„Szuharbújó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
33. sor: 33. sor:
*''Cisticola juncidis cisticola'' - Franciaország nyugati részén, az [[Ibériai-félsziget]]en, a [[Baleár-szigetek]]en és [[Afrika]] északnyugati részén honos.
*''Cisticola juncidis cisticola'' - Franciaország nyugati részén, az [[Ibériai-félsziget]]en, a [[Baleár-szigetek]]en és [[Afrika]] északnyugati részén honos.
*''Cisticola juncidis neuroticus'' - [[Szíria]], [[Irak]] és [[Irán]] nyugati része
*''Cisticola juncidis neuroticus'' - [[Szíria]], [[Irak]] és [[Irán]] nyugati része
*''Cisticola juncidis uropygialis'' - Észak-Afrika
*''Cisticola juncidis uropygialis'' - [[Észak-Afrika]]
*''Cisticola juncidis perennius'' - Kelet-Afrika
*''Cisticola juncidis perennius'' - [[Kelet-Afrika]]
*''Cisticola juncidis terrestris'' - Gabon, Kongói Köztársaság, Kongói Demokratikus Köztársaság, Angola, Namíbia, Dél-afrikai Köztársaság
*''Cisticola juncidis terrestris'' - [[Gabon]], [[Kongói Köztársaság]], [[Kongói Demokratikus Köztársaság]], [[Angola]], [[Namíbia]], [[Dél-afrikai Köztársaság]]
*''Cisticola juncidis salamalii'' - Nyugati-Ghatok hegység (India)
*''Cisticola juncidis salamalii'' - Nyugati-Ghatok hegység (India)
*''Cisticola juncidis cursitans'' - India és Srí Lanka
*''Cisticola juncidis cursitans'' - [[India]] és [[Srí Lanka]]
*''Cisticola juncidis malaya'' - Délkelet-Ázsia déli része
*''Cisticola juncidis malaya'' - [[Délkelet-Ázsia]] déli része
*''Cisticola juncidis tinnabulans'' - Dél-Kína
*''Cisticola juncidis tinnabulans'' - [[Kína|Dél-Kína]]
*''Cisticola juncidis brunniceps'' - Észak-Korea, Dél-Korea és Japán
*''Cisticola juncidis brunniceps'' - [[Észak-Korea]], [[Dél-Korea]] és [[Japán]]
*''Cisticola juncidis nigrostriata'' - Fülöp-szigetek
*''Cisticola juncidis nigrostriata'' - [[Fülöp-szigetek]]
*''Cisticola juncidis constans'' - Celebesz
*''Cisticola juncidis constans'' - [[Celebesz]]
*''Cisticola juncidis fuscicapilla'' - Jáva keleti része
*''Cisticola juncidis fuscicapilla'' - [[Jáva]] keleti része
*''Cisticola juncidis leanyeri'' - Ausztrália északi része
*''Cisticola juncidis normani'' - Ausztrália északkeleti része
*''Cisticola juncidis laveryi'' - Ausztrália északnyugati része
*''Cisticola juncidis omalura''
*''Cisticola juncidis omalura''
*''Cisticola juncidis tintinnabulans''
*''Cisticola juncidis tintinnabulans''
*''Cisticola juncidis leanyeri'' - [[Ausztrália (kontinens)|Ausztrália]] északi része
*''Cisticola juncidis normani'' - Ausztrália északkeleti része
*''Cisticola juncidis laveryi'' - Ausztrália északnyugati része


== Megjelenése ==
== Megjelenése ==

A lap 2019. szeptember 15., 15:17-kori változata

Szuharbújó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
IUCN3.1
Magyarországon védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Részalrend: Passerida
Öregcsalád: Sylvioidea
Család: Szuharbújófélék (Cisticolidae)
Nem: Cisticola
Faj: C. juncidis
Tudományos név
Cisticola juncidis
(Rafinesque, 1810)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szuharbújó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szuharbújó témájú médiaállományokat és Szuharbújó témájú kategóriát.

A szuharbújó (Cisticola juncidis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe azon belül pedig az óvilági poszátafélék családjába, vagy más szerzők szerint a szuharbújófélék családjába tartozó madárfaj.

Elterjedése

Költési területe Dél-Európa, Afrika, Dél-Ázsia és Ausztrália. Többnyire állandó madár, de Délkelet-Ázsiai populációi vonulóak. Közép-Európában rendkívül ritka kóborló, főleg tavasszal tűnhet fel egy-egy példány. Az európai elterjedési területe lassan növekszik észak felé, talán a globális felmelegedés miatt. Hazánkban az első hiteles előfordulási adatát az Kolon-tóról regisztrálták, ahol egy éneklő hím példányát figyelték meg 2005. július 15-én és 16-án.[1][2] Jellemző élőhelye a vízközeli, magas füvű rétek, rizsföldek, esetleg nádasok.

Alfajai

19 alfajából 3 él a nyugati-palearktiszban, 3 Afrika trópusi részén, 3 Indiában és Nepálban, 7 Ázsia keleti és délkeleti részén és 3 Ausztráliában.

Megjelenése

Kistestű, barna-fekete mintás madarak. A torok és a hasi oldal fehéres, a farok széles, a farktollak csúcsa sötét-világos mintázatú. Csőre vaskosabb és íveltebb, mint a nádiposzátáké. A két ivar hasonló, de hím fején kicsit tompább, hátán kicsit élénkebb a fekete mintázat. A hím röptében énekel.

Életmódja

Rovarevő.

Szaporodása

Poligám madarak, a tojók a sűrű, magas fűben építik fészküket. A fészek csésze alakú, és felülről is fű fedi, a fészekalj 3-6 tojást tartalmazhat.

Jegyzetek

  1. Németh Á, Vadász Cs 2006. First record of the Zitting Cisticola (Cisticola juncidis Rafinesque, 1810) in Hungary. Opuscula Zoologica, 37, 89–90. [1]
  2. birding.hu

Források

Galéria