„James Legge” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások |
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ |
||
| 41. sor: | 41. sor: | ||
** '''Első rész''': Bevezetés (a ''[[Bambusz-évkönyvek]]''kel és az 1–36. fejezet)<ref>Lásd: {{cite web|url= https://archive.org/details/chineseclassics07legggoog|title= Prolegomena| language=angol| publisher=| accessdate= 2015-02-07}}</ref> |
** '''Első rész''': Bevezetés (a ''[[Bambusz-évkönyvek]]''kel és az 1–36. fejezet)<ref>Lásd: {{cite web|url= https://archive.org/details/chineseclassics07legggoog|title= Prolegomena| language=angol| publisher=| accessdate= 2015-02-07}}</ref> |
||
** '''Második rész''': A 37–58 fejezet, valamint a mutató<ref>Lásd: {{cite web|url= https://archive.org/details/chineseclassics01minggoog|title=37–58.| language=angol| publisher=| accessdate= 2015-02-07}}</ref> |
** '''Második rész''': A 37–58 fejezet, valamint a mutató<ref>Lásd: {{cite web|url= https://archive.org/details/chineseclassics01minggoog|title=37–58.| language=angol| publisher=| accessdate= 2015-02-07}}</ref> |
||
* '''Negyedik kötet''': ''The She king'', 1871. |
* '''Negyedik kötet''': ''The She king'', 1871. ''([[Dalok könyve]])'': |
||
** '''Első rész''': Bevezetés és az első rész<ref>Lásd: {{cite web|url= https://archive.org/details/chineseclassics00legggoog|title=Part 1.| language=angol| publisher=| accessdate= 2015-02-07}}</ref> |
** '''Első rész''': Bevezetés és az első rész<ref>Lásd: {{cite web|url= https://archive.org/details/chineseclassics00legggoog|title=Part 1.| language=angol| publisher=| accessdate= 2015-02-07}}</ref> |
||
** '''Második rész''': A 2., 3. és a 4 rész<ref>Lásd: {{cite web|url= https://archive.org/details/chineseclassics05legggoog|title=Part 2.| language=angol| publisher=| accessdate= 2015-02-07}}</ref> |
** '''Második rész''': A 2., 3. és a 4 rész<ref>Lásd: {{cite web|url= https://archive.org/details/chineseclassics05legggoog|title=Part 2.| language=angol| publisher=| accessdate= 2015-02-07}}</ref> |
||
* '''Ötödik kötet''': ''The Ch'un ts'ew'' ([[Csun-csiu|''Tavasz és ősz krónika'']]), ''with the Tso chue'' |
* '''Ötödik kötet''': ''The Ch'un ts'ew'' ([[Csun-csiu|''Tavasz és ősz krónika'']]), ''with the Tso chue'' ''([[Co csuan]])'''', 1872.: |
||
** '''Első rész''': 1–8. fejezet<ref>Lásd: {{cite web|url= https://archive.org/details/chineseclassics01legggoog|title=Part 1.| language=angol| publisher=| accessdate= 2015-02-07}}</ref> |
** '''Első rész''': 1–8. fejezet<ref>Lásd: {{cite web|url= https://archive.org/details/chineseclassics01legggoog|title=Part 1.| language=angol| publisher=| accessdate= 2015-02-07}}</ref> |
||
** '''Második rész''': 9–12. fejezet<ref>Lásd: {{cite web|url= https://archive.org/details/chineseclassics03legggoog|title=Books 9–12| language=angol| publisher=| accessdate= 2015-02-07}}</ref> |
** '''Második rész''': 9–12. fejezet<ref>Lásd: {{cite web|url= https://archive.org/details/chineseclassics03legggoog|title=Books 9–12| language=angol| publisher=| accessdate= 2015-02-07}}</ref> |
||
| 50. sor: | 50. sor: | ||
Legge ezek mellett lefordította továbbá a [[Ji csing|''Változások könyvét'']], a ''[[Szertartások feljegyzései]]''t és sok más klasszikus kínai művet is, amelyek a ''[[Sacred Books of the East]]'' („A Kelet szent könyvei”) sorozat köteteiként jelentek meg: |
Legge ezek mellett lefordította továbbá a [[Ji csing|''Változások könyvét'']], a ''[[Szertartások feljegyzései]]''t és sok más klasszikus kínai művet is, amelyek a ''[[Sacred Books of the East]]'' („A Kelet szent könyvei”) sorozat köteteiként jelentek meg: |
||
* '''3. kötet''': ''The Shû king'' ([[Su csing|''Írások könyve'']]). ''The religious portions of the Shih king'' |
* '''3. kötet''': ''The Shû king'' ([[Su csing|''Írások könyve'']]). ''The religious portions of the Shih king'' ''([[Dalok könyve]])''. ''The Hsiâo king'' ''([[A szülőtisztelet könyve]])'''', 1879.<ref>Lásd: {{cite web|url= https://archive.org/details/sacredbooksofch03conf|title=Vol. 3.| language=angol| publisher=| accessdate= 2015-02-07}}</ref> |
||
* '''16. kötet''': ''The Yî king'' ([[Ji csing|''Változások könyve'']]), 1882.<ref>Lásd: {{cite web|url= https://archive.org/details/sacredbooksofchi16conf|title=Vol.16.| language=angol| publisher=| accessdate= 2015-02-07}}</ref> |
* '''16. kötet''': ''The Yî king'' ([[Ji csing|''Változások könyve'']]), 1882.<ref>Lásd: {{cite web|url= https://archive.org/details/sacredbooksofchi16conf|title=Vol.16.| language=angol| publisher=| accessdate= 2015-02-07}}</ref> |
||
* ''The Lî Kî'' |
* ''The Lî Kî'' ''([[Szertartások feljegyzései]])'', 1885. (két kötetben): |
||
** '''27. kötet''': 1–10. fejezet<ref>Lásd: {{cite web|url= https://archive.org/details/sacredbooksofchi03conf|title=Vol. 27.| language=angol| publisher=| accessdate= 2015-02-07}}</ref> |
** '''27. kötet''': 1–10. fejezet<ref>Lásd: {{cite web|url= https://archive.org/details/sacredbooksofchi03conf|title=Vol. 27.| language=angol| publisher=| accessdate= 2015-02-07}}</ref> |
||
** '''28. kötet''': 11–46. fejezet<ref>Lásd: {{cite web|url= https://archive.org/details/sacredbooksofchi04conf|title=Vol. 28.| language=angol| publisher=| accessdate= 2015-02-07}}</ref> |
** '''28. kötet''': 11–46. fejezet<ref>Lásd: {{cite web|url= https://archive.org/details/sacredbooksofchi04conf|title=Vol. 28.| language=angol| publisher=| accessdate= 2015-02-07}}</ref> |
||
A lap 2018. november 18., 22:26-kori változata
| James Legge | |
 | |
| Született | 1815. december 20. Huntly, Aberdeenshire, Skócia |
| Elhunyt | 1897. november 29. (81 évesen) Oxford, Anglia |
| Állampolgársága | brit |
| Nemzetisége | skót |
| Házastársa | Hannah Mary Johnstone[1] |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozása | sinológus |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Stanislas Julien-díj (1875) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz James Legge témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
James Legge (/lɛɡ/; Huntly, 1815. december 20. – Oxford, 1897. november 29.; kínai neve pinjin hangsúlyjelekkel: Lǐ Yǎgè; magyar népszerű: Li Ja-ko; kínaiul: 理雅各.) skót sinológus, az Oxfordi Egyetem professzora. A skót kongregáció, a Londoni Hittérítő Társaság tagjaként Melakán és Hongkongban tevékenykedett (1840–1873). F. Max Müller irányítása alatt óriási szerepet vállalt a Sacred Books of the East című, 50 kötetes monumentális gyűjtemény kínai tárgyú köteteinek elkészítésében (1879–1991).
Élete és munkássága
Főbb művei
Legge legjelentősebb munkája a konfuciánus kánon műveinek filológiailag pontos angol fordítása és jegyzetekkel történő ellátása, amely öt kötetben a The Chinese Classics: with a Translation, Critical and Exegetical Notes, Prolegomena, and Copious Indexes címen jelent meg:[m 1]
- Első kötet: Confucian Analects, the Great Learning, and the Doctrine of the Mean, 1861. (A Beszélgetések és mondások, A nagy tanítás és A közép mozdulatlansága)[2][3]
- Második kötet: The works of Mencius, 1861.[4] (Menciusz; második javított kiadás 1895.)
- Harmadik kötet: The Shoo King, 1865. (Írások könyve):
- Első rész: Bevezetés (a Bambusz-évkönyvekkel és az 1–36. fejezet)[5]
- Második rész: A 37–58 fejezet, valamint a mutató[6]
- Negyedik kötet: The She king, 1871. (Dalok könyve):
- Ötödik kötet': The Ch'un ts'ew (Tavasz és ősz krónika), with the Tso chue (Co csuan)', 1872.:
Legge ezek mellett lefordította továbbá a Változások könyvét, a Szertartások feljegyzéseit és sok más klasszikus kínai művet is, amelyek a Sacred Books of the East („A Kelet szent könyvei”) sorozat köteteiként jelentek meg:
- 3. kötet': The Shû king (Írások könyve). The religious portions of the Shih king (Dalok könyve). The Hsiâo king (A szülőtisztelet könyve)', 1879.[11]
- 16. kötet: The Yî king (Változások könyve), 1882.[12]
- The Lî Kî (Szertartások feljegyzései), 1885. (két kötetben):
- The Texts of Taoism: The Tâo Teh King (Út és erény könyve); The Writings of Kwang-dze (Csuang-ce; két kötetben) vols.:
Hivatkozások
Megjegyzések
- ↑ Hong Kong: Legge; London: Trubner, 1861–1872.
Források
- ↑ p16782.htm#i167816, 2020. augusztus 7.
- ↑ Lásd: Confucian Analects, the Great Learning, and the Doctrine of the Mean (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
- ↑ Második, javított kiadás 1893-ban: (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.) Oxford: Clarendon Press, reprinted by Cosimo in 2006. ISBN 978-1-60520-643-1
- ↑ Lásd: The works of Mencius (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
- ↑ Lásd: Prolegomena (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
- ↑ Lásd: 37–58. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
- ↑ Lásd: Part 1. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
- ↑ Lásd: Part 2. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
- ↑ Lásd: Part 1. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
- ↑ Lásd: Books 9–12 (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
- ↑ Lásd: Vol. 3. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
- ↑ Lásd: Vol.16. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
- ↑ Lásd: Vol. 27. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
- ↑ Lásd: Vol. 28. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
- ↑ Lásd: Vol. 39. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
- ↑ Lásd: Vol. 40. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. február 7.)
Irodalom
- Forbes, Andrew; Henley, David (2012). The Illustrated Tao Te Ching (Jamese Legge translation). Chiang Mai: Cognoscenti Books. ASIN: B008NNLKXC
- N. J. Girardot. The Victorian Translation of China: James Legge's Oriental Pilgrimage. University of California Press (2002). ISBN 978-0-520-21552-8
- Lauren F. Pfister, Striving for 'The Whole Duty of Man': James Legge and the Scottish Protestant Encounter with China, 2 vols., published by The Scottish Studies Centre of the Johannes Gutenberg Universität Mainz in Germersheim, 2004.
- Legge, Helen Edith (1905). James Legge, Missionary and Scholar, London: Religious Tract Society.
