KV–1

KV–1
1942-es kivitelű KV–1-es finn jelzéssel
Fejlesztő ország	Szovjetunió
Gyártó	Kirov gyár
Gyártási darabszám	3230
Általános tulajdonságok
Személyzet	5 fő
Hosszúság	6,75 m
Szélesség	3,35 m
Magasság	2,75 m
Tömeg	48 000 kg
Páncélzat és fegyverzet
Páncélzat	30–90 mm
Elsődleges fegyverzet	76,2 mm-es F–34 típusú harckocsiágyú
Másodlagos fegyverzet	3 vagy 4 db 7,62 mm-es DT géppuska
Műszaki adatok
Motor	V–2K típusú, V12-es hengerelrendezésű dízelmotor
Teljesítmény	373 kW (600 LE)
Sebesség	műúton 37, terepen 15 km/h
Hatótávolság	250 km
A Wikimédia Commons tartalmaz KV–1 témájú médiaállományokat.

A KV–1 (KV – Kliment Vorosilov) szovjet nehézharckocsi a második világháború időszakából. 1940 márciusa és 1942 augusztusa között gyártották. A KV–2 megjelenéséig a típusjelben nem volt sorszám, csak a KV típusjelet használták. A szovjet–finn téli háborúban és a második világháborúban alkalmazta a Vörös Hadsereg.

Története

A Vörös Hadsereg már az 1930-as évek elején csapatszolgálatba kívánt állítani egy korszerű nehézpáncélost, de az ez időben zajló áttörő harckocsik programja csúfos kudarcba fulladt. Az öt toronnyal felszerelt T–35, és a több toronnyal ellátott T–28 és SZMK harckocsik nem tudták teljesíteni a korszerű hadászati elvárásokat, így kénytelenek voltak félredobni a több toronnyal felszerelt, nehéz és lassú „cammogó erődök” koncepcióját, és újjá kellett tervezniük ezt a fegyvernemet. Ezért T-34-es közepes harckocsi tervezésével párhuzamosan megkezdték a KV típusjelű (Kliment Vorosilov) nehézharckocsi-sorozat kifejlesztését is. Valójában a KV-1 Az egy toronnyal felszerelt SZMK volt. A Szovjetunió megtámadásakor még kevés példány állt hadrendben, a gyártás csúcspontja már a háború idejére esik. 1943 után fokozatosan a KV–85-ös modell váltotta fel.

Felépítés

Páncéltest

A T–34-eshez hasonlóan ezt a modellt is egy toronnyal látták el, a teste pedig vastag, döntött lemezekből készült. A 90 mm-es homloklemezt, a tornyot és a lánctalp feletti oldalt a németek a Barbarossa hadművelet idején saját harckocsijaik lövegeivel nem tudták átütni, ezért a KV–1-es azon kevés szovjet eszközök közé tartozik, amelyek sikerrel vették fel a harcot a német páncélosokkal. A KV–1-est csak a zuhanóbombázók és a FlaK 36-os légvédelmi lövegek voltak képesek leküzdeni. A helyzeten kissé változtatott, amikor a frissen rendszerbe állított PaK 40-es, 7,5 cm-es vontatott löveg 1941 novemberében megérkezett a keleti frontra.

Fegyverzet

Az első széria fegyverzete nem volt elegendő a megerősített állások áttörésére, ezért új toronnyal és fegyverzettel látták el.

Alkalmazás

A kis sebesség miatt manőverező képessége gyenge, ezért nyílt ütközetekben – ahol a német páncélosok könnyen megkerülhették – ritkán vetették be. Legnagyobb sikereit beásott védelemben aratta.

Változatai

Kilőtt KV–1 Kaunas mellett

• KV–1SZ: A KV–1 1941 folyamán egyre erősebben páncélozott, ezért egyre nehezebb lett. 1942-re már nem tudták a T–34-esekkel együtt bevetni, mert a mozgékonysága jóval alulmaradt a kívánatosnál. Ezért a gyártás utolsó fázisában könnyítettek rajta, vékonyabb páncélzattal szerelték fel. Ezeket KV–1SZ néven alkalmazták. Az SZ rövidítés az orosz szkorosztnoj (= gyors) szóra utal.
• KV–2: A tornyot és a főfegyverzetet lecserélték. A KV–2 azonban magas építése és a torony magas, függőleges oldalfalai miatt sokkal sebezhetőbb volt.
• KV–85: Lényegében a KV–1-es utódjaként készült el, annak tervei alapján. A tornyát már a T–34 változatainak (T–34/85) tapasztalatai alapján tervezték meg és 85 mm-es löveggel szerelték fel.
• KV–1 ZiSZ–5: A KV-1 ZiSZ-5 löveggel felszerelt változata.
• KV–1B: A KV-1 ZiSZ-5 német változata.
• KV–1E: A KV-1 továbbfejlesztett változata, megnövelt homlokpáncélzattal, és frontális páncélzattal.
• KV–220: KV-1 altípus, (brutálisan) megnövekedett páncélzattal és új ZiS-50-es ágyúval felszerelve.
• KV–1 L–11: A KV-1-es tank egy L-11 ágyúval felszerelve. Az egyik leghasználtabb típus volt.

Galéria

• 
  KV-1 Tankok A Leningrádi Palota térnél 1942 májusában.
• 
  Az 1941-es Vörös téri felvonulás után a szovjet csapatok a frontvonalra mentek harcolni.
• 
  A moszkvai külvárosi kollektív mezőgazdasági termelők pénzükből előállított KV1-es harckocsikat adnak át a szovjet katonáknak 1942 decemberében.
• 
  Elpusztult KV-1 a Barbarossa hadművelet első napjaiban, Kaunas közelében 1941 júniusában.
• 
  Német gyalogság halad el egy kilött KV-1-es mellett a Kurszki csata során.
• 
  Megsemmisített KV-1 Aunusnál 1941 szeptemberében.

Lásd még

• Panzerkampfwagen VI
• Black Prince
• 5-ös típusú közepes harckocsi

Források

• M. Barjatyinszkij, M. Kolomijec: Tyazsolij tank KV, in: Mogyeliszt-konsztruktor, 1995/5 (oroszul)
• M. Kolomijec: KV: szamije pervije, in: M-Hobbi, 1997/5–6 (oroszul)
• M. Kolomijec, I. Moscsanszkij: KV-1SZ, in: M-Hobbi, 1999/5 (oroszul)
• Turcsányi Károly, Hegedűs Ernő: Nehézharckocsi-fejlesztések a német és a szovjet haderőben (1939–1945), in: Haditudomány, 2008 (elektronikus szám)