Sőtér István

Sőtér István
Tiszta Emma című kötetében megjelent portréja Csigó László felvétele
Született	Sőtér István 1913. június 1. Szeged
Elhunyt	1988. október 7. (75 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Jász Veronika
Foglalkozása	író, irodalomtörténész, esszéista, egyetemi tanár
Kitüntetései	Kossuth-díj (1954) József Attila-díj (1985)
Sírhelye	Farkasréti temető (10/2-1-75)
A Wikimédia Commons tartalmaz Sőtér István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sőtér István (Szeged, 1913. június 1. – Budapest, 1988. október 7.) Kossuth-díjas író, irodalomtörténész, esszéista, egyetemi tanár. Felesége, Jász Veronika grafikus-iparművész volt.

Életpályája

Apja, nagybátyja az első világháborúban meghalt, anyja és nagyanyja nevelte. Középiskoláit a szegedi piarista gimnáziumban végezte. 1931–1935 között a budapesti Eötvös Collegium tagja, francia–magyar–német szakon. 1935–36-ban a párizsi École Normale Supérieure ösztöndíjasa, 1936-ban az Eötvös Collegium francia előadója és könyvtárosa volt. 1936-1939 között a budapesti Egyetemi Könyvtár tisztviselője; 1939-1945 között közgazdasági pályán működött (a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara előadója, majd meghívásra a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének titkára). 1945-ben a Teleki Pál Tudományos Intézet tanára, majd 1946. augusztus 1-jétől a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium X. főosztályának helyettes vezetője, 1947. június 1-jétől pedig vezetője. 1948–1952 között a szegedi egyetem tanára, 1952-től az 1960-as évek végéig az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, 1953–1956, 1963–1966 között rektora volt. 1956-ban oktatásügyi-miniszterhelyettesként dolgozott. 1957–1983 között, nyugállományba vonulásáig az MTA Irodalomtörténeti Intézetének igazgatója volt, ehhez kapcsolódóan az 1974-ben indított Literatura című irodalomelméleti folyóirat első szerkesztőjeként (1974–1985) is működött. 1960–1969 között a Magyar PEN Club elnöke, 1970–1973 között az International Comparative Literature Association (AILC) elnöke, a Sorbonne tiszteletbeli doktora, a francia Ordre des Arts et des Lettres kitüntetettje. Írói és tudósi pályája párhuzamosan alakult, bár 1949–1960 között szépíróként egyetlen torzótól eltekintve a hallgatást vállalta. Íróként a Válaszban, esszéistaként a Magyar Szemlében és a Nouvelle Revue de Hongrie-ben szerepelt. A Magyarok című folyóirat közölte Júdás c. drámáját, 1947-ben. A Színművészeti Főiskola végzős növendékei játszották az Ódry Színpadon, hangjátékként a Rádiószínpad sugározta, majd a Veszprémi Petőfi Színház vitte színre 1985. március 22-én. Fordította Hemingway, Emily Brontë, Graham Greene, Thyde Monnier regényeit.

Művei

• A XVII. századi francia rhetorikák stílus-szemlélete; Dunántúl Ny., Bp., 1936
• La doctrine stylistique des rhétoriques du XVIIe siècle; Eggenberger, Bp., 1937 (Bibliothèque de l'Institut Français à l'Université de Budapest)
• Fellegjárás (regény, 1939, 1977)
• Francia szellem a régi Magyarországon (tanulmány, 1940)
• Kelet és nyugat határán (Kodolányi Jánossal és Várkonyi Nándorral, 1941)
• Francia-magyar művelődési kapcsolatok (1941)
• Jókai Mór (1941)
• A templomrabló (regény, 1943)
• L'esprit français en Hongrie; Officina, Bp., 1944 (Officina Hungarica)
• Két iskola (esszé, 1944)
• A kísértet (regény, 1945)
• Magyar-francia kapcsolatok (monográfia, 1946)
• Játék és valóság (esszék, 1946)
• Budai átkelés (elbeszélés, 1946)
• Bűnbeesés (regény, 1947)
• Hídszakadás (regény, 1948)
• Négy nemzedék (antológia, 1948)
• Sötétkamra (elbeszélés, 1948)
• Egy özvegyasszony élete (elbeszélés, 1951)
• A szegedi textilkombinát (elbeszélés, 1951)
• Eötvös József (tanulmány, 1951, monográfia, 1953)
• Romantika és realizmus (válogatott tanulmányok, 1956)
• Világtájak (tanulmány, 1957)
• Madártávlat (útirajzok, 1959)
• Édenkert (elbeszélés, 1960)
• Nemzet és haladás. Irodalmunk Világos után (monográfia, 1963; 2. kiadás: Világos után, 1987)
• A magyar irodalom története I–VI. 1964–1966
• Álom a történelemről. Madách Imre és Az ember tragédiája (1965)
• Tisztuló tükrök. A magyar irodalom a két világháború között (tanulmány, 1966)
• Eötvös József; Akadémiai, Bp., 1967
• Vacsora Carmelben (útinapló, 1968)
• Az ember és műve (tanulmány, 1971)
• Az elveszett bárány (regény, 1974)
• A sas és a serleg. Akadémiai arcképek (tanulmány, 1975)
• Bakator (összegyűjtött kisregények, elbeszélések és drámák, 1975)
• Werthertől Szilveszterig (tanulmány, 1976)
• Évgyűrűk (visszaemlékezés, 1976)
• Tiszta Emma (elbeszélés, 1978)
• Budai Oroszlán (regény, 1978)
• Félkör. Tanulmányok a XIX. századról; Szépirodalmi, Bp., 1979
• Gyűrűk. Tanulmányok a XX. századról; Szépirodalmi, Bp., 1980
• Komoly ének; Szépirodalmi, Bp., 1984 (Sőtér István művei)
• A templomrabló. Júdás; Szépirodalmi, Bp., 1985 (Sőtér István művei)
• Szeged könyve [minikönyv]; szerk. Péter László; Szegedi Nyomda, Szeged, 1986
• Világos után. Nemzet és haladás: Aranytól Madáchig; Szépirodalmi, Bp., 1987 (Sőtér István művei)
• Bárányt szoptató Oroszlán. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1988
• A magyar irodalom története 1945–1975 (ún. „SÓSKA” mint szerkesztő) 1981–1988

Műfordításai

• Emily Brontë: Üvöltő szelek. Budapest: Athenaeum. 1940.  
• Graham Greene: Hatalom és dicsőség. Budapest: Athenaeum. 1941.  
• Charles Dickens: Nehéz idők. Budapest: Franklin. 1942.  
• Ernest Hemingway: Akiért a harang szól. Budapest: Révai. 1945.  
• Pearl S. Buck: Sárkányivadék. Budapest: Palladis. 1946.  
• Thornton Wilder: Sorsom az ég. Budapest: Élet. 1947.  
• W. M. Thackeray: Hiúság vására. Budapest: Szépirodalmi. 1950.  

Díjai, kitüntetései

• Magyar Köztársasági Érdemrend (1948)
• Kossuth-díj (1954)
• Munka Érdemrend arany fokozata (1963)
• Az Ordre des Arts et Lettres tiszti fokozata (1974)
• A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1983)
• József Attila-díj (1985)

Források

• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
• Ferenczi László: Sőtér István; Akadémiai, Bp., 1979 (Kortársaink)
• Sőtér István irodalmi munkássága. Válogatott bibliográfia; összeáll. Csiszár Jolán; II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, Miskolc, 1988

További információk

• Kortárs magyar írók