LK–I
| LK-I (Leichter Kampfwagen) | |
| Az LK-I archív felvételen | |
| Fejlesztő ország | Német Császárság |
| Gyártási darabszám | 1 |
| Általános tulajdonságok | |
| Személyzet | 3 fő |
| Hosszúság | 6,12 m |
| Szélesség | 1,82 m |
| Magasság | 2,43 m |
| Tömeg | 6890 kg |
| Páncélzat és fegyverzet | |
| Páncélzat | 8 |
| Elsődleges fegyverzet | 1 db 57 mm-es löveg, vagy 1 db 7,92 mm GPU |
| Műszaki adatok | |
| Motor | Daimler-Bent négyhengeres benzinmotor |
| Teljesítmény | 44 kW (60 LE) |
| Felfüggesztés | rugózatlan |
| Sebesség | 15 km/h |
| Hatótávolság | 70 km |
A Wikimédia Commons tartalmaz LK-I (Leichter Kampfwagen) témájú médiaállományokat. | |
Az LK I, feloldva Leichter Kampfwagen I (magyarul: könnyű harcjármű) a német hadsereg első könnyű harckocsi konstrukciója volt az első világháború során. Az LK I tervezési munkálatait Joseph Vollmer mérnök 1917 szeptemberében végezte, az ő vezetésével épült az első német harckocsi az A7V is. A jármű Daimler alapjaira épült, az angolok Whippet harckocsijához hasonlóan a motort és az erőátvitelt a jármű elejében helyezték el. Fegyverzete mindössze egy darab MG 08 géppuska (lőszerjavadalmazása 120 db), vagy egy darab 57 mm-es löveg. A prototípusok 1918-ra készültek el, gyors tesztelés után nagyszériás gyártásra került. 800 darabot terveztek legyártani, de a háború végével ez nem valósult meg.
Az LK I a kor páncélos járművei között kiemelkedően mozgékony volt, és merev tornyába hatékony fegyvert építettek. A koncepció továbbfejlesztésével jött létre az LK–II.
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bombay László, Gyarmati József és Turcsányi Károly (1999). Harckocsik. Budapest: Zrínyi Katonai Kiadó. ISBN 963-327-332-3.
{{cite book}}: Unknown parameter|subtitle=ignored (súgó) - Rainer Strassheim: The Leichte Kampfwagen (LK) Series of German Tanks