Szentpétervár)|Pavlovszk]], [[1851]]. [[szeptember 3.]] – [[Pau]], [[1926]]. [[június 18.]]) orosz nagyhercegnő, házassága révén [[Görögország]] királynéja. |
|||
'''Olga Konsztantyinovna Romanova''' ({{oroszul|Ольга Константиновна Романова}}, {{görögül|Όλγα Κωνσταντίνοβνα}}; [[Pavlovszk (Szentpétervár)|Pavlovszk]], [[Orosz Birodalom]], 1851. szeptember 3. – [[Pau (Franciaország)|Pau]], [[Második Köztársaság (Franciaország)|Francia Köztársaság]], 1926. június 18.), a [[Romanov-ház|Holstein–Gottorp–Romanov-házból]] származó orosz nagyhercegnő, házassága révén [[Görög uralkodók házastársainak listája|Görögország királynéja]] 1867 és 1913 között, valamint az ország [[régens]]e 1920 novemberétől azon év decemberéig. |
|||
== Családja és származása == |
|||
[[Fájl:Russian coa 1830.png|balra|70px]] |
|||
Olga Konsztantyinovna nagyhercegnő [[Konsztantyin Nyikolajevics Romanov orosz nagyherceg|Konsztantyin Nyikolajevics nagyherceg]] és [[Alekszandra Joszifovna Romanova orosz nagyhercegné|Alexandra szász–altenburgi hercegnő]] első leányaként, illetve második gyermekeként jött világra [[1851]]-ben [[Pavlovszk (Szentpétervár)|Pavlovszkban]]. |
|||
== Ifjúkora == |
|||
Szülei házassága hamar tönkrement, édesapja számos szeretőt tartott. A családot sorozatban érték a katasztrófák: a legidősebb fiú, [[Nyikolaj Konsztantyinovics Romanov orosz nagyherceg|Nyikolaj Konsztantyinovics]] meglopta a saját szüleit és száműzték, a legkisebb fiú, [[Vjacseszlav Konsztantyinovics Romanov orosz nagyherceg|Vjacseszlav Konsztantyinovics]] pedig meghalt agyvérzésben tizenhét évesen. Olga nagyhercegnőnek mindezek ellenére boldog gyermekkorban volt része, melyet elsősorban édesanyja biztosított számára. Konsztantyin Nyikolajevics és Alekszandra Joszifovna egyaránt érdeklődtek a zene és a művészetek iránt, igyekezve ezt átadni gyermekeik számára is. |
|||
[[Fájl:Alexandra Iosifovna with her son Nikolai and daughter Olga.jpg|200px|bélyegkép|balra|[[Alekszandra Joszifovna Romanova orosz nagyhercegné|Alexandra szász–altenburgi hercegnő]] (balra) fia, [[Nyikolaj Konsztantyinovics Romanov orosz nagyherceg|Nyikolaj nagyherceg]] (középen) és Olga nagyhercegnő (jobbra) társaságában 1868 körül]] |
|||
Olga Konsztantyinovna nagyhercegnő 1851. szeptember 3-án született a [[Szentpétervár]] melletti [[Pavlovszk (Szentpétervár)|Pavlovszkban]]. Édesapja [[Konsztantyin Nyikolajevics Romanov orosz nagyherceg|Konsztantyin Nyikolajevics Romanov nagyherceg]], [[I. Miklós orosz cár]] fia volt. Édesanyja a [[Wettin-ház]]ból való [[Alekszandra Joszifovna Romanova orosz nagyhercegné|Alexandra szász–altenburgi hercegnő]] (házasságát követően ''Alekszandra Joszifovna''). Olga volt szülei második, egyben első leánygyermeke. |
|||
== Házassága és gyermekei == |
|||
Szülei házassága hamar tönkrement, édesapja számos szeretőt tartott. A családot sorozatban érték a katasztrófák: a legidősebb fiú, [[Nyikolaj Konsztantyinovics Romanov orosz nagyherceg|Nyikolaj Konsztantyinovics]] meglopta a saját szüleit így száműzték, a legkisebb fiú, [[Vjacseszlav Konsztantyinovics Romanov orosz nagyherceg|Vjacseszlav Konsztantyinovics]] pedig meghalt agyvérzés következtében tizenhét éves korában. Olga nagyhercegnőnek mindezek ellenére boldog gyermekkorban volt része, amelyet elsősorban édesanyja biztosított számára. Konsztantyin Nyikolajevics és Alekszandra Joszifovna egyaránt érdeklődtek a zene és a művészetek iránt, igyekezve ezt átadni gyermekeik számára is. |
|||
Olga Konsztantyinovna és későbbi férje, [[I. György görög király]] először [[1863]]-ban találkoztak, amikor György király Oroszországba jött, hogy megköszönje [[II. Sándor orosz cár|II. Sándor cárnak]] támogatását és segítségét, mikor a cár kiállt mellette görög királlyá választásakor. |
|||
== Házassága == |
|||
György király legközelebb [[1867]]-ben ment Oroszországba, hogy meglátogassa nővérét, [[Marija Fjodorovna orosz cárné (1847–1928)|Dagmar hercegnőt]], aki egy évvel korábban ment feleségül [[III. Sándor orosz cár|Sándor trónörökös nagyherceghez]]. György és Olga Konsztantyinovna egymásba szerettek, ám a nagyhercegnő szülei vonakodtak elengedni leányukat, annak fiatal korára hivatkozva. A házasság pártját fogta viszont Dagmar hercegnő, és rávette Olga nagyhercegnő szüleit, hogy adják beleegyezésüket. Olga és György menyegzőjét [[1867]]. [[október 27.|október 27]]-én tartották meg a [[Téli Palota|Téli Palotában]], majd a királyi pár Görögországba utazott. Olga Konsztantyinovna, aki ekkor tizenhat éves volt, állítólag magával vitte kedvenc babáit és játékait is új otthonába.<ref name=autogenerated1>Zeepvat; 133. oldal</ref> |
|||
[[Fájl:Jorge e olga da grécia.jpg|bélyegkép|200px|I. György és Olga görög királyi pár ([[1867]])]] |
|||
A pár boldog házasságban élt, összesen nyolc gyermekük született: |
|||
Olga Konsztantyinovna és későbbi férje, [[I. György görög király]] először 1863-ban találkoztak, amikor György király [[Orosz Birodalom|Oroszországba]] jött, hogy megköszönje [[II. Sándor orosz cár|II. Sándor cár]] támogatását és segítségét, amikor a cár kiállt mellette [[Görögország uralkodóinak listája|görög királlyá]] választásakor. |
|||
* [[I. Konstantin görög király|Konstantin herceg]] (1868–1923), Görögország királya |
|||
* [[György görög királyi herceg|György herceg]] (1869–1957) |
|||
György király legközelebb 1867-ben ment Oroszországba, hogy meglátogassa nővérét, [[Dániai Marija Fjodorovna orosz cárné|Dagmar királyi hercegnőt]], aki egy évvel korábban ment feleségül [[III. Sándor orosz cár|Sándor trónörökös nagyherceghez]]. György és Olga Konsztantyinovna ekkor szerettek egymásba, ám a nagyhercegnő szülei vonakodtak elengedni leányukat, annak fiatal korára hivatkozva. A házasság pártját fogta viszont Dagmar hercegnő, és rávette Olga nagyhercegnő szüleit, hogy adják beleegyezésüket. Olga és György menyegzőjét végül 1867. október 27-én tartották meg a [[Téli Palota|Téli Palotában]], majd a királyi pár Görögországba utazott. Olga Konsztantyinovna, aki ekkor tizenhat éves volt, állítólag magával vitte kedvenc babáit és játékait is új otthonába.<ref name=autogenerated1>Zeepvat; 133. oldal</ref> A pár boldog házasságban élt, összesen nyolc gyermekük született. |
|||
* [[Alekszandra Georgijevna Romanova orosz nagyhercegné|Alexandra hercegnő]] (1870–1891), házassága révén orosz nagyhercegné |
|||
* [[Miklós görög királyi herceg|Miklós herceg]] (1872–1938) |
|||
=== Gyermekei === |
|||
* [[Marija Georgijevna Romanova orosz nagyhercegné|Mária hercegnő]] (1876–1940), házassága révén orosz nagyhercegné |
|||
* Olga hercegnő (1881), három hónapos korában elhalálozott |
|||
* [[ |
* [[I. Konstantin görög király|Konstantin királyi herceg]] (1868–1923), Görögország későbbi királya lett, |
||
* [[ |
* [[György görög királyi herceg|György királyi herceg]] (1869–1957), |
||
* [[Alekszandra Georgijevna Romanova orosz nagyhercegné|Alexandra királyi hercegnő]] (1870–1891), házassága révén orosz nagyhercegné, |
|||
* [[Miklós görög királyi herceg|Miklós királyi herceg]] (1872–1938), |
|||
* [[Marija Georgijevna Romanova orosz nagyhercegné|Mária királyi hercegnő]] (1876–1940), házassága révén orosz nagyhercegné, |
|||
* Olga királyi hercegnő (1881), három hónapos korában elhalálozott, |
|||
* [[András görög királyi herceg|András királyi herceg]] (1882–1944), |
|||
* [[Kristóf görög királyi herceg|Kristóf királyi herceg]] (1888–1940). |
|||
== Görög királynéként == |
== Görög királynéként == |
||
[[Fájl:Olga Romanowa (Królowa Grecji).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Olga Konsztantyinovna királyné]] |
|||
{{rquote|90%|center|Letelepedett, és idővel népszerű királyné vált belőle, bár szívében mindig orosz maradt.|Olga királynéról<ref name=autogenerated1 />}} |
|||
Új hazájában Olga királyné szerényebb körülmények között élt, mint Oroszországban. A királynénak hiányzott a szentpétervári cári udvar pompája és eleganciája, a megszokott csillogás és gazdagság. A görög királyi udvar Oroszország után már-már kényelmetlenül egyszerű volt a királyné számára. Férje és gyermeki társaságában Olga Konsztantyinovna nyaranta rendszeresen hazautazott szüleihez, vagy György király dán rokonságát látogatták meg. A királyi pár utolsó gyermeke, Kristóf királyi herceg Pavlovszkban született, ott, ahol annak idején édesanyja is. A hercegnek orosz keresztszülei lettek, és később ez, illetve leányai házasságkötése szolgáltatta az ürügyet arra, hogy Olga királyné több időt töltsön szülőhazájában. |
|||
[[Fájl:Olga of Greece VI.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Olga Konsztantyinovna királyné]] |
|||
Olga királyné hamar példátlan népszerűségre tett szert a görögök körében, köszönhetően jótékonysági tevékenységeinek. Ő alapította meg [[Athén]] belvárosában az ország legnagyobb kórházát, az ''Evangeliszmoszt'',<ref>[[Magyar nyelv|Magyarul]]: ''Angyali üdvözlet''.</ref> és ő adott pénzt a [[pireusz]]i kórház felépítésére is. |
|||
Új hazájában Olga királyné szerényebb körülmények között élt, mint Oroszországban. A királynénak hiányzott a szentpétervári cári udvar pompája és eleganciája, a megszokott csillogás és gazdagság. A görög királyi udvar Oroszország után már-már kényelmetlenül egyszerű volt a királyné számára. Férje és gyermeki társaságában Olga Konsztantyinovna nyaranta rendszeresen hazautazott szüleihez, vagy György király dán rokonságát látogatták meg. A királyi pár utolsó gyermeke, [[Kristóf görög királyi herceg|Kristóf királyi herceg]] [[Pavlovszk (Szentpétervár)|Pavlovszkban]] született, ott, ahol annak idején édesanyja is. A hercegnek orosz keresztszülei lettek, és később ez, illetve leányai házasságkötése szolgáltatta az ürügyet arra, hogy Olga királyné több időt töltsön szülőhazájában. |
|||
Az [[Ortodox kereszténység|orosz ortodoxnak]] született Olga királyné az [[1897]]-es görög–török háború alatt meglátogatta a fronton harcoló katonákat, és ekkor jött rá, hogy a legtöbb ember nem érti a [[Biblia|Bibliát]], mivel az a „közönséges görög nyelven” íródott. A görög nyelvnek ezt a változatát körülbelül i. e. 300-tól i. sz. 330-ig használták – tehát az [[Ószövetség]]et a [[Szeptuaginta]] eredeti változata szerint olvasták, az [[Újszövetség]]nek pedig az eredeti görög nyelvű változata volt használatos. Mivel a „közönséges görög nyelvet” már jóformán senki sem értette, a királyné kezdeményezte a Biblia lefordítását a modern görög nyelvre. Az ötlet már hamar ellenkezést váltott ki több görögből is, mivel ők az ősi görög hagyományok semmibe vételeként értelmezték ezt a lépést. |
|||
Olga királyné hamar példátlan népszerűségre tett szert a görögök körében, köszönhetően jótékonysági tevékenységeinek. Ő alapította meg [[Athén]] belvárosában az ország legnagyobb kórházát, az ''Evangeliszmoszt'',<ref>[[Magyar nyelv|Magyarul]]: ''Angyali üdvözlet''.</ref> és ő adott pénzt a [[pireusz]]i kórház felépítésére is. Az [[Ortodox kereszténység|orosz ortodoxnak]] született Olga királyné az [[Görög–török háború (1897)|1897-es görög–török háború]] alatt meglátogatta a fronton harcoló katonákat, és ekkor jött rá, hogy a legtöbb ember nem érti a [[Biblia|Bibliát]], mivel az a „közönséges görög nyelven” íródott. A [[görög nyelv]]nek ezt a változatát körülbelül i. e. 300-tól i. sz. 330-ig használták – tehát az [[Héber Biblia|Ószövetséget]] a [[Septuaginta|Szeptuaginta]] eredeti változata szerint olvasták, az [[Újszövetség]]nek pedig az eredeti görög nyelvű változata volt használatos. Mivel a „közönséges görög nyelvet” már jóformán senki sem értette, a királyné kezdeményezte a Biblia lefordítását a modern görög nyelvre. Az ötlet már hamar ellenkezést váltott ki több görögből is, mivel ők az ősi görög hagyományok semmibe vételeként értelmezték ezt a lépést. |
|||
[[1901]] novemberében először jelent meg az Újtestamentum modern fordítása, a Szent Szinódus engedélye nélkül, ami athéni zavargásokhoz és [[Georgiosz Theotokisz]] miniszterelnök bukásához vezetett. A fordítást Alexandrosz Pallisz készítette, aki sokkal egyszerűbb és közérthetőbb kifejezéseket, szavakat használt a „modern Bibliában”. A fordítás sokaknak nem tetszett, elsősorban az athéni egyetemistáknak, akiket a saját professzoraik buzdítottak a tiltakozásra. Azt szerették volna, ha kiközösítik Palliszt és a fordítást támogató papokat (beleértve I. Prokopiuszt, [[Athén]] érsekét, Olga királyné egyik pártfogoltját). |
|||
A tüntetők és a rendőrség összecsapásainak következményeként nyolc ember meghalt, további hetven pedig súlyosan megsérült. Decemberben a fordítást végül betiltották. A kisebb háborút, ami a modern Biblia miatt kialakult, „Evangelikának” nevezték el. |
1901 novemberében először jelent meg az [[Újszövetség|Újtestamentum]] modern fordítása, a [[Szent Szinódus]] engedélye nélkül, ami athéni zavargásokhoz és [[Georgiosz Theotokisz]] miniszterelnök bukásához vezetett. A fordítást Alexandrosz Pallisz készítette, aki sokkal egyszerűbb és közérthetőbb kifejezéseket, szavakat használt a „modern Bibliában”. A fordítás sokaknak nem tetszett, elsősorban az athéni egyetemistáknak, akiket a saját professzoraik buzdítottak a tiltakozásra. Azt szerették volna, ha kiközösítik Palliszt és a fordítást támogató papokat (beleértve I. Prokopiuszt, [[Athén]] érsekét, Olga királyné egyik pártfogoltját). A tüntetők és a rendőrség összecsapásainak következményeként nyolc ember meghalt, további hetven pedig súlyosan megsérült. Decemberben a fordítást végül betiltották. A kisebb háborút, ami a modern Biblia miatt kialakult, „Evangelikának” nevezték el. |
||
{{rquote|90%|center|Letelepedett, és idővel népszerű királyné vált belőle, bár szívében mindig orosz maradt.|Olga királynéról<ref name=autogenerated1 />}} |
|||
=== Anyakirálynéként === |
=== Anyakirálynéként === |
||
| 67. sor: | 87. sor: | ||
* Carabott, Philip: ''Politics, Orthodoxy and the Language Question in Greece: The Gospel Riots of November 1901''; 1993, ''Journal of Mediterranean Studies'' 117–138. oldal [https://web.archive.org/web/20120207054728/http://www.arts.yorku.ca/hist/tgallant/documents/carabottgospelriot_000.pdf] |
* Carabott, Philip: ''Politics, Orthodoxy and the Language Question in Greece: The Gospel Riots of November 1901''; 1993, ''Journal of Mediterranean Studies'' 117–138. oldal [https://web.archive.org/web/20120207054728/http://www.arts.yorku.ca/hist/tgallant/documents/carabottgospelriot_000.pdf] |
||
{{ősök top|width=100%}} |
|||
{{nemzetközi katalógusok}} |
|||
{{ősök-kompakt5 |
|||
|style=font-size: 90%; line-height: 110%; |
|||
|border=1 |
|||
|boxstyle=padding-top: 0; padding-bottom: 0; |
|||
|boxstyle_1=background-color: #fcc; |
|||
|boxstyle_2=background-color: #fb9; |
|||
|boxstyle_3=background-color: #ffc; |
|||
|boxstyle_4=background-color: #bfc; |
|||
|boxstyle_5=background-color: #9fe; |
|||
|1= 1. '''Olga Konsztantyinovna Romanova''' |
|||
|2= 2. [[Konsztantyin Nyikolajevics Romanov orosz nagyherceg|Konsztantyin Nyikolajevics Romanov]] |
|||
|3= 3. [[Alekszandra Joszifovna Romanova orosz nagyhercegné|Szász–Altenburgi Alexandra]] |
|||
|4= 4. [[I. Miklós orosz cár]] |
|||
|5= 5. [[Hohenzollern Alekszandra Fjodorovna orosz cárné|Poroszországi Sarolta]] |
|||
|6= 6. [[József szász–altenburgi herceg]] |
|||
|7= 7. [[Amália württembergi hercegnő|Württembergi Amália]] |
|||
|8= 8. [[I. Pál orosz cár]] |
|||
|9= 9. [[Württembergi Marija Fjodorovna orosz cárné|Württembergi Zsófia Dorottya]] |
|||
|10= 10. [[III. Frigyes Vilmos porosz király]] |
|||
|11= 11. [[Mecklenburgi Lujza porosz királyné|Mecklenburg–Strelitzi Lujza]] |
|||
|12= 12. [[Frigyes szász–altenburgi herceg]] |
|||
|13= 13. [[Sarolta Georgina mecklenburg–strelitzi hercegnő|Mecklenburg–Strelitzi Sarolta Georgina]] |
|||
|14= 14. [[Lajos Frigyes Sándor württemberg–tecki herceg|Lajos württembergi herceg]] |
|||
|15= 15. [[Henrietta nassau–weilburgi hercegnő|Nassau–Weilburgi Henrietta]] |
|||
}}</center> |
|||
{{ősök bottom}} |
|||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
|||
{{Portál|Görögország|-|Oroszország|-|Történelem}} |
{{Portál|Görögország|-|Oroszország|-|Történelem}} |
||
A lap 2021. szeptember 13., 11:18-kori változata
| Olga Konsztantyinovna | |
 | |
| Uralkodóház | Holstein–Gottorp–Romanov |
| Született | 1851. szeptember 3. Pavlovszk |
| Elhunyt | 1926. június 18. (74 évesen) Pau |
| Nyughelye | Tatoi Palota 1936. november 17. |
| Édesapja | Konsztantyin Nyikolajevics Romanov nagyherceg |
| Édesanyja | Szász–Altenburgi Alexandra |
| Házastársa | I. György görög király |
| Gyermekei | I. Konstantin görög király György királyi herceg Alexandra orosz nagyhercegné Miklós királyi herceg Mária orosz nagyhercegné András királyi herceg Kristóf királyi herceg |
| Tisztség | királyné, régensnő |
| Vallása | ortodox keresztény |
 | |
| Olga Konsztantyinovna aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Olga Konsztantyinovna témájú médiaállományokat. | |
Olga Konsztantyinovna Romanova (oroszul: Ольга Константиновна Романова, görögül: Όλγα Κωνσταντίνοβνα; Pavlovszk, Orosz Birodalom, 1851. szeptember 3. – Pau, Francia Köztársaság, 1926. június 18.), a Holstein–Gottorp–Romanov-házból származó orosz nagyhercegnő, házassága révén Görögország királynéja 1867 és 1913 között, valamint az ország régense 1920 novemberétől azon év decemberéig.
Ifjúkora
Olga Konsztantyinovna nagyhercegnő 1851. szeptember 3-án született a Szentpétervár melletti Pavlovszkban. Édesapja Konsztantyin Nyikolajevics Romanov nagyherceg, I. Miklós orosz cár fia volt. Édesanyja a Wettin-házból való Alexandra szász–altenburgi hercegnő (házasságát követően Alekszandra Joszifovna). Olga volt szülei második, egyben első leánygyermeke.
Szülei házassága hamar tönkrement, édesapja számos szeretőt tartott. A családot sorozatban érték a katasztrófák: a legidősebb fiú, Nyikolaj Konsztantyinovics meglopta a saját szüleit így száműzték, a legkisebb fiú, Vjacseszlav Konsztantyinovics pedig meghalt agyvérzés következtében tizenhét éves korában. Olga nagyhercegnőnek mindezek ellenére boldog gyermekkorban volt része, amelyet elsősorban édesanyja biztosított számára. Konsztantyin Nyikolajevics és Alekszandra Joszifovna egyaránt érdeklődtek a zene és a művészetek iránt, igyekezve ezt átadni gyermekeik számára is.
Házassága
Olga Konsztantyinovna és későbbi férje, I. György görög király először 1863-ban találkoztak, amikor György király Oroszországba jött, hogy megköszönje II. Sándor cár támogatását és segítségét, amikor a cár kiállt mellette görög királlyá választásakor.
György király legközelebb 1867-ben ment Oroszországba, hogy meglátogassa nővérét, Dagmar királyi hercegnőt, aki egy évvel korábban ment feleségül Sándor trónörökös nagyherceghez. György és Olga Konsztantyinovna ekkor szerettek egymásba, ám a nagyhercegnő szülei vonakodtak elengedni leányukat, annak fiatal korára hivatkozva. A házasság pártját fogta viszont Dagmar hercegnő, és rávette Olga nagyhercegnő szüleit, hogy adják beleegyezésüket. Olga és György menyegzőjét végül 1867. október 27-én tartották meg a Téli Palotában, majd a királyi pár Görögországba utazott. Olga Konsztantyinovna, aki ekkor tizenhat éves volt, állítólag magával vitte kedvenc babáit és játékait is új otthonába.[1] A pár boldog házasságban élt, összesen nyolc gyermekük született.
Gyermekei
- Konstantin királyi herceg (1868–1923), Görögország későbbi királya lett,
- György királyi herceg (1869–1957),
- Alexandra királyi hercegnő (1870–1891), házassága révén orosz nagyhercegné,
- Miklós királyi herceg (1872–1938),
- Mária királyi hercegnő (1876–1940), házassága révén orosz nagyhercegné,
- Olga királyi hercegnő (1881), három hónapos korában elhalálozott,
- András királyi herceg (1882–1944),
- Kristóf királyi herceg (1888–1940).
Görög királynéként
.jpg)
Új hazájában Olga királyné szerényebb körülmények között élt, mint Oroszországban. A királynénak hiányzott a szentpétervári cári udvar pompája és eleganciája, a megszokott csillogás és gazdagság. A görög királyi udvar Oroszország után már-már kényelmetlenül egyszerű volt a királyné számára. Férje és gyermeki társaságában Olga Konsztantyinovna nyaranta rendszeresen hazautazott szüleihez, vagy György király dán rokonságát látogatták meg. A királyi pár utolsó gyermeke, Kristóf királyi herceg Pavlovszkban született, ott, ahol annak idején édesanyja is. A hercegnek orosz keresztszülei lettek, és később ez, illetve leányai házasságkötése szolgáltatta az ürügyet arra, hogy Olga királyné több időt töltsön szülőhazájában.
Olga királyné hamar példátlan népszerűségre tett szert a görögök körében, köszönhetően jótékonysági tevékenységeinek. Ő alapította meg Athén belvárosában az ország legnagyobb kórházát, az Evangeliszmoszt,[2] és ő adott pénzt a pireuszi kórház felépítésére is. Az orosz ortodoxnak született Olga királyné az 1897-es görög–török háború alatt meglátogatta a fronton harcoló katonákat, és ekkor jött rá, hogy a legtöbb ember nem érti a Bibliát, mivel az a „közönséges görög nyelven” íródott. A görög nyelvnek ezt a változatát körülbelül i. e. 300-tól i. sz. 330-ig használták – tehát az Ószövetséget a Szeptuaginta eredeti változata szerint olvasták, az Újszövetségnek pedig az eredeti görög nyelvű változata volt használatos. Mivel a „közönséges görög nyelvet” már jóformán senki sem értette, a királyné kezdeményezte a Biblia lefordítását a modern görög nyelvre. Az ötlet már hamar ellenkezést váltott ki több görögből is, mivel ők az ősi görög hagyományok semmibe vételeként értelmezték ezt a lépést.
1901 novemberében először jelent meg az Újtestamentum modern fordítása, a Szent Szinódus engedélye nélkül, ami athéni zavargásokhoz és Georgiosz Theotokisz miniszterelnök bukásához vezetett. A fordítást Alexandrosz Pallisz készítette, aki sokkal egyszerűbb és közérthetőbb kifejezéseket, szavakat használt a „modern Bibliában”. A fordítás sokaknak nem tetszett, elsősorban az athéni egyetemistáknak, akiket a saját professzoraik buzdítottak a tiltakozásra. Azt szerették volna, ha kiközösítik Palliszt és a fordítást támogató papokat (beleértve I. Prokopiuszt, Athén érsekét, Olga királyné egyik pártfogoltját). A tüntetők és a rendőrség összecsapásainak következményeként nyolc ember meghalt, további hetven pedig súlyosan megsérült. Decemberben a fordítást végül betiltották. A kisebb háborút, ami a modern Biblia miatt kialakult, „Evangelikának” nevezték el.
| „ | Letelepedett, és idővel népszerű királyné vált belőle, bár szívében mindig orosz maradt. | ” |
– Olga királynéról[1] | ||
Anyakirálynéként
1913. március 18-án egy anarchista meggyilkolta I. György görög királyt, utódjaként legidősebb fia, Konstantin lépett a görög trónra. Olga Konsztantyinovna ezzel megszűnt görög királyné lenni; anyakirálynéi rangot kapott. Feladatköre lecsökkent, egyre több időt tölthetett Oroszországban. Az első világháború alatt haza is költözött a pavlovszki palotába, ahol katonai kórházat nyitott. Az 1917-es forradalmakat és II. Miklós cár lemondását, majd a bolsevikok hatalomátvételét követően sem hagyta el az országot, mert az anyakirályné úgy érezte, kötelessége segítenie bebörtönzött rokonain – köztük volt például több unokaöccse is, illetve veje, Georgij Mihajlovics nagyherceg. Mikor azonban elkezdődtek a Romanov-ház tagjainak kivégzései, és az orosz nemesek üldözése, Olga anyakirályné kénytelen volt elmenekülni Oroszországból; és hazatért Görögországba.
1917. június 12-én az anyakirályné első fiát, Konstantin királyt elűzték a trónról. Az új uralkodó Sándor király lett, noha a valódi hatalmat Elefthériosz Venizélosz miniszterelnök gyakorolta. A királyi család több tagja is száműzetésbe vonult, Olga Konsztantyinovna azonban unokájával maradt Athénban. Alig három évnyi uralkodás után tragikus úton elhunyt Sándor király, és a görög kormány öccsét, Pál görög királyi herceget hívta meg a trónra, azonban a herceg visszautasította azt még életben lévő apjára való tekintettel. Eleftheriosz Venizelosz elvesztette a novemberi választásokat, így lehetővé vált, hogy I. Konstantint visszahívják a trónra. Sándor király halála napjától kezdve és I. Konstantin király visszatéréséig, azaz október 25-től december 29-ig Olga anyakirálynét nevezték ki Görögország régensének.
A vesztes görög–török háború miatt 1922-ben I. Konstantin másodszor is lemondásra kényszerült, a korona legidősebb fiára, II. Györgyre szállt. A királyi család legtöbb tagját – köztük Olga anyakirálynét is – Olaszországba száműzték. A királyné legkisebb fiához, Kristóf herceghez és feleségéhez, Nancy Stewarthoz költözött Palermo városába, a Villa Anastasiába. Itáliából számos utazást tett, egy ilyen út során hunyt el Franciaországban, 1926. június 18-án.
Olga anyakirálynét először Olaszországban temették el, de a monarchia 1936-os restaurálása után 1936. november 17-én kívánságának megfelelően újratemették férje mellé Tatoi szigetén, a görög királyi család nyári rezidenciája mellett, a görög királyok temetkezési helyén.
Jegyzetek
Források
- Zeepvat, Charlotte: Ablak egy elveszett világra – A Romanov-család fotóalbuma; Magyar Könyvklub, Budapest, 2006; ISBN 963-549-260-X
- Életrajzi adatok[halott link]
További információk
- Képek, érdekességek (angolul)
- Carabott, Philip: Politics, Orthodoxy and the Language Question in Greece: The Gospel Riots of November 1901; 1993, Journal of Mediterranean Studies 117–138. oldal [1]
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
